Alázat nélkül semmi nem működik

Frigyesi András tanár, rendező, színházigazgató válaszolt kérdéseinkre.

PortréJancsó Orsolya2025. 01. 19. vasárnap2025. 01. 19.

Kép: Frigyesi András

Frigyesi András
Fotó: Gál Gábor

1. Hogyan érez a szülőhelye iránt?

– Magyar vagyok. Budapesten születtem, szeretem a várost, az épületkultúrája, a művészete, az ország életében játszott szerepe önazonosságunk része. Büszkén mutogatom német barátaimnak, és közöttük van olyan, aki a város és irodalmunk miatt kezdett el magyarul tanulni.

2. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra?

– Rendezőként az a dolgom, hogy mások életébe éljem bele magam. Így nem hiszem, hogy cserélnék, inkább megpróbálom a magam életét tisztességesen élni.

3. Mi vonzotta a rendezésben?

– Óriási hatalom a rendezőé, de tilos ezzel visszaélni. Nagy a felelősségünk: az utókor ül a nézőtéren. A mai színházművészet feladata a morális ember keresése, de gyakorta a könnyedebb műfajokat kényszerülünk bemutatni. Ám azokban is fontos az értékrend közvetítése.

4. Mivel lehet önt kikergetni a világból?

– A közönnyel. Egoistává válik a világunk, ürességet, identitásvesztést élünk. De a világ összetettebb, mint ahogy azt a közönyös ember érzékeli. Nagy felelősségünk van társaink sorsáért is. Az értékrend tudatos összezavarására a tiszta forrásból táplálkozó művészet jelenthet gyógyírt.

5. Van-e olyan elszalasztott lehetőség az életében, ami bántja, hogy miért nem ragadta meg?

– Igen, de utóbb kiderült, hogy úgy volt az jó, ahogyan volt. Inkább a kapott lehetőségek megragadására koncentrálok, azokra, amelyek életre szóló élményt adnak. Például­ hatodikos koromban a magyartanárom elküldött újságíró­-szak­kö­rösként interjút csinálni Németh Lászlóval, és az a beszélgetés a mai napig meghatározó.

6. Melyik történelmi korban élne szívesen?

– Megtaláltam a helyem. Ugyanakkor izgat a romantika és a reformkor is, esetleg szívesen éltem volna valamelyikben, de itt és most van dolgom, jól érzem magam.

7. Milyen idézetet tenne a hűtőajtóra, hogy ezzel induljon a napja?

– Ma is érdemes felkelni, mert valószínűleg remek napnak nézünk elébe. Ma is tenni kell a kislányom tarisznyájába útravalót: igényességet a szellemi, lelki táplálékra, tehetséget az igazság és a hazugság megkülönböztetéséhez, a való és a virtuális világ elkülönítésére, a prioritások kialakítására.

8. Van-e olyan értékes vagy értéktelen tárgy, ami különösen kedves az ön számára?

– Sinkovits Imre még gimnazista koromban atyai barátságába fogadott. 1972 karácsonyán kaptam tőle egy dedikált, szöveggel ellátott fényképet, ami most is a szobám falán lóg, de azóta a filctollal írt szöveget eltüntette a fény. De tudom, mi volt ráírva. Egyik öcsémnek panaszkodtam, hogy már nem látszik, mire úgy válaszolt, nekem szólt a kép, elég, ha én megszívlelem a dedikáció értékeit.

9. Ki a kedvenc írója? Van-e kedvenc könyve?

– Nagyon szeretem Madách Imrét, darabot is írtam róla. Márai Sándor is nagy kedvencem. Madách kapcsán kicsit úgy érzem, hogy ugyanúgy elhanyagolják a színházi életben, mint Erkel Ferencet a zenében. Mindketten fontos dolgokat mondtak a ma emberének is.

10. Írónak vagy rendezőnek tartja inkább magát?

– Egyértelműen rendezőnek. Íróként is érzem, hogy a rendező feladata az író szolgálata. A rendező nem állhat a színpad és a közönség közé. A nagy szerzők időtálló zsenik, mi nem. A művészi szabadság az alázat. Nem nekem kell jelen lenni, hanem a műnek.

11. Milyen tanulságokat, tanácsokat osztana meg az olvasókkal, amit saját tapasztalataiból tanult meg?

– Alázat nélkül nem működik semmi. Minden sikeres művész tudja, hogy a kreativitáson túl szorgalom és alázat nélkül nem lehet maradandó értéket produkálni.

12. Mi a kedvenc érdeklődési területe a színházon kívül?

– Régebben a lovaglás, mára a zene, a filmek és a képzőművészet. És mindig öröm, ha gyerekekkel, fiatalokkal beszélgethetek, továbbadhatom, amit fontosnak érzek.

13. Milyen zenét szeret?

– Bachot, Mozartot, Verdit, Puccinit, Erkelt. Akkor érdekes a zene, ha az ember kis tájékozottságot szerez, és érti a szerző szándékát.

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?

– Valami olyasmit, ami közelebb visz a világmindenség megértéséhez. Volt egy kiváló kémiatanárom, aki azt mondta, hogy a tudomány olyan, mint egy léggömb. Minél nagyobbra fújod, külső héja annál nagyobb felületen érintkezik a tudatlansággal.

 

Névjegy

Frigyesi András tanár, rendező, színházigazgató. 1952-ben született Budapesten. Az ELTE-n tanult magyar–germanisztika szakon, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező-hallgatójaként két évet, illetve Bécsben színházi menedzser képzésen vett részt. Dolgozott az ELTE-n és Ausztriában tanárként, illetve magyar, osztrák és német színházakban egyaránt. A szekszárdi Német Színház és Budaörsi Latinovits Színház igazgatója volt, jelenleg Egerben rendez. 
 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek