Utak a boldogsághoz

Most, hogy háború van a szomszédunkban, még inkább felértékelődik a biztonságos és boldog élet iránti vágy. A boldogság mindenkinek mást jelent, olyan alapvető emberi érzelem, amelynél nem az a legfontosabb, hogy pontosan mit takar, hanem hogy miként érhetjük el.

Ország-világBalogh Boglárka2022. 03. 28. hétfő2022. 03. 28.

Kép: Happy senior couple sitting at coffee shop and talking. Elderly man and woman relaxing at cafe and having coffee., Fotó: Shutterstock

Happy,Senior,Couple,Sitting,At,Coffee,Shop,And,Talking.,Elderly
Happy senior couple sitting at coffee shop and talking. Elderly man and woman relaxing at cafe and having coffee.
Fotó: Shutterstock

Legdrágább kincsünk: az idő. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-ben jelölte ki március 20-át a boldogság világnapjává. Maga az ötlet Bhutánból, a buddhista királyságból ered. Az ázsiai ország elsőként vezette be ugyanis a bruttó nemzeti boldogság (GNH) fogalmát a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP mellett. A GNH kilenc pontból álló index segítségével becsülhető meg, és azt méri, hogy az emberek mennyire érzik jól magukat gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból.

A bruttó nemzeti boldogságindexet évek óta Finnország vezeti, Izland, Dánia, Svájc és Hollandia követi a sorban.

Vajon mi a finnek titka? Egyesek szerint az erős társadalmi és szociális hálóra vezethető vissza az általános elégedettség, az ott élőknek nem kell aggódniuk amiatt, hogy elveszítik a megélhetésüket, vagy nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

A finnek legtöbbje azért boldog, mert biztonságban érezheti magát, tiszta levegőt szívhat, van mit az asztalra tenni, a gyerekek iskolába járhatnak, mindenki a természet közelében élhet. A finnek – a többi dobogós ország lakóihoz hasonlóan – azt is tudják, hogy az időnek legalább akkora értéke van, mint a pénznek, ezért nagyon ügyelnek arra, hogy a munka és a magánélet egyensúlya egészséges maradjon.

A koppenhágai Boldogság Múzeum egy sor interaktív játékot is kínál a látogatóknak. Forrás: facebook, thehappinessmuseum

A dánoknál az elégedett állapotnak neve is van: hygge, vagyis az a kellemes atmoszfé­ra és érzés, ami akkor járja át az embert, ha összhangban van a karrier és a családi körben töltött idő. Koppenhágában Boldogság Múzeumot is nyitottak, a kiállítás globális szempontból közelíti meg az életminőség és a jólét témaköreit.

Minden szobát más-más tematika szerint rendeztek be: míg az egyik kiállítás a politikai berendezkedés és a GDP viszonylatában keresi a választ a boldogságra, egy másik teremben a látogatók a boldogság filozófiáját vizsgáló tudósokat ismerhetik meg, Arisztotelésztől kezdve a felvilágosodás koráig.

Erdőfürdőzéstől az édes semmittevésig. A vabi-szabi eredetileg a japán esztétikát és világnézetet jelenti, amely az elfogadásban, a mulandóságban és a tökéletlenségben mutatkozik meg. Ugyanakkor a vabi-szabi eszköz is, amellyel feltölthetjük magunkat egy-egy nehéz nap után. A japánok szemlélete szerint sokszor nem változtathatunk azon, hogy a munkánk miatt leterheltek, kapcsolataink miatt pedig olykor feszültek vagyunk, de bármikor szakíthatunk időt a természetben való feltöltődésre.

A növények közelében eltöltött idő csökkenti a stresszt, feltölt energiával, boldogabbá tesz. Fotó: Németh András Péter

Az erdőfürdőzés annyira elismert tevékenység a szigetországban, hogy már online adatbázis is rendelkezésre áll arról, mely helyek kiválóak erdőterápiás szempontból. Az erdők mellett a valódi fürdőzés is lehet a boldogság forrása. A Wakayama prefek­tú­rában található Shirahama meleg forrású üdülőövezetben az utazók a Csendes-óceánra néző sziklák között elhelyezkedő, több száz éves Saki-no-Yu szabadtéri fürdőben töltődhetnek fel. Tokió forgalmas központjában pedig olyan parkot hoztak létre, ahol a csodaszép növények mellett a patakok fákkal borított völgyekben kanyarognak.

Japán egyik népszerű szabadtéri fürdője a Saki-no-Yu, ahol elmerülhetünk a nyugalomban. Fotó: Shutterstock

Kötelékek

Edward Diener amerikai pszichológus, aki Dr. Happiness néven vált ismertté, negyedszázadon át kutatta, mi teszi boldoggá az embert, és mi a közös azokban, akik boldognak vallják magukat. Munkája során arra a következtetésre jutott, hogy az elégedett emberek legkiemelkedőbb jellemvonása: erős baráti és családi kötelékben élnek, és sok időt töltenek a szeretteikkel.

Annak ellenére, hogy az „il dolce far niente” – az édes semmittevés – kifejezést az olaszok ritkán használjak, magát a tevékenységet tökéletesen beépítették a hétköznapjaikba. Talán furcsának tűnik, hogy a boldogsághoz a semmittevésben kellene jártasságot szereznünk, holott ma már köztudott, hogy az örökös sürgés-forgás, a szüntelen aktivitás egyfajta kényszer.

A semmittevés persze nem azt jelenti, hogy nem teszünk semmit, a napnak ez a nyugodt időszaka inkább arra ösztönöz, hogy a problémákat félretéve elmerüljünk az adott pillanatban, fókuszáljunk az érzé­keinkre, élvezzük, ami körbevesz bennünket. Legyen az egyszerű vacsora a szeretteink körében, vagy csak a szokásos méregerős fekete a kávézók valamelyikében, az olaszok biztos, hogy szakítanak időt az élet apró örömeire.

Tényezők

A bruttó nemzeti boldogságot a következő kritériumok alapján számítják ki: 1. Az ország mentálhigiénés állapota. 2. Oktatás. 3. Időgazdálkodás. 4. Ökológiai folyamatok. 5. Kulturális folyamatok. 6. Közösségi élet. 7. Egészségügy. 8. Általános életszínvonal. 9. Kormányzat.

A legboldogabb magyar város. Az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány tavaly is elkészítette hazánk boldogságtérképét. A vizsgálatban 10 912 – 18–92 éves – férfi és nő vett részt Magyarország 1532 településéről. A felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének megállapítására, valamint a megküzdési kapacitás és a karaktererősség vizsgálatára.

Édes semmittevés egy csésze illatos kávé mellett – ez az olasz életérzés egyik titka. Fotó: Shutterstock

A tavalyi év boldogságtérképén Szombathely lett Magyarország legelégedettebb városa, a második helyen Nyíregyháza végzett. A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a Covid-járvány előtti időszakhoz képest csupán minimálisan csökkent, de régiónként, megyénként és megyeszékhelyenként eltérően alakult.

Tudta?

Csíkszentmihályi Mihály magyar-amerikai pszichológus a boldogságot az úgynevezett flow-állapottal azonosítja: amikor annyira elmélyülünk abban a tevékenységben, amit éppen csinálunk, hogy a külvilágot teljesen kizárva az összes probléma megszűnik és megáll az idő. Bármilyen tevékenység képes a flow-élményt kiváltani, amely hosszú időre feltölti az embert energiával, jókedvvel és elégedettséggel.

 

Ezek is érdekelhetnek