Habár 2008 februárjában Koszovó független állammá vált, és a harcoknak vége szakadt, a téma mai napig foglalkoztatja és megosztja a világot.

Szabad Koszovó?

Az I. világháború végén, 1918-ban Szerbia elfoglalta Koszovót és a nagymértékű ellenállás sem változtatott a tényen, hogy a párizsi békekonferencia jóváhagyta ezt az akciót. Ekkor kezdődött el Koszovó lázadása.
A fiatalok számára állandó feszültséget szült az iskola és az otthonuk közötti ellentét. Ez vezetett az 1968-ban kezdődő diáklázadásokhoz, melyben ők az albán lakosság szószólói voltak, de áldozattá váltak, hiszen a békés tüntetések megtorlása kegyetlen volt. Az 1970-ben magalakult Pristinai Egyetem első lépcsője volt a tüntetések sikerének, de áhított szabadság még messze volt. A következő évtizedekben küzdöttek a köztársaságért, az egyenlő jogokért és az életkörülményeik javításáért. Tanulni akartak és ezért mindent megtettek, 1997-ben szembeszálltak Milosevics rendőri erőivel is, s visszaszerezték az egyetem műszaki karának épületeit, mindezt több tízezer diák mozgósításával. A folyamatos küzdelem végül meghozta gyümölcsét. A mai diákok helyzete és kilátásai sokkal jobbak, és a koszovóiak egyre erősebb szabadságvágya is végre beteljesülhetett.

Krenare Lleshi (Prishtina)

A témáról bővebben a MOHA októberi számában olvashat.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.