A bank csak a balhét nem viszi el!

A kormány idén márciusban mentőövet nyújtott azoknak, akik a válság következtében elveszítették a munkahelyüket, és emiatt nem tudják törleszteni a lakásukra felvett hitelt, de önmagában a megugró törlesztő-részletek visszafizetéséhez nem kérhető állami segítség.

A forint mélyrepülése leginkább azokat hozza nehéz helyzetbe, akik az árfolyamkockázattal nem kalkulálva, a család teherbíró képességének határához igazították a havi törlesztő részletet. A legnagyobb veszélyben azok vannak, akik opciós jogot tartalmazó hitelszerződést kötöttek. Az opciós jog ugyanis azt jelenti, hogy ha az adós nem tudja fizetni a törlesztő-részletet, a bank értékesítheti az ingatlanát. A hitelválság miatt pangó ingatlanpiacon gyakran áron alul találnak gazdára ezek a házak, lakások. Ráadásul a forintgyengülés miatt a felvett hitel összege is megnő, így könnyen előfordulhat, hogy az eladásból származó bevétel nem fedezi a hitelösszeget, ezért a bank a fedezetül szolgáló ingatlanra is ráteszi a kezét. Tehát az adós nem csak az otthonát, az önrészét és addig befizetett pénzét bukja el, hanem a fedezetül szolgáló ingatlant is.

A vételi jog alkalmazása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint is erősen sértheti az adósok érdekeit. Ezért a felügyelet már 2004-ben ajánlást adott ki a bankoknak, amelyben javasolja, hogy a mérlegeljék, nem lehet-e a követelést egyéb úton, például a tartozás átütemezésével, kezes bevonásával érvényesíteni.

A PSZÁF és az állam azonban lényegében tehetetlen a bankokkal szemben, hiszem a vételi jogot az ügyfelekkel kötött szerződésekben kötik ki a pénzintézetek. A polgári jogi szerződések – elméletileg – a két fél közös megegyezésével jönnek létre, így azok tartalmába harmadik félnek nincs beleszólása. Ugyanígy nem teheti meg az állam, hogy segítse a törlesztő-részletek megugrása miatt fizetésképtelenné váló adósokat.

Nem véletlen, hogy a devizahitelek kamata töredéke a forintalapúaknak.  A kisebb kamatért cserébe az adós súlyos kockázatot vállal, mert az árfolyam-ingadozásokból származó nyereséget és veszteséget nem a bank, hanem az ügyfél állja. A nyári erős forintból még profitáltak a deviza-hitelesek, most azonban, amikor a leértékelődés 315 forint fölé is röpítette az árfolyamot, komoly veszteségük keletkezik az adósoknak. Az állami segítségnyújtáshoz azonban nemcsak fedezet nincs az államkasszában, de nem is lenne korrekt lépés. Ahogyan az árfolyam-ingadozásból származó nyereség sem az államot illeti meg, a veszteségeket is az adósnak kell vállalni. Ráadásul a devizások segítése nem lenne tisztességes azokkal szemben, akik a kockázatok miatt nem vettek fel devizahitelt, és éveken át fizetik a forinthitelek magasabb kamatát.

Az állami beavatkozás egyedül a forint erősítésére irányuló erőfeszítésekre korlátozódhat. A pénzügyi válság hatását pedig sajnos mindenki viseli. Kivéve talán a bankokat...