Negyvenkét éves pályafutása alatt kutatásai főként a DNS-hez hasonló polimer óriásmolekulában, az RNS-ben rejlő gyógyítás lehetőségeire irányultak. Idén tavasszal a koronavírus-járvány felgyorsította az oltóanyagra vonatkozó kísérleteket is.

Karikó Katalin magyar kutatónak is köszönhető a Covid-vakcina

Képzeljük el a pillanatot, amikor a kutató a homlokára csap és felkiált: „Megvan!” Hosszú, kitartó, éjszakákba nyúló próbálkozásai végére érve megszületett a régóta várt eredmény, amire rajta kívül korábban még senki sem jött rá. Nos, dr. Karikó Katalin esetében nem volt ilyen pillanat.

Az RNS-sel végzett kísérletei során mindig csak egy-egy részletre összpontosított, miközben annak egyik tulajdonsága elkerülte a figyelmét, noha ott volt a szeme előtt. A fehérjeszintézisben szerepet játszó transzfer RNS (tRNS) tele van módosításokkal, és sosem okozott gyulladást, amikor beinjektálták.

Tehát „egyszerű” a feladat: ezeket a módosításokat kell beépíteni az RNS-be a terápiás fehérjét kódoló gyógyító nukleinsavak elkészítéséhez. Katalin ezen a területen vizsgálódott tovább, és bámulatos eredményeket produkált, vagyis a sejtekbe injektált módosított RNS-ről tízszer annyi fehérje keletkezett.

Kollégájával, Drew Weissman immunológussal megállapították, hogy csak ez a járható út. A terápiára vonatkozó szabadalmukat 2005-ben nyújtottak be. Lelkesen próbáltak bevonni másokat is a kutatásba, de ők elutasították az elméletüket.

Mielőtt továbbhaladnánk a történetben, tegyünk rövid tudományos kitérőt. A tudósok 1961-ben fedezték fel, hogy létezik messenger RNS (messenger = üzenet), amely a sejtmagban lévő kromoszómáról, vagyis a sejt genetikai információit hordozó DNS-ről íródik le, majd jut ki a magból, ahol fehérje keletkezik róla. Ha a szervezetünkbe bejut egy vírus, annak az RNS-éről is így készül vírusfehérje.

A védőoltásnak az a célja, hogy immunrendszerünk már a fertőződés előtt készen álljon a kórokozó leküzdésére, ami akkor lesz eredményes, ha a vakcina a kórokozó egyik fehérjéjét kódoló mRNS-t tartalmazza. Az emberbe juttatott mRNS-ről a sejtek elkészítik a vírusfehérjét, amire reagálva az immunrendszer ellenanyagot állít elő.

Íme, a BioNTech BNT162b2 nevű oltóanyaga. Fotó: BioNTech SE 2020

Leegyszerűsítve: kicsit becsapjuk a sejteket a mesterségesen előállított RNS-sel, aminek persze minden összetevője természetes anyag.

– Még az egyszerű emberek is mondogatják: ez annyira kézenfekvő, miért nem jöttünk rá hamarabb – jegyzi meg nevetve dr. Karikó Katalin, akit philadelphiai otthonában értünk el Skype-on.

– Cégünk, a mainzi székhelyű BioNTech két évvel ezelőtt kötött szerződést a New York-i Pfizer multinacionális gyógyszergyárral, hogy influenzavírus ellen fejlesszünk ki mRNS-en alapuló oltóanyagot. Elvégeztük az állatkísérleteket, emberen is akartuk tesztelni. Miközben elindult az engedélyezési folyamat is, a világban felütötte a fejét a koronavírus-járvány.

Kísérleteinkkel egyik pillanatról a másikra átálltunk, ami csak azért történhetett meg, mert mára hatalmasat fejlődött a biotechnológia. Kémcsőben 1985 óta tudunk fehérjét kódoló mRNS molekulát létrehozni, de az ehhez szükséges mesterséges géneket csak jóval később lehetett rendelésre készíteni.

Mindazonáltal az ilyen alapú vakcina néhány mik­ro­gramm­nyi laboratóriumi előállítása után a mázsaszámra történő gyártásának sem voltak meg eddig az alapfeltételei.

Kisújszállási gesztenyefák

A közös ügyért való lelkesedés, az összefogásban rejlő erő, az egymással szembeni lojalitás és a kutatás iránti alázat szép példája a kisújszállási kötődésű tudósok összetartása. Csak ők tudhatják, hogy szülővárosukban hol bújnak meg azok a gesztenyefák, melyeknek piros virágaik vannak…

Karikó Katalinnak az édesapja, Pardi Norbertnek pedig a nagyapja volt hentes, gyerekkoruk óta ismerik egymást. Amerikában együtt dolgoztak a Pennsylvaniai Egyetemen, ma már Norbert irányítja a munkát Katalin egykori laboratóriumában. Szabó Gábor Tamás kardiológus ugyancsak kisújszállási, Boros Gábor molekuláris biológus pedig már tiszteletbeli kisújszállásinak számít, ők a Debreceni Egyetemről ismerik egymást, most a BioNTech munkatársai.

Találkozó 2018-ban a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium biológia-tantermében (a képen balról: Karikó Katalin, Pardi Norbert, Tóth Albert biológiatanár, Szabó Gábor Tamás). Fotó: Családi archívum

Hajdanán Norbert Philadelphiából hozott Borosnak módosított mRNS-t, s a kisúji vasútállomáson adta át, ahonnan Debrecenbe „utazott” tovább. A csapathoz tartozik a kisújszállási Kiss Attila biológus is, aki Bécsben kardiológiai témákat kutat, és szinten módosított mRNS-t használ, amit Boros készített neki. Katalin, Szabó Gábor és Attila a kisújszállási gimnáziumban érettségiztek, míg Norbert, Attila és Katalin a Szegedi Tudományegyetemen végeztek biológus szakon és szerezték meg doktorijukat.

Tévedés azt gondolni, hogy sima volt az út a magyar biokémikus mostani, világviszonylatban kiemelkedő jelentőségű felfedezéséig. Dr. Karikó Katalin több mint negyven éven át tartó munkája vezetett a Covid–19 elleni hatékony vakcinához. Pályája legelején, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban is vírusokkal, RNS-sel foglalkozott.

Amikor az intézetben leépítés történt, neki is menni kellett. Amerikába 1985-ben érkezett. Mint meséli, férjének és kislányának 50-50 dollárt válthattak ki, és bevarrtak a játék maciba 900 fontot, ami miatt izgult is, nehogy lebukjanak. Első állása a philadelphiai­ Temple Egyetem biokémiai tanszékén volt, majd egy bethesdai egyetemre került, végül pedig a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karára.

– Mivel 2013-ban elvállaltam a német BioNTech alelnöki posztját, azóta az év jelentős részét Mainzban töltöm – árulja el Katalin, aki máig megtartotta a magyar állampolgárságát, miként a férje és a lánya is.

– Mivel a férjem nem jött velem, Európa és Amerika között ingázom. Tavasszal a járvány miatt Philadelphiában rekedtem, így az otthonomból irányítom a kutatásokat. Nekem mindegy, hol vagyok, valójában az idővel sem törődöm, teljes erőbedobással dolgozom minden projekten.

Tartom a kapcsolatot a magyarországi rokonaim­mal, ismerőseimmel, diáktársaimmal. Haza a nővéremhez, dr. Karikó Zsuzsannához megyek. Vele szoktam Kisújszállásra utazni, ahol az idén nyáron díszpolgárnak választottak. Büszke vagyok a lányomra, Francia Zsuzsannára, aki amerikai színekben kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős, ma pedig egy RNS-cégnél dolgozik Kaliforniában. Régebben minden nyarat anyukámnál töltött, így lettünk a város tiszteletbeli polgárai is.

Karikó Katalin. Fotó: BioNTech SE 2020

Mi a helyzet az oltóanyaggal? A Moderna és a Pfizer–BioNTech mRNS-alapú, 95 százalékos védettséget nyújtó vakcinája az amerikai és az európai hatósági gyorsított engedélyezése után azonnal beadható. Az utóbbi cégpárossal az ­Európai Unió 200 millió dózisra kötött szerződést, s mivel azt a tagállamok is aláírták, hazánk a lakosságszámának arányában kap, amint az újabb és újabb adagok elkészülnek.

Cikkünk írásakor a brit gyógyszer-felügyeleti hatóság a világon elsőként engedélyezte a Pfizer és BioNTech oltóanyagát, s meg is kezdték az oltást. Még az idén az Európai Gyógyszerügynökségnél is zöld utat kaphat a koronavírus-vakcina, majd az Európai Bizottság végleges törzskönyvezése után várhatóan januárban kezdődhet a forgalmazása és használata.

– Hirtelen kerültem a nemzetközi média figyelmébe, nem vagyok ehhez hozzászokva – vallja be a tőle megszokott szerénységgel dr. Karikó Katalin. – Sokan azt gondolják, rengeteg pénz jár egy felfedezéssel. Amerikában az a szabály, hogy aki az adófizetők pénzén végzett kísérletek eredményei által jutott szabadalomhoz, akkor azt veszélyhelyzet idején az ország térítésmentesen felhasználhatja. Most ez a realitás.

Valamelyik újság felvetette, hogy ott lehet a nevem a kémiai Nobel-díjra javasoltak listáján. Én ezen csak mosolygok, s édesanyám jut az eszembe, aki minden ősszel várta, hogy kapok egy ilyen díjat, mondván, olyan sokat dolgozom.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.