Megízlelni a természetet
Erdei túra, de nem teljesítményt gyűjtő, hanem szemlélődő, elmerülő, földig lehajoló. S ez a kaland nemcsak a fizikai térben zajlik, hanem gondolatban is messzire vezet, kezdve azzal, hogy miért veszítettük el a kapcsolatunkat ezzel az elérhető, változatos és gazdag éléskamrával? Nemrégiben jelent meg Az Erdő finom című kötetsorozat harmadik képviselője, az Egy csepp erdő.
Kép: Az erdei italok hozzávalói főleg a magunk gyűjtötte alapanyagok
Nem is gondolnánk, de a szarvascombon és vadpörköltön túl is tartogat kulináris, egészséges ízélményeket az erdő-mező. Az ehető lomb, a zamatos termés, szezonális gombák, vadzöldség, a frissen és fűszerként egyaránt használható lágyszárúak mind a természet nyitott kamrájából valók, amik finomak, organikusak, ráadásul ingyen elérhetőek bárki számára. Az innovatív gasztronómiai tár segítséget és inspirációt nyújt, hogyan főzzünk természetes, egészséges hozzávalókból, vagyis hogyan varázsoljuk be az erdőt a konyhába. S itt minden recept úgy kezdődik, hogy húzzunk bakancsot.
Egyre tudatosabbak vagyunk a táplálkozás tekintetében, igyekszünk megválogatni, mit eszünk, iszunk meg. A természetben fellelhető növények a legtisztább forrásból származnak, amelyek fogyasztásával sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért, továbbá a Földünk védelméért is. Nem mellesleg a vadon termő alapanyagok bősége – köszönhetően a fenntartható erdőgazdálkodásnak és a folyamatosan növekvő magyarországi erdőterületek arányának – mértékletes és etikus gyűjtésük esetén nem csökken. Ezen szándék megvalósításához pedig tálcán, vagy ha úgy tetszik, pohárban kínálja a lehetőséget a szóban forgó kezdeményezés.
Bózsó Gyula erdészként évtizedek óta gyűjti, rendszerezi, és igyekszik megmutatni az érdeklődőknek a természet alapanyagait. Az erdő finom című könyvben Várvizi Péter séffel, a magyar csúcsgasztronómiai kiemelkedő alakjával, az Ehető erdőben Megyeri Sárával, a Dzsindzsa – vadon termett delikáttermékek alapítójával dolgozott együtt. A legújabb kötetben szerzőtársa Gyulai Évi, akinek neve egyet jelent a szörpkészítés mesteri újragondolásával. A férfi korábban megjelent gasztronómiai témájú kötetei nagy sikernek örvendenek, többször újranyomtatták őket. A sorozat harmadik darabjában, az Egy csepp erdőben az erdész azt szerette volna, ha az erdei hozzávalók folyékony formában jelennek meg. A tiszta forrásból származó hozzávalók kiváló ismerőjeként olyan alapanyagokat bocsátott szerzőtársa kezére, amelyek teljesen új dimenziót nyitottak.
A frissében napvilágot látott könyvben képviselt szemlélet ismét ellene megy annak, miszerint a csúcsgasztronómia luxusnak számít. Az, hogy a szerzőkben megfogalmazódott gondolatok italok formájában megszülethessenek, egész éves munkába telt, gyűjtögetéssel, tanulással, kísérletezéssel. Az olvasóikat is hasonló kalandra invitálják: bakancsot húzva felfedezni az erdőt. Tapasztalásra, kreavititásra, a tiszta forrásból származó alapanyagok italokban való felelősségteljes felhasználására bátorítanak. Elkalauzolnak az erdei piactérre, ahonnan megfontoltan, de bőséggel válogathatunk. Beavatnak, hogy hol, mikor, mit érdemes keresni. Továbbá bemutatnak erdő ihlette italokat, amiket nagy valószínűséggel korábban még sosem ízleltünk.
A leírt receptek inkább iránymutatásként szolgálnak, mintsem kőbe vésett leírásként. Mivel a növényeket, hajtásokat a folyton változó természet neveli, aligha találunk két egyforma alapanyagot. Lényeges, mikor és mennyit sütött rájuk a nap, esett rájuk az eső, és így tovább. Azt se feledjük, hogy azok életük teljében tudnak színükben és ízükben tökéletességet adni. Hiába tudunk szedni októberben néhol nyíló katángvirágot, áztatás során már nem tudjuk előcsalogatni az élénkvörös színét, sem az izgalmasan kesernyés ízét, ami megbolondítá egy-egy italunkat.
Kíváncsi ínyencek, kísérletezőkedvűek, természetbarátok egyaránt meglelhetik a kötetsorozatban a vágyott érdekességet, újdonságot, hasznosságot. Lassan hajtva a lapokat, rádöbbenünk, hogy igazi kincsestárat tartunk a kezünkben, ami segít nemcsak szépségében látni az erdőt, hanem megtapasztalni egy másik oldalát: az ízvilágát. S ezen élmény talán segít bennünket abban is, hogy még jobban óvjuk, vigyázzunk a természeti értékeinkre.
