Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A kusza szabályozás miatt szinte lehetetlen kikalkulálni, hogy mennyi pénzből élünk majd öreg napjainkban. Utánanéztünk, miképpen is történik a nyugdíjak számítása, melynek menete különbözik a 2013. január 1-je előtt és után nyugdíjba vonulók esetében.
Év
Átlagnyugdíj
(Ft)
Nettó
átlagfizetés
(Ft)
Nyugdíj a
nettó átlagbér
százalékában
1992
9 503
15 628
61%
1993
10 563
18 397
57%
1994
12 626
23 424
54%
1995
15 009
25 891
58%
1996
17 325
30 544
57%
1997
19 528
38 145
51%
1998
23 354
45 162
52%
1999
29 198
50 076
58%
2000
33 258
55 785
60%
2001
37 172
64 913
57%
2002
43 368
77 622
56%
2003
50 652
88 753
57%
2004
57 326
93 715
61%
2005
63 185
103 149
61%
2006
69 145
110 951
62%
2007
74 326
114 282
65%
2008
81 975
122 047
67%
2008 (emelés után)
87 481
122 047
72%
Azt, hogy mennyi lesz az államtól kapott nyugdíjunk, a munkában töltött évek számától, vagyis a szolgálati időtől és aktív éveink alatti átlagkeresetünktől függ. Az új típusú bérszámítás startpisztolya akkor dördült el, amikor bevezették a személyi jövedelemadó rendszerét, a béreket „felbruttósították”, s ez idő tájt százezrek veszítették el az állásukat.
A nyugdíj összegének kiszámításához – elméletileg – a munkába állástól a nyugdíjba vonulásig tartó időszak alatti kereseteket veszik figyelembe, de legkorábban 1988. január 1-jétől számítják be a béradatokat.
A nyugdíj számításának menete különbözik a 2013. január 1-je előtt és után nyugdíjba vonulók esetében.
Az első csoport: a 2012. december 31-ig nyugdíjba vonulók
A nyugdíj alapjául számító kereset kiszámítása a 2012. december 31-ig nyugdíjba vonulók esetében némileg bonyolultabb Az átlagfizetés kiszámításához az éves keresetekből levonják az adott évben érvényes járulékokat – az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói vagy vállalkozói járulékot –, majd a járulékokkal csökkentett jövedelemből kiszámított személyi jövedelemadót. Az így kiszámított bér valamivel magasabb a tényleges nettó jövedelemnél, hiszen a járulékokkal csökkentett keresetből számítják ki az szja-t.
A következő lépésben egységes – az inflációval korrigált – értékre hozzák a különböző években elért kereseteket, vagyis kiszámolják a korábbi fizetések mai értékét. Az éves fizetési adatokat meghatározott szorzószámokkal korrigálják. Az aktuális értékre hozott kereseti adatokból számolják ki az átlagkeresetet. A nyugdíj összege – a munkában töltött időtől függően – az átlagos fizetés meghatározott százaléka.
A teljes nyugdíjhoz 40 évet kell ledolgozni, az ennél kevesebb szolgálati idő arányosan csökkenti a nyugdíj összegét. Beleszámít a szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő, a katonai vagy polgári szolgálat, az ápolási díj, a táppénz, a munkanélküli ellátás ideje is. De 1998. január elsejétől nem emelik a szolgálati időt a nappali felsőfokú oktatásban eltöltött évek.
A szolgálati idő és az átlagos munkabér alapján számolt nyugdíj nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíjminimumnál, ez jelenleg 28 500 Ft. Ha ennél kisebb ellátmányt eredményezne a számítás, akkor a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset lesz a nyugdíj összege.
A nyugdíjszámítás szabályait számos kiegészítő rendelkezés egészíti ki, amelyek eltérő számítási módokat határoznak meg egyes időszakokra vonatkozóan. Ilyen például a 1997. december 31. és 1999. január 1. között szerzett jövedelmekre vonatkozó korlátozás. Ebben az időszakban, ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghaladja a 35 000 Ft-ot, akkor azt csak csökkentett mértékben számítják bele az átlagfizetésbe.
A következő csoport: a 2013. január 1. után nyugdíjba vonulók
Azoknál, akik 2013. január 1. után mennek nyugdíjba, már a bruttó bér lesz a nyugdíjszámítás alapja. Az átlagkereset tehát magasabb lesz, mint a korábban nyugdíjba vonulóknál, de a szolgálati idő szerinti szorzószámok alacsonyabbak. A nyugdíj mértéke szolgálati évenként a bruttó átlagkereset 1,65%-a, magánnyugdíj-pénztári tagok esetén annak 1,22%-a lesz.
A jövedelem meghatározásakor a 1988. január 1. és 1996. december 31. közötti időszakban a főfoglalkozásban elért jövedelmet veszik figyelembe, amibe beleszámít a prémium és a jutalom is. Ezt követően a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem lesz a számítási alap.
Az átlagbér kiszámításához a keresetet a nyugdíjazást megelőző második év kereseti szintjéhez igazítják.
A jelentős nyugdíjkülönbségek mérséklésére a számításnál úgynevezett degressziót alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a bizonyos jövedelemhatár – nagyjából az átlagkereset – feletti jövedelmeket fokozatosan csökkenő mértékben veszik figyelembe az átlagjövedelem kiszámításánál.
A 2013-tól érvényes nyugdíjszámítás rövidebb szolgálati idők esetében csökkenti az induló nyugdíjszintet. Hosszabb szolgálati idő esetén azonban – az átlagkeresetet nem sokkal meghaladó jövedelmi szintek mellett – kisebb emelkedés várható.
2013. január 1-je előtt
megállapításra kerülő öregségi
nyugdíj
szolgálati
idő (év)
havi átlagkereset
százaléka
10
33
11
35
12
37
13
39
14
41
15
43
16
45
17
47
18
49
19
51
20
53
21
55
22
57
23
59
24
61
25
63
26
64
27
65
28
66
29
67
30
68
31
69
32
70
33
71
34
72
35
73
36
74
37
75,5
38
77
39
78,5
40
80
2013. január 1-je után megállapításra
kerülő öregségi nyugdíj
szolgálati
idő (év)
havi átlagkereset százaléka
Magánnyugdíj-
pénztári
tagsággal nem
rendelkezők
Magánnyugdíj-
pénztári
tagoknak
20
33
24,4
21
34,65
25,62
22
36,3
26,84
23
37,95
28,06
24
39,6
29,28
25
41,25
30,5
26
42,9
31,72
27
44,55
32,94
28
46,2
34,16
29
47,85
35,38
30
49,5
36,6
31
51,15
37,82
32
52,8
39,04
33
54,45
40,26
34
56,1
41,48
35
57,75
42,7
36
59,4
43,92
37
61,05
45,14
38
62,7
46,36
39
64,35
47,58
40
66
48,8
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu