A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjáról az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata döntött. Ennek értelmében minden év február 25-én tartják a megemlékezést.

Százmillióan haltak meg miatta

Azért ekkor, mert a szovjet hatóságok 1947-ben ezen a napon tartóztatták le ­Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát a kommunistákkal szembeni kiállása miatt. A Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Miniszté­rium moszkvai központi börtönében.

Ez volt az első lépés azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és megkezdte a totális diktatúra kiépítését. Az eset a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus csaknem 50 éves uralmát jellemezte.

Százmillióan haltak meg miatta

Berghoffer Róbert (93): „A férfiak nagyon hamar feladták a reményt” Fotó: Bielik István (GULAG sorozat)

A kommunizmus fekete könyvének becslései és levéltári kutatásai alapján körülbelül 100 millióra teszik a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót.

A rendszer áldozatai azonban azok az emberek is, akiket börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akiket csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek. Mindenki, akit a kommunisták a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.

A kommunizmus fekete könyvét a bolsevik hatalomátvétel 80. évfordulójára jelentették meg Magyarországon is. Szerzői (Stéphane Courtois, Nicolas Werth, Jean-Louis Panné, Andrzej Paczkowski, Karel Bartosek és Jean-­Louis Margolin) szerte a világban hosszú éveken át végeztek levéltári kutatásokat.

Stéphane Courtois szerint a kommunizmus számlájára írható áldozatok száma a Szovjetunióban 20 millió; Kínában 65 millió; Vietnamban egymillió; Észak-Koreában kétmillió; Kambodzsában kétmillió; Kelet-Európában egymillió; Latin-Amerikában 150 ezer; Afrikában 1,7 millió; Afganisztánban 1,5 millió.

Százmillióan haltak meg miatta

Heralt Katalin (92): „Nem akartam lemenni a szénbányába (…) Az egyik szemem világába került„ Fotó: Bielik István (GULAG sorozat)

A nemzetközi kommunista mozgalom, illetve a hatalomra soha nem kerülő kommunista pártok számlájára pedig körülbelül 10 ezer áldozat írandó.

Courtois szerint az áldozatok számának nagyságrendje miatt jogosnak tekinthető a felelősség kérdésének felvetése is. Nemcsak közvetlen felelősségről kell beszélnünk, hanem vizsgálnunk kell a nyugat-európai kommunista pártok felelősségét is. Azt, hogy bátorították-e mindezt; de ezen túlmenően még az események szándékos ignorálását (figyelmen kívül hagyását) is bűnnek kell tekinti.

Courtois szerint számos oka van annak, hogy a kommunizmus áldozatai kisebb helyet foglalnak el Nyugat-Európa történelmi emlékezetében, mint a nácik áldozatai. Ezért ma is kevesebb információ áll rendelkezésünkre, sok a még feldolgozatlan archívum.

Százmillióan haltak meg miatta

Wanner Mária (96): „Nem tudom kitörölni az emlékezetemből” Fotó: Bielik István (GULAG sorozat)

Tizennyolc évvel ezelőtt díjat hoztak létre azoknak az áldozatoknak, akik a kommunizmus alatt, egyházi személyként is meg tudták őrizni a hitüket, magyarságukat, kitartásukat.

A Parma fidei – Hit Pajzsa kitüntetést 2002-ben Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő, valamint Gyurkovics Tibor író alapította.

A díjat a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adják át minden esztendőben – idén Imre Margit Ágota nővér, gö­rög­katolikus bazilita szerzetesnek.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.