Miért nem szeretjük a láblógatós pénzszerzést?

Sokak szerint a pénzszerzés legkényelmesebb módja a befektetés. Ilyenkor ugyanis nem mi, hanem a pénzünk dolgozik, vagy legalábbis mások dolgoznak a pénzünkért. Úgy tűnik azonban, a magyarok nem igazán kedvelik a láblógatós pénzszerzést. A nagy többségnek – az emberek 72 százalékának - ugyanis egyáltalán nincs befektetése. Igaz, sokaknak nincs is mit befektetni – derül ki a GfK piackutató legfrissebb jelentéséből.

Míg Nyugat-Európában és az USA-ban egyre többen fialtatják pénzüket különböző befektetésekkel, itt Közép-Kelet-Európában valamiért ódzkodunk ettől. A legmerészebb befektetők a svédek és az amerikaiak, ott az emberek 16 százaléka vág bele nagyobb nyereséggel kecsegtető, de kockázatos tranzakciókba. A németek és az olaszok már óvatosabbak, szerény 3 százalékuk vállalna csak rizikót. Magyarországon – a nyugat-európaihoz hasonlóan – magas, 91 százalék a biztonságosabb befektetéseket kedvelők aránya és csupán 8 százalék választana a kockázatosabb befektetési formákat.

A válság hatására Nyugat-Európában és az USA-ban is egyre többen választják a banki betéteket, ugyanakkor a tengerentúlon a befektetők 80 százaléka még ma is az egyik legkockázatosabbnak tartott befektetési formába, részvényekbe fekteti a pénzét. Ezzel szemben a közép- és kelet-európaiaknak csupán 3 százaléka tőzsdézik.

Igaz, van is miből bukni az amiknak: 38 százalékuk vagyona meghaladja az 50 000 dollár (majdnem 10 millió forint) értéket. Ezen belül 30 százalék azok aránya, akik több mint 75 000 dollárral (14,7 millió forinttal) gazdálkodhatnak. Nyugat-Európában 7 százalék takarított meg 50 000 eurónál (13,7 millió forintnál) többet, Közép-Európában pedig csupán a 4 százalék azok aránya, akik vagyona meghaladja a 25 000 eurót (6,85 millió forintot).
A magyarok 23 százaléka 1, 37 millió Ft alatti magánvagyonnal rendelkezik, 4 százalékuknak van 1,37 és 4,11 millió forint közötti szabad pénzeszköze, és csak 1 százalékuknak van ennél is több befektetni valója.

A jövőbeli megtakarításokkal kapcsolatban az USA-ban a legderűlátóbbak: amerikaiaknak 36 százaléka úgy gondolja, a következő 12 hónapban többet fog megtakarítani, 37 százalék kevesebbre számít. Nyugat-Európában már minden második megkérdezett úgy véli, hogy kevesebbet fog félretenni a következő 12 hónapban. Kelet-Európa még borúlátóbb, 66 százalék ez az arány. A legpesszimistábbak természetesen mi vagyunk: a magyarok 82 százaléka számít megtakarításai csökkenésére – a GfK kutatása szerint.