Alkotmányellenes az új adótörvény?

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. De nem ő az egyetlen, Angyal József az Adózóna okleveles adószakértője már két héttel ezelőtt az Alkotmánybírósághoz fordult és az elfogadott évközi szja-módosítás alkotmányossági vizsgálatát kérte.

Pénzforgató2009. 07. 27. hétfő2009. 07. 27.
Alkotmányellenes az új adótörvény?

Az Alkotmánybíróságnál már az indítványelemzők már vizsgálják az Adózóna okleveles adószakértőjének beadványát arról, miért alkotmányellenes az úgynevezett szuperbruttósítás, s amire Szabó Máté hétfői közleményében is emlékeztet – írta az adózóna.hu. Az ombudsman azt írja a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 2009. június 29-én elfogadott módosítása 2010. január 1-jétől bevezetni rendeli a szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározást, amely szerint az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási (tb) járulék is. Az ombudsman álláspontja szerint az szja-alap ilyen kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Ezeket a munkáltató fizeti a munkavállaló után, és a munkavállaló jövedelmével csak annyiban függenek össze, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás alapja a biztosított adóalany szja-val és járulékokkal nem csökkentett jövedelme. Szabó Máté megjegyzi, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás semmilyen tekintetben nem befolyásolja az adóalany nyugdíj, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként ez okból sem vehető figyelembe. Mindezekre figyelemmel a állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabályozás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.

Angyal József aggályosnak tartja azt is, hogy  az évközi szja-változás visszamenőleges adóemelést jelenthet és jogbizonytalanságot okozhat. Kockázatosnak tartja, hogy 100 ezer forint jövedelem után a 17 százalék adó 21 590 forint 17 ezer helyett. Az sem világos, hogy adózni kell a jövedelmet nem képező 27 százalék munkáltatói járulék után is. Érthetetlen, hogy már 3,9 milliós jövedelem felett belép a magasabb adósávba, pedig az adótábla szerint csak 5 millió forint felett kerül magasabb adósávba. A megszavazott szja változásokról tévesen jelent meg, hogy a jövedelmeket bruttósítják. A most megszavazott adóalap-kiegészítés „magyar találmány”, ami szerinte a világon nincs! A sokat emlegetett cseh-modell sem teljesen egyezik meg a magyarral, az összehasonlítást nézze meg itt.

Az Adózónán korába Angyal József már azt is megírta, hogy a törvényjavaslat indoklásából egyértelmű, hogy jövedelem „bruttósításra” nem kerül sor. Az eddig tévesen „szuperbruttósításnak” nevezett javaslat hivatalos neve „adóalap-kiegészítés” (korrekciós tényező). A jogalkotó, Angyal József szerint, nem indokolja, mi teszi szükségessé a javasolt szabályozást. Az indoklás a matematika szabályaival ellentétes megállapítást tartalmaz. „Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra csökken.” A 18 százalék ugyanis a magánszemély jövedelmére vonatkozik, a 17 százalék már nem a jövedelemre, hanem az „adóalap korrekciós összeggel” növelt százalékalapra. Angyal az Alkotmánybíróság előtt Köztársasági Elnökhöz fordult. Arra kéri, hogy a 2010-re megszavazott adótörvény változásokat ne írja alá. Azt megfontolásra küldje vissza a parlamentnek vagy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmány-bíróságtól.

Az ombudsman és az Adózóna okleveles adószakértője több könyvvizsgáló cég is foglalkozott már az úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányossági kérdésével. László Csaba, a KPMG adópartnere a HVG-nek írt véleménycikkében kérdőjelezte meg a módosítás alkotmányosságát: „... az így előállított adókulcscsökkentésnek nagy ára lehet. Az szja-alapnak ugyanis részévé válik egy olyan összeg, amihez az adófizetőnek nincs közvetlen köze. A munkáltatói járulék bevonása az adóalapba szinte bizonyosan alkotmánybírósági vizsgálat tárgya lesz. A magam részéről nem mernék nagy összegben fogadni rá, hogy kiállja a taláros testület próbáját" - fogalmazott kissé sarkosan aligtöbb mint egy héttel ezelőtt.

Hasonlóan érvelt már egy hónappal ezelőtt a Mazars, a BIG 4 után az ötödik legnagyobb könyvvizsgálócég a piacon. Nevezetesen olyan összeg után is személyi jövedelemadót kell majd fizetni, ami nem az adózó jövedeleme, ezért a módosítást kockázatosnak is tartja annak Alkotmánybíróság előtti támadhatósága miatt.

Ezek is érdekelhetnek