Látogatás a Klárborétumban

Színek és formák bűvkörében alakította ki gödi kertjét Kolonits Klára opera-énekesnő. Amatőr rózsaimádó kertésznek mondja magát, akinek akkor válhatott valóra az álma, amikor 2020-ban Kossuth-díjat kapott, és az elismeréssel járó pénzösszeget a kert hátsó részébe „fektette be”. Nem színtiszta rózsakert ez, hanem olyan növények társulása, amelyek minden évszakban színekbe öltöztetik a természetet. És a házigazdák lelkét.

PortréSzijjártó Gabriella2023. 09. 10. vasárnap2023. 09. 10.

Kép: Kolonits Klára Kossuth-díjas opera-énekesnő a rózsakertjében , Fotó: Németh András Péter, Forrás: Szabad Föld

Kolonits Klára Kossuth-díjas opera-énekesnő a rózsakertjében
Fotó: Németh András Péter Forrás: Szabad Föld

Szándékosan a rózsák másodvirágzására időzítettük a találkozást, hogy beszélgetés közben teljes pompájában csodálhassuk meg a csaknem 300 rózsatő szín- és formakavalkádját. Na és persze a többi növényt! A tiszafasövény szép, egységes keretbe foglalja a kertet, amelyben a nagy kedvenc rózsák mellett élnek többek között örökzöld magnóliák, európai ciprusok, szíriai hibiszkuszok, himalájai cédrusok, és van egy mesterséges rodo­dend­rondomb is. De kezdjük az elején!

Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld

– Mielőtt 2018-ban Gödre, kertes házba költöztünk, Budapesten egy társasházban éltünk, ahol a 14 négyzetméteres teraszom telis-tele volt növényekkel. Ez egy különleges ház: Vaszary Pirinek, a második világháború előtti időszak népszerű színésznőjének volt a nyaralója. A húszas években épült, egy Szécsy gróftól kapta ajándékba. Mi már felújítva vettük meg; a kert egy része elvadult állapotban volt, a többit a munkálatok során letarolták – kalauzol az előkertbe a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki az utazásai során Angliában, Franciaországban látott parkszerű udvart igyekezett megvalósítani. Egyedül, olykor a családja segítségével, a saját tervei alapján. 

Kiindulásképpen az előkertben elültette a régi terasz betonteknőiből kiásott cserjéket: az örökzöld kecskerágókat, a fagyalt, a tiszafát. Jelnek vette, hogy mind túlélték a költözést. Aztán az előkert kialakításához megvette az első David Austin rózsáját. (David Austin néhány éve elhunyt brit rózsanemesítő, szakíró.) Attól kezdve gyűjti az angol rózsákat, meg most már a franciákat is; a régi nemesítésű történelmi rózsák a gyengéi – így növekedett a rajongás, és vált a szó legnemesebb értelmében mániává.

Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld

– Nemrég Franciaországban énekeltem, és közben meglátogattam két rózsakertészetet, amelyek egyébként ilyenkor a vásárlók előtt zárva vannak, csak télen küldenek virágokat. Az utazás előtt levelet írtam nekik magamról, és szerencsére fogadtak. Képzeljen el tízhektárnyi rózsát, amit én négykézláb végigszagoltam és végigfotóztam, közben azt tervezgetve, hogy bizonyos növényeimet mire fogom majd kicserélni.

Merthogy a rózsaszenvedély magával hozta a megismerés, a tanulás vágyát. Kolonits Klára ma már másoknak ad tanácsot és tervez rózsakertet. Ez egy élethosszig tartó, folyamatos tanulás: másnál másféle a talaj, és az éghajlatunk is mindig változik. Néhány rózsaágon fehér zacskó látható, ez védi a csipkebogyót, ezt házigazdánk nemesítette és keresztezte más színű rózsákkal.

Kolonits Klára Kossuth-díjas opera-énekesnő rózsakertjével, gödi otthonában
20230824
Kolonits Klára Kossuth-díjas opera-énekesnő rózsakertjével, gödi otthonában
20230824
fotó: Németh András Péter NAP Szabad Föld
Kolonits Klára Kossuth-díjas opera-énekesnő rózsakertjével, gödi otthonában
20230824
fotó: Németh András Péter NAP Szabad Föld
Kolonits Klára Kossuth-díjas opera-énekesnő rózsakertjével, gödi otthonában
20230824
fotó: Németh András Péter NAP Szabad Föld
Kolonits Klára Kossuth-díjas opera-énekesnő rózsakertjével, gödi otthonában
20230824
fotó: Németh András Péter NAP Szabad Föld
Kolonits Klára Kossuth-díjas opera-énekesnő rózsakertjével, gödi otthonában20230824fotó: Németh András Péter NAP Szabad Föld
Kolonits Klára Kossuth-díjas opera-énekesnő rózsakertjével, gödi otthonában
20230824

– A legfontosabb, ami a döntéseimet befolyásolja, az a forma és a szín. Mindig van egy vízióm, hogyan erősítsék egymást a színek, miként játsszak velük. Hátul hullámoznak a színek, míg az előkertben inkább villanásszerűen vannak összekomponálva a növények. A bordűrt most építettem, és a tavaly elhunyt édesapám hamvai vannak ide kiszórva. Amikor betegen kórházban feküdt, vittem neki egy nagy rózsacsokrot; akkor azt mondta, valahogy nagyon a közelemben szeretne maradni… Éppen egy évvel ezelőtt augusztusban a család és barátok társaságában történt a szórás, a férjem zongorázott, nagyon meghitt volt. 

Tudja, ebben a rózsában itt meg abban ott már benne van édesapám szubsztanciája.

Közelről mutatja a rózsafejeket – megannyi kombináció sziromformákra, virágalakzatra! Megtudom, hogy általában a modern rózsák kicsit szegletesek, hogy az angol rózsák őse a centifolia, azaz 100 szirmú rózsa (amit a boltban veszünk, annak 20-25 szirma van), és hogy vendéglátónk kedvencei a rozetta formájúak (meg a többiek, mind!). A nagy ellenfelei pedig a csigák, ugyanis a gomba meg a lisztharmat ellen van védelem, míg a csigákat csak összegyűjteni lehet.

A Spirit of Freedom nevű angol David Austin rózsa szerinte mindent mutat, amit a legendás nemesítő visszahozott a tudatba: rengeteg szirma van, látszik, hogy rozettás, de ugyanakkor csésze formájú, és csokrosan nő. Mifelénk csak egy baj van: olyan iszonyú erős az UV-sugárzás, hogy nagyon gyorsan elvirágoznak – bezzeg az eredeti angol éghajlaton biztos nem ég meg!

Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld

– Nekem a férjem, Dinyés Dániel karmester-zeneszerző a nagybetűs Partner mindenben. Ihletadó, segítő, inspiráló, közönség, aki ha a komponáló házikójában dolgozva kinéz az ablakon, ezt a béke szigetét látja. Nagyon komoly segítségem ő a kertben is. Amikor ez a kertrész készen lett, és beköltöztünk, gerincsérvet kaptam, és nem tudtam gondozni a rózsákat – akkor kerestem és találtam rá helyben a Bakó kertészetre, az összes családtaggal összebarátkoztam, ők minden munkálatban szakszerűen segítenek. Igyekszem nem a rabszolgája lenni ennek a gyönyörű kertnek, elfogadom az öntörvényűségét.

A hátsókertben a kör alakú ágyás közepén a Liszt-szobor a 2015-ben elhunyt Dinyés László képzőművész (az opera-énekesnő apósa) alkotásának a másolata, Benke Zoltán kőfaragómester készítette. Az eredeti bronz mellszobor Koltón, a Teleki-kastély kertjében található, ahol a Petőfi házaspár töltötte a mézesheteit.

Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld

– Nem bánom egy percig sem, hogy a Kossuth-díjjal járó pénzt a kertre költöttük. A kert a jövőbe való befektetés, minden évben és évszakban más, ahol nap mint nap vendégeink a madarak, bogarak, méhecskék is. Olyan pályaszakaszban vagyok az életemben, amikor az ember fölteszi mindig a kérdést, honnan meríthet inspirációt és energiát, hogy friss, optimista és ruganyos maradjon testileg, lelkileg. Én ösztönösen rájöttem, hogy nekem a kert segít, frissen, derűben és aktivitásban tart. És nem utolsósorban a kert gyógyít is.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek