Változócsillagok bűvkörében

– A mi családunkban a férfiakat mindig is az átlagosnál jobban érdekelte az időjárás. Azt láttuk édesapánktól, hogy míg mások vihar idején fedett helyre menekültek, addig ő kiment a villámokat lesni. A bátyámmal mindketten örököltük a meteorológia iránti vonzalmat: az udvarunkon két mérőállomás áll, az egyik hitelesített OMSZ csapadékmérő állomás, mindennap jelentünk – mutatja Hadházi Csaba Miklós.

Csakhogy a most 52 éves férfinál az érdeklődés nem állt meg itt: a Viharvadászok Egyesületénél letette a viharvadászvizsgát. Heves eseményekre és speciális zivatarokra, szupercellákra „vadászik”, többek között a szélnyírást, a föláramlást meg a vihar vonulását nézi, keresi a helyet: honnan a legjobb megfigyelni, ami még nem veszélyes.

Az évtizedek során Csabánál a „több mint hobbi meteorológia” a csillagászattal társulva igazi szenvedéllyé alakult. 1986 óta foglalkozik csillagtannal és észlelésekkel, specialitása a változócsillagok fényességmérése. Huszonkét évvel később kezdett bele saját obszervató­riumának megvalósításába.

– Tervezgettem, szakmai tanulmányi utakat tettem, interneten kutattam. Eredetileg egy letolható tetős csillagvizsgálót akartam építeni fából, ez tűnt a legolcsóbbnak, aztán 2009 áprilisában egy hirdetést találtam: eladó egy két és fél méter átmérőjű műanyag kupola, hozzávaló görgőkkel Veresegyházon. Némi alkudozás után júniusban haza is hoztuk egy kisteher­autóval, és végül ehhez a dodekaéder, azaz focilabda alakhoz lett építve a hatszögletű faház. Tizenegy ember emelte fel a vázra a három és fél mázsa súlyú kupolát, amely a görgőkkel körbe tud fordulni és két ajtóval kinyitható. December 13-ra elkészült a Herkules Obszervató­rium, ami összesen hétmillió forintba került.

Akkoriban Csaba 160/1000 Newton típusú távcsövével mérte éjszaka a változócsillagok fényességét, nappal pedig a napfoltokat figyelte. Amikor 2014-ben a legaktívabb hajdúsági amatőr csillagászészlelő a közösségi oldalon segítséget kért, mert az akkori Celestron Advanced GT távcsőmechanika végérvényesen elromlott, gyűjtés indult egy modernebb beszerzésére. A szegedi Par­tiscum Csillagászati Közhasznú Egyesülettől magánszemélyeken át a Hajdúhadházi Önkormányzatig sokan támogatták az akkor már csaknem három évtizede a tudomány szolgálatában álló, a leg­nemesebb értelemben megszállott ­férfit.

Merthogy Hadházi Csaba Miklós nemzetközileg is elismert észlelőmunkát végez, mérési adatai, a hazai csillagászplatformokon túl, az Amerikai Változócsillag-megfigyelők Szövetsége (AAVSO) központjába is befutnak – most majdnem 95 ezer megfigyelésnél tart. Méréseit felhasználják világszerte, a Pisz­kés­tetői Obszervatóriumtól Japánon át Új-Zélandig, nemegyszer kértek tőle adatokat a közismert Hubble és Kepler űrtávcső számára.

– Világszerte úgy hétezren foglalkozunk változócsillag-megfigyeléssel, ebben a mezőnyben beletartozom az első százba. Magyarországon a mintegy ezer amatőr csillagásztársam közül csak ketten végzünk ilyen fényességméréseket. Én 500-600 változócsillagot figyelek állandóan; amikor csak megfelelő az égbolt, nyugodt a légkör, sötétedéstől itt töltöm az estéket, fél éjszakákat. Évente úgy 250 napot, nem számít sem a fülledt meleg, sem a fagyási sérülések a kezemen. Amíg bírja a testem, addig csinálni fogom, ez az életem. Azért nincs feleségem, családom, mert ezt senki sem viseli el.

A kis obszervatórium belső falán érdekes fényképek és csillagtérképek – a gyerekek kedvéért, ugyanis szívesen fogad óvodás- és iskoláscsoportokat, érdeklődőket. Keresi a hasonszőrűek társaságát, előadásokat tart és hallgat, nyaranta részt vesz a Magyar Csillagászati Egyesület Meteor távcsöves találkozóin (idén ­augusztusban négyszázan jöttek össze).

Büszkén mutatja vadonatúj nyári szerzeményét: a 203/1600 Ritchey-Chrétien távcsövet, mely NEQ-6 GOTO számítógép vezérlésű távcsőmechanikán van. A fő észlelési területén túl szenvedélye a napfoltok részletes fényképezése ASI 120 MC kamerával nagy felbontásban és teljes korongkép készítése egy digitális géppel; ezzel rögzíti a Holdat és a bolygókat is. Egy Canon 550D DSLR fényképezőgéppel pedig szupernóvákat, üstökösöket, mélyég-objektumokat fényképez. Tavaly Budapesten, a Természettudományi Múzeumban három asztroképét is kiállították: az Orion-ködről, a Hold­­ról és egy üstökösről.

Hadházi Csaba Miklós festő-mázolóként dolgozik. Munka mellett két éve érettségizett, azóta lo­gisz­ti­kus­technikusi vizsgát tett. Tudása alapján az amatőrök és a szakcsillagászok közé pozicionálja magát, de diploma nélkül nemigen vagy csak nagyon nehezen juthat be a világ híres obszervatóriumaiba az óriás távcsöveken vizsgálódni – hiába dolgoznak az ő méréseiből (is) a profik. Ezért azt tervezi, jelentkezik az ELTE fizikus szakára, és utána csillagászatot tanulna.

Hogy mi az álomtávcső számára? A Kanári-szigeteken működik egy 14 méter átmérőjű. Vannak ennél nagyobbak is, de ott az a vonzó, hogy a nyugodt légkör miatt évente 290 derült nap van, ami alkalmas a megfigyelésre.

A Herkules Obszervatórium honlapján és közösségi oldalán nyomon követhető, hogy milyen észlelni való objektumokra lehet számítani a közeljövőben. Nemrég élő adásban közvetítette, ahogy a Hold elfedte a fényes Vénusz bolygót. Természetesen november elején a sarki fényt is lefotózta otthonról, ahogy a Naprendszer bolygóóriása, a Jupiter szembenállását is (ami azt jelenti, hogy a bolygó és a Nap közé ért a Föld, és a három égitest egy vonalban volt). Hol a C/2023 H2 (Lemmon) üstököst vette célba az Ökörhajcsár csillagképben, hol pe­dig a közelünkben megfigyelhető legfiatalabb csillagkeletkezési zónának számító Omega-ködöt (más néven Patkó- vagy Hattyú-ködöt) fotózta a Herkulesből. Tavaly karácsonykor is az eget kémlelte, így december 25-én megörökítette azt a C/2022 E3 (ZTF) üstököst, amely aztán január 12-én volt ismét Nap-közelben körülbelül 50 ezer év eltelte után…

Egyik barátja logót tervezett a Herkules Obszervatóriumnak, ezen a nagy erejű görög mitológiai hős küzd a sárkánnyal. A névadás magyarázata: Csaba szerint a csillagok vizsgálata olyan embernek való, akiben megvan a kellő belső hajtóerő és a kitartás, a békesség és az istenszeretet.

Összeegyeztethető a tudomány és a hit?!

– Igen, bár nehéz szavakba önteni a magyarázatot. Az ember minél jobban belemélyed a tudományokba, annál közelebb kerül Istenhez, annál jobban érzi a tudás hatalmát és Isten végtelenségét.