Sherlock Holmes nyomában

A világ legnagyobb nyomozója Sherlock Holmes – így tartják a Magyar Sherlock Holmes Rajongói Club tagjai. Sir Arthur Conan Doyle író a racionális gondolkodás példaképének teremtette a minden rejtélyt kibogozó mesterdetektív figuráját, akinek (a történetekből logikusan visszafejtve) január 6-án ünnepelték a 170. születésnapját.

PortréSzijjártó Gabriella2024. 02. 18. vasárnap2024. 02. 18.

Kép: Jeremy Brett alakítása áll legközelebb Doyle hőséhez

Jeremy Brett alakítása áll legközelebb Doyle hőséhez

Arthur Conan Doyle A bíborvörös dolgozószoba című, 1887-ben megjelent regényében lépett először az olvasók színe elé a zseniális és különc mesterdetektív, Sherlock Holmes és későbbi segítőtársa-krónikása, a jámbor Watson doktor. A rejtélyeket éles megfigyelőképessége és logikus következtetései révén megoldó nyomozót az orvos végzettségű író egykori sebészprofesszoráról mintázta, míg Watson alakjában a saját önironikus portréját rajzolta meg. Conan Doyle gyógyítói praxisa nem ment fényesen, úgyhogy a betegekre várva jutott ideje az írásra…

A csalhatatlan szimatú, londoni, Baker Street-i Holmes nyomozásai sikert arattak az olvasók körében. Olyannyira, hogy amikor évekkel később a detektív halálát lelte az ősellenségével, dr. Moriartyval folytatott küzdelemben, a rajongók felháborodása miatt az író kénytelen volt feltámasztani teremtményét és folytatni kalandjait. A később lovaggá ütött Conan Doyle hatvan művében (regényben, novellában) szerepel Sherlock Holmes.

A híres nyomozó karaktere játékfilmekben, sorozatokban, színdarabokban is felbukkan. Hálás szerep, hiszen különleges intelligenciájához némi arrogancia társul, ami vitathatatlan pikantériát kölcsönöz a figurájának.

A The Strand Magazine-ban Sidney Edward Paget illusztrálta Holmes kalandjait

– A kriminológia fejlődéséért rengeteget tett, Holmes nélkül még kevésbé biztonságos világban élnénk – állítja Fray Adrienn, a Magyar Sherlock Holmes Rajongói Club elnöke. – Ő a világirodalom legismertebb emberi alakja, a Guinness-rekordok könyve szerint a legtöbbször dolgozták fel. Csak Drakula előzi meg, de a vámpír nem ember, hanem természetfeletti teremtmény. Több országban is kötelező olvasmány. A NASA Mars-kutatójának vizsgálórendszerét és egy aszteroidát is Sherlock Holmesról neveztek el, ezen felül a génkutatás meg a hírszerzés is használja az eszes detektív nevét.

A klub Tahi Tóth László ötlete nyomán jött létre. A Kossuth-díjas színművész rajongott a nyomozóért. Ő volt a magyar hangja a legendás Holmes-színész Jeremy Brettnek. (Sokak szerint a brit színművész alakítása áll legközelebb az eredeti Conan Doyle-írásokhoz; az eddigi feldolgozások közül a Granada ITV Sherlock Holmes kalandjai című sorozata követte a lehűségesebben az úgynevezett Doyle-kánont.) Fray Adrienn Sherlock­Extra néven internetes oldalt működtetett, így kért interjút 2010-ben Tahi Tóth Lászlótól, aki aztán felvetette, hogy a rajongóknak valamiféle közösséget kéne létrehozni. A SherlockExtra megalapította a klubot, melynek a színművész lett az első elnöke, aki haláláig feleségével, Kárászy Szilvia zongoraművésszel ötletekkel és helyszínekkel is segítette a találkozókat.

Benedict Cumberbatch nagy népszerűségre tett szert a híres detektív szerepében. Ám minden rajongónak megvan a maga kedvenc Holmes-színésze

– A detektív ismertsége hazánkban rendkívül alacsony ahhoz képest, hogy milyen népszerű világszerte, ezért klubunk 2013-tól 2021-ig elsősorban a külföldi Sherlock Holmes-társaságokkal ápolt szoros kapcsolatot, és a mai napig is főleg online tevékenységű. Nagy elismerésnek számít többek között az, hogy évek óta megjelenünk az angol nyelvű Baker Street Almanac könyvben, ami Sherlock Holmes-klubokról éves beszámolókat közöl. Sajnos a magyar emberek többsége a brit detektívben a külsőségeket látja: a pipát, a hosszú kabátot, a nagyítót, meg főleg a jóképű színészt, esetleg a számos filmben eltúlzott drogozási szokásait – ami egyébként a viktoriánus Angliában legálisnak számított, majd Conan Doyle mégis elhagyta, mikor egyértelműen világos lett számára, milyen káros szokás ez –, és fel sem merül, hogy több lehet Holmes karaktere mögött.

A klubok célja Sir Arthur Conan Doyle irodalmi örökségének és azon belül főleg legnépszerűbb alakja, Sherlock Holmes történelmi és kulturális vonatkozásai­nak ápolása – miközben a nyomozóról szóló alkotásokban gyakran tévhitek bukkannak fel.

– Újabban a külföldi filmekben, musicalekben eltérő rasszú színészek játsszák Holmes vagy Watson figuráját. A detektív alakját eltorzítva az LMBTQ és a woke mozgalom is gőzerővel használja külföldön, holott Conan Doyle műveiben Sherlock a munkájának élt, nem volt homoszexuális vagy queer, azaz szexuálisan furcsa. Az író a szellem emberének teremtette, a gondolkodás példaképének, nem a testiség alakjának – hangsúlyozza a jelenlegi klubelnök. – A patinás Sherlock Holmes-klubok vezetői visszavonultan élnek, társaságaik zártak, gyakran klubtagokat is csak több év személyes ismeretség után vesznek fel.

Christopher Morley amerikai újságíró, író 1934-ben New Yorkban alapította meg a Baker Street Irregularst (BSI), mely máig a legnagyobb rajongói szervezet a világon. A társaság titkos, zárt körűen működik. Saját magazinjában, a The Baker Street Journalben – ami a legelismertebb sherlockian kiadvány – nemrég megjelent a magyar Blutman László szegedi jogászprofesszor cikke is. A BSI-ben elismeréssel szóltak a magyar klub munkájáról. 

Fray Adrienn tavaly két előadást tartott, és sikerült egy kiállítást összehoznia kedvencéről a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Deák Ferenc könyvtárában. A magyar rajongókat viszont nehéz összefogni, mert például megosztják őket a Sherlock Holmest alakító színészek is. Aki Robert Downey Jr.-ért rajong, nem biztos, hogy szereti Jeremy Brett vagy Benedict Cumberbatch, esetleg Jonny Lee Miller vagy Peter Cushing alakítását. Sokak számára ugyanis Holmes főleg egy filmhős, míg az elnök szereti a kulturális, tudományos és történelmi hatásait is. A szűk körű magyar klub tagjai (köztük a detektívért rajongó professzorok és művészek) a sherlock.blog.hu oldalon nyújtanak hősükről információkat a magyar rajongóknak, szórakoztatóbb és komolyabb témákat egyaránt.

– A mai napig tanítható lenne Sherlock Holmes gon­dolkodásmódja, általa irodalmat, történelmet, zenét, sportot, kémiát, nyelveket, alkohol- és drog­pre­ven­ciót, biológiát, természetvédelmet, stresszoldást és problémamegoldást lehetne oktatni – véli a klubelnök. – Életre lehetne vele nevelni, egy racionális, jobb életre.

Részlet Sváb József legendás képregényéből

 Conan Doyle spiritiszta előadásai során járt Magyarországon, valamint 1925-ben Párizsban, a Spiritiszták Világkongresszusán két előadást tartott, ekkor Márai Sándor írónk készített interjút vele.

 A háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós szerezte a Sherlock Holmes magánélete című film zenéjét.

 Guy Ritchie rendező Holmes-filmjében Lisztes Jenő cimbalomművészünk játéka is hallható.


 

 

Ezek is érdekelhetnek