Pusztítás Kaliforniában

Az elmúlt időszakban számos videó került fel a közösségi médiába, amely leégett házakat, szenes autóroncsokat, földdel egyenlővé tett utcákat mutat be. Hasonló képsorok gyakorta láthatók voltak az Amerikában játszódó katasztrófafilmekben. Los Angelest tarolta már le tűzhányó, öntötte el hatalmas esőzés, sőt tornádó még a Hollywood feliratot is megsemmisítette. Legalábbis a filmvásznon. A való életben, bár a helyi lakosoknak nem idegenek a természeti katasztrófák, ilyen kiterjedt pusztítással emberöltő óta nem találkoztak. 

A tűz áldozatai 

A legnagyobb tűz Los Angeles Palisades negyedét érintette, ez január 7-én reggel keletkezett bozóttűzként Pacific Palisadesben, Malibutól keletre. Közel 24 ezer hektár égett nemsokára, ám hogy ebből pontosan mennyit sikerült a tűzoltóknak ellenőrzés alá vonni, erről eltérnek a vélemények. A Cal Fire néven ismert kaliforniai Erdészeti és Tűzvédelmi Minisztérium szerint három nappal később már a tűz több mint felét felügyelték, a sajtóhírek azonban napokkal később is mindössze 14 százalékról beszéltek. Fontos tudni, hogy az ilyen típusú tüzek ellenőrzés alá vonása nem feltétlen jelent egyet a tűz eloltásával, sokkal inkább annak olyan természetes vagy mesterséges akadályhoz vezetésével, ahonnan már nem tud továbbterjedni. 

Az Eaton Fire néhány órával a Palisades-tűz után gyulladt ki egy kanyon közelében, a hatalmas erdőterületeken, Los Angeles belvárosától északra. A Cal Fire 81 százalékos ellenőrzésről beszélt, a sajtó harmincról. Közben további tüzek lobbantak fel Los Angeles és a San Fernando-völgy környékén, amelyeket többnyire sikerült eloltani. 

Los Angeles megyei illetékesek szerint csütörtök délutánig legalább 27 ember halt meg a tüzekben, ám ahogy folyik a felperzselt területek átvizsgálása, könnyen lehet, hogy a számok nőni fognak. Számos híresség, köztük Mel Gibson és Paris Hilton azok közé tartoznak, akik elvesztették otthonukat, összesen több tízezer építmény veszett oda. A JPMorgan becslései szerint a veszteségek meghaladhatják a 20 milliárd dollárt, a teljes gazdasági kár pedig elérheti az ötvenmilliárd dollárt. Az Aon adatai szerint ezek a veszteségek jóval meghaladnák a 2018-as tűz 12,5 milliárd dolláros biztosítási kárát, amely eddig az ország történetének legköltségesebb tűzesete volt. 

Szerencsétlen együttállás 

A legtöbben a tragédia kezdete óta azt kérdezik: mi vezetett a tüzekhez, mivel a hivatalos okokat nem ismerjük. Szakértők szerint számos összetevő szerencsétlen együttállása okozta a katasztrófát. Kaliforniában 2022 és 2023 nagyon csapadékos volt, sőt még tavaly is ilyen idő tájt a város áradásokkal küzdött tüzek helyett. Mindez a növényzet hatalmas növekedését idézte elő, amely azonban az azóta tapasztalt aszályban jelentősen kiszáradt. Los Angeles belvárosában október óta mindössze 400 milliméter csapadék esett (ez az átlagos csapadékmennyiség tíz százaléka), emellett ősszel és télen érkeznek a jól ismert, erős Santa Ana-szelek. Ezek a város fekvésének köszönhetők: Dél-Kalifornia viszonylag meleg partvidéke és a magasabban fekvő Nevada és Utah államok sokkal hűvösebb sivatagi területei között nyomás- és a hőmérséklet-különbség alakul ki, ami erős és nagyon száraz szeleket hoz, amelyek kifelé fújnak a hegyekből a melegebb partok felé. Az idén ez hurrikánerősséggel tombolt, akár 150 kilométer/órával is. A szeleket tovább gyorsítja a tengerpartra vezető keskeny hegyi völgyek domborzata. 

A Santa Ana-szelek gyorsabban és messzebbre viszik a tüzet, ráadásul nagymértékben megnehezítik a tűzoltást, mivel oltóhelikoptereket és repülőket nem feltétlen lehet bevetni, illetve a tűzgátló anyagokat sem lehet szétteríteni. A New York Times szerint ezért nőtt a Pasadenától keletre fekvő San Gab­riel-hegységet égető eatoni tűz órákon belül húszszorosára. 

David Demeritt, a Bostoni Egyetem geográfusa szerint ráadásul sokan elfelejtik, hogy Los Angeles vegetációja valójában az erdőtüzekre rendezkedett be, ez számos faj szaporodását segítette. Azonban Kalifornia a hatvanas évek óta szigorú égéstilalmi rendelkezéseket vezetett be, ami hosszú távon azt okozta, hogyha mégis kigyulladt a bozót, az nagyobb intenzitással és veszélyesebben ég, mintha meglett volna a természetes tűzgazdálkodás. 

A jelenlegi tüzek különböznek a múltbeli kaliforniai tűzkatasztrófáktól. Télen történnek, nem a korábban megszokott nyári időszakban (ezért is jelentette ki egy tisztségviselő, hogy innentől kezdve nem erdőtüzek szezonja, hanem erdőtüzek éve várható), amikor a magas hőmérséklet és a száraz viszonyok megnövelik a villámlás miatti gyulladás veszélyét. Másodszor, míg a Los Angeles megyei tüzek jelentős részének tüzelőanyag-forrása a növényzetből származik, a palisadesi tűz az épületeknek kö­szönhetően nőtt hatalmasra. Nem világos tehát, hogy egyszerű növénygazdálkodással sikerülhet-e a jövőben csökkenteni a tűzvészek kockázatát, különösen úgy, hogy az amerikai meteorológiai szolgálat szerint a jövőben is számítani kell hasonlóra, mivel valószínű, hogy nem múlik az éghajlatváltozásnak köszönhető csapadékos-aszályos időszakok dichotómiája. 

További probléma, hogy a Wisconsini Egyetem kutatása szerint 1990 óta több mint 1,4 millió új házat építettek a kaliforniai vadon és a városok közötti határfelületeken, ahol nagyobb a tűzveszély. A kutatók úgy számoltak, hogy 2020-ban több mint ötmillió ilyen ház volt államszerte. Egy Los Angeles-i ingatlanadatokkal foglalkozó cég tavalyi jelentése azt mutatta, hogy a városban közel 250 ezer olyan ház van, amelyek esetén „közepes vagy nagyobb a tűzveszély” az elhelyezkedés miatt. 1988-ban Kalifornia államban szigorú szabályokat vezettek be arra vonatkozóan, hogy a biztosítótársaságok miként emelhetik a díjakat, ez a lépés pedig a szakértők szerint mesterségesen alacsony díjazást hozott létre bizonyos területeken, amelyek több kaliforniai lakost ösztönöztek arra, hogy a legveszélyesebb helyszíneket válasszák. 

Ki a felelős? 

Az állam felelőssége máshogy került elő. Csökkentették ugyanis a tűzoltóság támogatási összegét, amely ellen már tavaly tiltakozott néhány tűzoltó, ám felettesük nem tartotta elég súlyosnak a problémát. Szintén előkerült, hogy a villanyszolgáltató vezetékei megfelelőek voltak-e, de sem egyik, sem másik problémát hivatalosan nem kötötte senki a tüzekhez. A felháborodás azonban akkora, hogy nem valószínű, sokáig­ felelősségre vonás nélkül marad bárki. 

Szakértők azonban figyelmeztetnek, hiába lesz bűnbak, az alapproblémák, mint a klímaváltozás és a rossz építkezési szokások okozta veszélyhelyzet nem változik. És tovább súlyosbíthatja az a bejelentés, hogy a gyors újjáépítés miatt figyelmen kívül lehet hagyni számos, addig érvényben lévő környezetvédelmi és esztétikai szabályozást.