Denevérek és barlangok: lédús legendák és hátborzongató hiedelmek. A vérszívókról és tűzokádókról szőtt meséken túli izgalmas valóságba kirándulunk most.

Vérszívók a sárkányodúban

Márciusban ugyanis a nemzeti parkok várják azokat, akik a felszín alatti világ rejtelmeire kíváncsiak. Baranyában, a Barlangok Hónapja abaligeti nyitórendezvényén jártunk.

Mielőtt bakancsot húznánk, tekintsünk vissza a közelmúltba. Az Orbán-kormány 2010-től új fejezetet nyitott a hazai természetvédelem történetében. Beköszöntött a barlangi turizmus virágkora.

Több mint harminc százalékkal emelkedett a hazai barlangok látogatottsága, mára a látogatószám éves szinten meghaladja az 530 ezret. A magyar állam másfél milliárd forintot biztosított barlangkiépítésekre. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságban is így történt.

Ennek köszönhetően 2020-ban immár hetedik alkalommal kezdődött meg a Barlangok Hónapja. Ez alkalommal a Dél-Dunántúl egyik legismertebb természeti attrakciója adott otthont a nyitórendezvénynek.

Az összejövetelen Rácz András környezetügyi államtitkár hírt adott arról a 650 ezer eurós európai uniós fejlesztési programról, mely vonzóbbá avatta a helyi Denevérmúzeumot. Korszerűsítették a barlang mellett található épületet, és megújult, interaktívvá vált a 28 magyarországi denevérfaj világát bemutató kiállítás anyaga is.

A Barlangoljunk! kampány idején nem csupán a könnyen bejárható, hanem a kalandturisztikai barlangokat is megismerhetővé teszi Magyarország öt, idegenforgalmi hasznosítású barlanggal bíró nemzeti parkja. Hazánkban hétről hétre nő az újonnan felfedezett barlangok, barlangjáratok száma.

Vérszívók a sárkányodúban

Nem kapnak hajba és nem isznak vért. Fotó: Pelsőczy Csaba

A ma nyilvántartott 4150 barlangból mintegy 40 nemcsak a barlangászok és kutatók, hanem a nagyközönség előtt is nyitva áll – tudhattuk meg az Agrárminisztérium államtitkárától.

Závoczky Szabolcs nemzeti parki igazgatótól pedig azt, hogy korszerű, informatikai alapú interaktív eszközöket, installációkat felvonultató tárlat született Abaligeten. Hiszen a Mecsek e cseppköveiről is híres üregeiben télen sok-sok bőregér tanyázik.

Ám a vámpíros mendemondákkal ellentétben emberre veszélytelen jószágok. Nem kapnak hajba és nem isznak vért. Az itthoni fajták mind ízeltlábúakra vadásznak.

Innen utunk Pécsre vezet. A város fölé magasodó Tettye mésztufabarlangja egyedülálló földtani képződmény. A nemzeti park székhelyének közelében meredezik Szatmári György reneszánsz palotája.

A püspöki lak romjainak tövében megbújó barlang már az 1900-as évek elején igazi turistalátványosság volt. A „pokol kapujaként” emlegetett labirintus belsejében félelmetes sárkány ijesztgette az úri közönséget. Manapság szórakoztató ismeretterjesztés várja az ide látogatókat.

A 2018-ban megújult kiállítás még abban az esztendőben elnyerte „Az év digitális ökoturisztikai élménye 2018” címet. A dekorsárkány szája vetítőgépet rejt. Nem tüzet, hanem filmet lehel a vászonra. A jó Szent György lovagnak errefelé már kevés dolga akad.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.