– Hogyan fedezte fel a reformátor, nyomdász, énekszerző Huszár Gált?
– Nagyszerű alakja régóta foglalkoztatott. Nemcsak az általa szerkesztett és részben szerzett énekeskönyv miatt, amely a XVI. századi magyar költészet javának gyűjteménye, hanem a magyar nyomdatörténetben játszott szerepe miatt is. Belevágtam hát az olvasásba, és ahogy egyre jobban beleástam magamat a témába, a magyar történelem egyik legderekabb időszaka rajzolódott ki előttem.
– Mit üzennek a dalok a mának? Miért tartja fontosnak ezeket?
– Hitújítás? Igen. Reform? Igen. Újragondolni az alapokat, idegen szóval a fundamentumot, amire az állam épülhet? Igen. A kultúra eszköze az alapoktatás volt. Peregrinus ifjak (vándordiákok) elindultak Európa magasabb iskolai oktatásának gyümölcseiért. Eredményesen szerették volna átadni tudományukat, de nehezen ment nekik, hiszen a mag nem szökhetett szárba, a talajt megfertőzte a tudatlanság, a Bécs felé, török felé dörgölődzés. Ennek mai megfelelőit is megtalálhatjuk kortársaink között. Ezért szükséges a hitújítás, a lélek felemelése, a bizalom és a szeretet biztosi´tása!
– Évtizedek óta a magyar nyelv és irodalom kincseit kutatja és adja tovább. Mi ösztönzi az értékteremtésre?
– Költők között zenész, zenészek között költő vagyok. Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől.
– Hol láthatjuk mostanában?
– November elején a Felvidéken jártam, Léván, Nyitrán, Nagyölveden, Nagypeszeken és Garamsallón léptem fel diákok és reformátusok előtt. Ebben az évfordulós esztendőben megfordultam a Partiumban, a délvidéken és a felvidéki Bodrogközben is. Kis hazánkban nyolcvan településen és büntetés-végrehajtási intézetekben mintegy negyven előadást tartottam.
– Hogyhogy nem koncerttermekben és művelődési házakban?
– Ma a pályázatok idejét éljük. A napi művelődési házak szereplője nem lehetek, mert „fesztiválok” és „ilyen-olyan napok” nagyrendezvényeinek szereplői között elveszne az én egy szál hangszerem a dallal együtt. Marad a templom és az iskola. Beszéltünk már arról, hogy Huszár Gál összegyűjtötte kortársainak szerzeményeit, majd 1560-ban megjelentette őket. Sokan ezt az egyház- és egyben művelődéstörténeti munkát, jelenséget nem ismerik. A három részre szakadt, államiságát vesztett Kárpát-haza lakói befogadták a magyarul prédikáló, énekelő és imádkozó vándor prédikátorokat. Én is ezek közé tartozom, mert ma is a szétszakított haza emberei vagyunk.
– Készül a jövő évi jubileumaira?
– Az ünnepi, évfordulós LP lemezem gyártása elkezdődött. Decemberben lesz egy bemutató koncert, januártól hetven előadást tartok azok tiszteletére, akik figyelték, megértették, éltették dalaimat.
