Vissza a múltba!

Retro tárgyak iránti gyűjtőszenvedélyéből kiindulva írt regényt, s forgat filmet Deák Ferenc. A hajdúszoboszlói gázmező feltárásakor, 1961. augusztus 23-án olyan gázkitörés volt Nagyhegyesen, hogy száz méter magas égő lángoszlopa a húsz kilométerre lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra. Ez a történés lett az alapja a rendező filmjének.

Ország-világVarga Attila2019. 12. 03. kedd2019. 12. 03.
Vissza a múltba!

Deák Ferenc a Hajdú-Bihar megyei Nagyhegyesen él. Eredetileg dízelmozdony-szerelőnek tanult, távközlési technikai műszerész, aki sokáig a debreceni Csokonai Színház hangosítója, világosítója, segédszínésze volt. Majd ismert vállalkozóként darts-klubot és magánrádiót működtetett Debrecenben, illetve Hajdúszoboszlón.

Autójában bólogató kutya, a dzsekije Trapper. A kesztyűtartóban új szerzeményei: egy Lendület motorkerékpár, törpeautó és egy villanyszámla hatvankilencből.

– Tíz-egynéhány éve felmentem a szülői ház padlására, s miután ott nem találtam meg a gyermekkorom játékait, fiatalságom kultikus tárgyait, a szüleim bevallották, hogy 1991-ben odaadták az összeset a szomszéd gyerekeknek. Ettől fogva a bolhapiacok megszállott látogatója lettem.

A feleségemmel, Erikával bújtuk az újsághirdetéseket, és internetes árveréseken licitáltunk. Előfordult az is, hogy az utcán leszólítottunk egy nyolcvanéves bácsit, aki épp a szeméttelep felé tolta biciklije csomagtartójára erősített, régi Horizont típusú televízióját. Elkértük a tévét, amit örömmel nekünk is adott, mondván: legalább nem kell kitalpalnia a telepig a fájós lábával.

Gyarapodtak Deákék házában a kultikus tárgyak: a búgócsigától az ugró békán, a porcelán Misa mackón át a kacsintós pénztárcáig, a diavetítőkig, Rakéta porszívókig, hordozható diszkómagnókig. Írógépek, rollerek, a kor divatjának megfelelő vulkánfíber bőröndök, betonacélból hegesztett virágtartók.

Mindent felvásároltak a távirányítós Wartburgtól a szputnyik műhold makettjéig. Amikor már a kertjükben használt fűnyíró nem fért a pincébe, Deák Ferenc felkereste az ebesi önkormányzatot, és az 2008-ban első szóra helyet biztosított háromezer-ötszáz tárgyának a Széchényi Ferenc Tájmúzeumban, majd a kollekció 2011-ben a Hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeumba került, s azóta is ott látható.

Vitrinek mögött a Lottó gin, a Skála sör, a hosszúhetényi ezerjó és a bácskai szemelt rizling pecsenyebor címkéje, a csengős mozdony és a gyertyából öntött Lenin-fej is. Kiderült, hogy a retrónak komoly kultusza van. Sorra érkeztek hozzájuk a felajánlások: „Kipakoljuk a garázst, Dalnoky úr, jöjjön el!”

Deákék házában számos kultikus tárgy található.... Fotó: Varga Attila

Mások kölcsönadták féltett kincseiket, mint például az a tizenhárom éves kisfiú, aki nem számítógépezik, hanem Rakéta porszívókat gyűjt a MÉH-telepeken, s felújítja szerzeményeit. A tapasztalataik szerint a múzeumlátogatók kinyílnak, felelevenítik gyermek- és fiatalkorukat. Elég belenézni a vendégkönyvbe.

„A sok rossz mellett akkor is volt valami jó.” „Egy nagy baja van ennek az egyébként kedves kiállításnak, figyelmeztet, hogy milyen öreg vagyok.” „A mai kor sem jobb, csak más.” „Visszahozta az ifjúságunkat. Egy hatvanas.” „Harminc perc gyermekkor. Örök hála érte. Egy negyvenes.”

– Van, akinek a régi szalonnasütések jutottak eszébe. Akkor még három hatvanért vették a kenyeret, és csatos üvegből Bambit ittak. Munkást, Tervet, Filtolt szívtak, nekik az Illés és az Omega játszott, Flóra szappannal mosták le otthon magukról az utca porát, negyven fillérbe került a szakaszjegy, s gyalog még lehagyták a tujának becézett villamost.

Super Rifle farmerban vagy trapéz szárú nadrágban flangáltak, és minden ellen lázadtak. Deák Ferenc a haza bölcsét tisztelve nem saját, hanem Dalnoky Ferenc álnéven jelentette meg öt évvel ezelőtt a Homokkerti capriccio című könyvét, amelyben a gyermekkorát meséli el retrósan, amolyan Indul a bakterház stílusban.

A könyv részleteinek felhasználásával, Macska a betonban címmel most egyórás áldokumentum filmvígjátékot forgat. Elmondása szerint „Nagybegyesen”, ahol a képzeletbeli események történnek, 1972-ben gázrobbanás történt. A több napig tomboló tüzet végül sikerült elfojtani, de azóta a faluban megszaporodtak a nehezen magyarázható dolgok.

A film főhőse, az ötvenöt éves Péter a helyi vízműnél dolgozik vízóra-leolvasóként, gondozza a kertet, és néha eljár ultizni a helyi kocsmába. Péternek akad egy furcsa hobbija: szabadidejében macskaetológiával foglalkozik. És megfigyelte, hogy a gázkitörés óta számtalan macska a normálistól eltérően kezdett viselkedni, és ezek gazdáival is mindig történik valami izgalmas. A falu macskáinak megismerésén keresztül a néző vidám történetek sorozatába fog belecsöppenni.

– Megtörtént eseményekre alapozva jött a film ötlete. Az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével az Alföldön is megindult a szénhidrogén-kutatás, egyébként ennek melléktermékeként vált világhírűvé a 73 Celsius-fokos termálvízre alapuló Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő.

Szóval 1959 januárjában a környéken tárták fel a Hajdúszoboszlóról elnevezett gázmezőt. A kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok jelentős mennyisége, illetve a műszaki-technológiai fejletlenség több helyen gázkitörést okozott. A legnagyobb gázkitörés 1961. augusztus 23-án itt, Nagyhegyesen történt.

Az öngyulladás következtében lángra lobbanó földgáz csaknem 42 óráig égő, százméteres lángoszlopa a 20 kilométerre lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra. A kitörés fellazította a talaj rétegeit, ezáltal a fúrótorony elsüllyedt, és létrejött egy százötven méter átmérőjű krátertó. Ma már kedvelt kirándulóhely.

A gyermekkori emlékeimet és a krátertó misztikumát feldolgozva kisjátékfilmre nincs sok pénzünk, de annál nagyobb a lelkesedésünk. Az összekuporgatott kétmillió forintból forgatott film szereplői leginkább Nagyhegyes lakói közül kerülnek ki.

A retró szerelmesei rajonganak a gyűjteményért. Fotó: Deák Ferenc

Ottjártunk idején már túl vannak a huszonöt napos forgatás kilencedik napján (a premier jövő év májusára várható), ezúttal egy traktorral Romániába átszökő férfi óráit forgatták le. A hagyományos kamerás felvételek mellett a drónnal fényképezettek is változatosabbá teszik majd az alkotást.

Nemcsak Nagyhegyesen pezsdült meg az élet, országszerte érkeznek hozzájuk felajánlások, és nagyon sok ember jelentkezik, hogy szeretne szerepelni a filmben.

Nemrég egy kecskeméti rendőr-hagyományőrző egyesület ajánlott fel egy veterán Dacia 1310-es autót a forgatás idejére. Hát persze, hogy örültek ennek: a filmbeli időutazás kedvéért a stáb átalakítja azt egy Ceausescu-féle román rendőrautóvá.