Különös emberi alakok, fantasztikus lények a képzeletbeli tájban? Szólások festménybe zárva? Sátáni sötétség és paradicsomi boldogság? Mindez ott van a több mint 550 éve született Hieronymus Bosch képein, melyek a budapesti Szépművészeti Múzeumban láthatók.

Titkok tudója – Hieronymus Bosch világa

Mintegy tíz év szervezői-mú­zeu­mi munkájának eredménye a Menny és pokol között címet viselő, kiemelkedő időszaki kiállítás, s népszerűsége – május végéig nyolcvanezren látták – nem véletlen: kevés ilyen különös alakot jegyeznek a művészetek, mint a németalföldi festőcsalád sarja, aki titokzatos világokat tárt elénk a vásznain. Boschnak számos tanítványa, követője akadt már a XVI. században, de döbbenetes képi látomásai később is hatottak: megihlették még a XX. század szürrealista művészeit is.

A tárlat sejtelmes hangulatát csak fokozza a derengő fény, a félsötétből kiemelt művek sora, amelyek közül tíz festmény az alkotó saját kezű munkája, de van itt tőle néhány rajz is. Ez pedig nagy szó, merthogy a Bosch-képektől igen nehezen válnak meg az azokat őrző intézmények. A Szépművészeti Múzeum sikeresen jutott hozzá ötven, köz- és magánygyűjteményből származó műhöz, s természetesen saját grafikai kollekciója egy-egy vonatkozó, kvalitásos darabjával – például Martin Schon­gauer-réz­­metszettel – is kiegészítette a sort.

Elmélyült figyelmet igénylő mesterműveket látunk. Fotó: Kállai Márton

Az alkotó egész életművét igyekeztek hét szekcióban, időrendi sorrendben bemutatni a látogatóknak. Belépéskor rögtön egy Boschnak tulajdonított mondással szembesülünk: „Szegény az az elme, amely egyre csak mások invencióiból merít, és önálló alkotásra képtelen.” Végignézve az alkotásokat, mondhatjuk, hogy ‘s-Hertogen­bosch városa szülöttének egész életműve példa nélküli, és az önálló invenció bizonyítéka. Rész­let­gaz­dag, humorral és jelképekkel teli, fantasztikus hatású képekkel hívta fel a figyelmet az emberi élet minden vonatkozására.

Találkozhatunk itt Bosch életének meghatározó elemeivel: a jómódú felesége révén komoly műhelyt vezető alkotó láthatta a Sint-Jan-templom (Evangelista Szent Jánosnak szentelt templom) késő gótikus katedrálissá alakítását, de szemtanúja volt gyermekként az 1463-as legendás városi tűzvésznek is. Tagja lehetett – egyetlen művészként – egy különös csoportnak, a Miasszonyunk Testvériségnek, amely csupa arisztokratából állt, továbbá műveinek késő középkori irodalmi-teológiai alapjairól is megtudhatunk itt egyet-mást.

Brugges-ből érkezett Az utolsó ítéletet bemutató hármasoltár. Fotó: Kállai Márton

Finom arcvonású Szent János jegyzi le látomásait Patmosz szigetén, a közelében kis ördögfigura jelenik meg, amely valószínűleg a mester arcvonásait viseli. A bolondok hajóján utazó, vadul mulató társaság felett baljóslatú bagolyfigura üldögél. De itt sorakoznak még a társadalomkritikus Kőoperáció című kép szereplői is: egy korabeli mondás szerint ugyanis a bolond követ hord a fejében. A képen látható műtét során igyekeznek is a bolondságtól megszabadítani a főszereplőt, aki egy pap és egy apáca társaságában várja az eredményt.

Földi gyönyörök kertje (Madrid, Prado) Fotó: Kállai Márton.

A kiállítás talán legizgalmasabb darabja az 1500 körül készített Az utolsó ítélet és a Földi gyönyörök kertje hármas oltár (triptichon). Az utóbbi eredetije nem kölcsönözhető a madridi Pradóból, de a legkorábbi (1550–1560 közötti) színvonalas másolat is hihetetlen erejű alkotás, a képen tobzódó meztelen emberalakok, gigantikus gyümölcsök és tökéletes precízséggel ábrázolt állatfigurák sora a mai napig számos kérdést vet fel, hiszen nem minden korabeli utalást tudunk értelmezni. A rejtélyes alkotó, akinek hiteles képmása sem ismert, július 17-ig várja a kíváncsi és titokkutató látogatókat.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.