Miközben nagy lenne az igény az önkormányzati bérlakásokra, a fővárosban csaknem négyezer üresen áll. Igaz, ezek jó része lakhatatlan, s a kerületeknek nincs külső forrásuk a felújításukra. Kérdés azonban, hogy a lakható lakások miért nem találnak lakókra. Az önkormányzatok általában a legegyszerűbb utat választják: a lakásokat eladják.

Üresen állnak

Évek óta egyre szűkül a fővárosi önkormányzati bérlakások aránya, számuk az elmúlt év végére negyvenezerre zsugorodott. Ezeknek is a tizede üresen áll. Az adatok értékelésére Szegfalvi Zsoltot, a Habitat for Humanity Hungary ügyvezető igazgatóját kértük.

A civil szervezet vezetője elmondta, hogy ezen lakások állapota általában sok kívánnivalót hagy maga után. Az önkéntesekből álló, A Város Mindenkié nevű csoport felmérése szerint az üres lakásoknak körülbelül 20 százaléka alkalmas lakhatásra. Ez számokra fordítva azt jelenti, hogy Budapesten 500 és 1000 között lehet azon lakások száma, amelyek kiadhatók lennének, ám az önkormányzatok valamilyen oknál fogva mégsem élnek a lehetőséggel.

Érdemes lenne azon is elgondolkodni, tette hozzá Szegfalvi Zsolt, hogy a lakhatatlan lakások közül melyek lennének lakhatóvá tehetők, s ennek milyen költsége volna. Más kérdés, hogy amelyik önkormányzat erre rászánja magát, csak a saját bevételeiből teheti meg, központi forrás ilyesmire nincs. Nem ismeretes állami szándék a bérlakások számának növelésére sem. A meglévő bérlakások hasznosítását, igénybevételük feltételeit az önkormányzatok egyébként saját rendeleteikkel szabályozzák, azért a rendszer szétszabdalt, átláthatatlan, s sokszor a lakásra szorulók nem is tudják, hogy mire jogosultak.

Akik pedig mégis hozzájuthatnak a lakáshoz, azok számára nemegyszer feltételül szabják a felújítást. A munkálatok minősége azonban sok esetben kívánnivalót hagy maga után, ráadásul a leginkább rászorulók még ezzel a lehetőséggel sem tudnak élni.

Mi a jelenlegi helyzet a lakhatás elősegítése területén? Az állam a tulajdonszerzésre ösztönöz, akiknek pedig van kiadható lakásuk, azok nagyon magas árat kérhetnek érte. Ezek a lehetőségek azonban sokak számára nem nyújtanak megoldást. Csak a fővárosban hat-nyolcszoros a túljelentkezés egy-egy kiadó önkormányzati lakás meghirdetésekor. Akik ezekről a lakásokról lemaradnak, azok számára az uzsorabérletek jelenthetnek fedelet, vagy a hajléktalanszállók, ahonnan azonban nagyon nehéz talpra állni.

Szegfalvi Zsolt megoldásul az önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakások hosszú távú fejlesztési programját javasolja, az önkormányzatok ösztönzését a lakások megtartására és karbantartására állami forrásból, a lakható lakások hasznosítását, valamint a piaci bérlakásrendszer szabályozását.

Budapesten a legtöbb az üres bérlakás, 889 a Józsefvárosban található, Angyalföldön viszont az önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi – több mint hatezer – bérlakásban laknak.

Az önkormányzati bérlakások igénye vidéken is igen magas. Szentesen például az úgynevezett sürgősségi jegyzék 120 családot tartalmaz, tudtuk meg Danyi Katalintól, az alföldi város aljegyzőjétől. Javítana a helyzeten, ha az egyik állami tulajdonú, régóta üresen álló, hasznosítatlan épületet méltányos áron átadnák az önkormányzatnak, azonban a tárgyalások során évek óta nem tudnak dűlőre jutni. Az elmúlt évben egyébként Szentesen 463-an laktak önkormányzati bérlakásban. Egy négylakásos társasház bérleményét a közelmúltban meg is kellett szüntetniük, mert az épületet bölcsődévé alakították. Viszont arra nagyon ügyelnek, hogy az épületek állaga ne romoljék. Lakhatatlanság miatt „mindössze” négy-öt épület áll üresen, ami a fővároshoz képest elenyészően alacsony arány.

ÜVEGES ZSOLT, KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.