Jön a csőd?

A magáncsőd intézménye – a gazdasági társaságokéhoz hasonlóan – az eljárás ideje alatt védelmet nyújtana a fizetésképtelenné vált adósok számára.  A tervezettel az adósságspirálba került családokon kíván segíteni a kormány, annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a kilakoltatás és növelni lehessen a hitelek visszafizetésének esélyét.

A tervek szerint a fizetésképtelenné vált adós két lehetőség között választhatna.

Ha van esély a hitelezővel történő megegyezésre, akkor a hatóság által kijelölt vagyongondnok közreműködésével, a felek közösen állapodnának meg a tartozás törlesztés átütemezéséről.  Az eljárás ideje alatt az adós védelmet kapna a végrehajtás alól.

Ha a hitelezők többsége nem egyezik bele a tartozások átütemezésébe, akkor a bíróság vagyongondnokot jelölne ki. Ez esetben az adósságrendezési eljárás ideje alatt a vagyongondnok rendelkezne az adós vagyona felett. A tartozás egynegyedét az eljárás kezdetén, az adós vagyonából fizetnék ki, a fennmaradó részt pedig a becsődölt magánszemély jövedelméből, folyamatosan törlesztenék. Ha nincs rendszeres jövedelme az adósnak, a vagyongondnok kötelezhetné arra, hogy eleget tegyen álláskeresési kötelezettségének, elfogadja a neki felajánlott munkalehetőségeket, vagy továbbképzésen vegyen részt. A csődeljárás öt éve után az adós a bíróságtól kérhetné fennmaradt tartozásának elengedését.

A magáncsőddel a tervek szerint csak azok a magánszemélyek élhetnek, akiknek van valamennyi vagyonuk, büntetlen előéletűek, a megelőző öt évben nem követtek szándékos bűncselekményt, rosszhiszemű magatartásukkal nem akadályozták a hitelezői követelések érvényesítését. Nem választhatják viszont azok, akiket feketemunkán kaptak, vagy ők alkalmaztak valakit bejelentés nélkül. Adósságrendezési eljárás 10 évente egyszer kezdeményezhető.

A törvénytervezet legkorábban áprilisban kerülhet a parlament elé és jövő januárban lépne hatályba, így a válság miatt az idén bajba kerülő adósoknak ez a jogszabály még semmiképpen sem nyújthat védelmet a hajléktalanná válás ellen.