Denevérek és barlangok: lédús legendák és hátborzongató hiedelmek. A vérszívókról és tűzokádókról szőtt meséken túli izgalmas valóságba kirándulunk most.

Vérszívók a sárkányodúban

Márciusban ugyanis a nemzeti parkok várják azokat, akik a felszín alatti világ rejtelmeire kíváncsiak. Baranyában, a Barlangok Hónapja abaligeti nyitórendezvényén jártunk.

Mielőtt bakancsot húznánk, tekintsünk vissza a közelmúltba. Az Orbán-kormány 2010-től új fejezetet nyitott a hazai természetvédelem történetében. Beköszöntött a barlangi turizmus virágkora.

Több mint harminc százalékkal emelkedett a hazai barlangok látogatottsága, mára a látogatószám éves szinten meghaladja az 530 ezret. A magyar állam másfél milliárd forintot biztosított barlangkiépítésekre. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságban is így történt.

Ennek köszönhetően 2020-ban immár hetedik alkalommal kezdődött meg a Barlangok Hónapja. Ez alkalommal a Dél-Dunántúl egyik legismertebb természeti attrakciója adott otthont a nyitórendezvénynek.

Az összejövetelen Rácz András környezetügyi államtitkár hírt adott arról a 650 ezer eurós európai uniós fejlesztési programról, mely vonzóbbá avatta a helyi Denevérmúzeumot. Korszerűsítették a barlang mellett található épületet, és megújult, interaktívvá vált a 28 magyarországi denevérfaj világát bemutató kiállítás anyaga is.

A Barlangoljunk! kampány idején nem csupán a könnyen bejárható, hanem a kalandturisztikai barlangokat is megismerhetővé teszi Magyarország öt, idegenforgalmi hasznosítású barlanggal bíró nemzeti parkja. Hazánkban hétről hétre nő az újonnan felfedezett barlangok, barlangjáratok száma.

Nem kapnak hajba és nem isznak vért. Fotó: Pelsőczy Csaba

A ma nyilvántartott 4150 barlangból mintegy 40 nemcsak a barlangászok és kutatók, hanem a nagyközönség előtt is nyitva áll – tudhattuk meg az Agrárminisztérium államtitkárától.

Závoczky Szabolcs nemzeti parki igazgatótól pedig azt, hogy korszerű, informatikai alapú interaktív eszközöket, installációkat felvonultató tárlat született Abaligeten. Hiszen a Mecsek e cseppköveiről is híres üregeiben télen sok-sok bőregér tanyázik.

Ám a vámpíros mendemondákkal ellentétben emberre veszélytelen jószágok. Nem kapnak hajba és nem isznak vért. Az itthoni fajták mind ízeltlábúakra vadásznak.

Innen utunk Pécsre vezet. A város fölé magasodó Tettye mésztufabarlangja egyedülálló földtani képződmény. A nemzeti park székhelyének közelében meredezik Szatmári György reneszánsz palotája.

A püspöki lak romjainak tövében megbújó barlang már az 1900-as évek elején igazi turistalátványosság volt. A „pokol kapujaként” emlegetett labirintus belsejében félelmetes sárkány ijesztgette az úri közönséget. Manapság szórakoztató ismeretterjesztés várja az ide látogatókat.

A 2018-ban megújult kiállítás még abban az esztendőben elnyerte „Az év digitális ökoturisztikai élménye 2018” címet. A dekorsárkány szája vetítőgépet rejt. Nem tüzet, hanem filmet lehel a vászonra. A jó Szent György lovagnak errefelé már kevés dolga akad.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.