Felhők között álmodik

Precíz mérnöki gondolkodást, jó műszaki és gyakorlati érzéket igényel egy működőképes légi masina megalkotása. Továbbá szenvedélyes megszállottságot, ami egész életében fűtötte Ferenc tevékenységét. Legjelentősebb munkája a 2007-ben épített Zodiac CH 601 típusú, fémszerkezetes, ultrakönnyű repülőgép. Kétszemélyes, a maximális felszállótömege hatszáz kiló. Nyolcvan lóerős motorral működik, és papír szerint 190 kilométer/órával tud haladni a levegőben, de az amatőr építő 215 kilométer/órás sebességgel is szelte vele már az eget. 

Jelenleg a masina a Bátonyterenye-Kisterenye városrészen található repülőtér hangárjában pihen, és már nem a férfi tulajdona. Túladott rajta, minden más géppel együtt. Több mint egy éve ugyanis súlyosan megbetegedett. Nem volt derűs a kilátás, hogy az egészsége helyrejön. De mégis megtartotta őt a Teremtő. Ahogy ereje engedi, rendszeresen feljár a hangárhoz, szerel, tervez, épít; újfent repülőgépek kötik le a figyelmét. 

Terveket szövő ifjú 

Korán érkezett életébe a soha el nem múló szenvedély. Salgótarján-Zagyvapálfalván nőtt fel, a központi iskola diákja volt. Ötödik osztályba járt, amikor egy intézményi rendezvény alkalmával láthatott először egy fa repülőgéptörzset kiállítva. A meghatározott szilárdságú alkatrészekből épített konstrukció annyira magával ragadta, hogy akkor és ott eldöntötte: ezzel akar foglalkozni. Ám nem pilótának készült, hanem arról álmodott, hogy ő maga is ilyen szerkezeteket alkot.

Összefogva barátaival kísérletezésbe kezdett. Minta, információforrás gyanánt a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) Repülés című technikai havilapja szolgált. Gyűjtötték a környékbeli gyárakból kapott építőelemeket, s kitalálták, hogy a vázat vászonlepedővel fogják bevonni. Amikor a szülők megneszelték az elszánt fiatalok tervét, véget vetettek neki. Akkor a repülőgép-építés egy időre abbamaradt, azonban sosem csillapodott teljesen. 

Ferencnek volt kitől örökölnie az érdeklődését. Nagybátyja is imádott barkácsolni, szabadidejében fával dolgozott. Egy másik családtagja rádiókat épített. Főhősünk is hamar rákapott az utóbbira. Hetedik osztályos korában fülhallgatós, detektoros – visszatekintve meglehetősen kezdetlegesnek tűnő – rádiót csinált, amelyen kristálytűvel lehetett keresni az állomásokat. Akkoriban az elektromosság foglalkoztatta. A jó műszaki érzékkel megáldott fiatal az általános gépipari technikumban tanult tovább, ahol anyag- és fémipari ismeretet szerzett, olyan teljes körű tudást, ami megalapozta a későbbi hobbiját. 

Isteni gondviselés lehetett rajta, mert valahogy a sors mindig olyan helyre sodorta, ami előrevitte őt az útján. Előbb csak amatőr szinten motorozott, majd a katonaságot követően egy barátja által bekerült az MZ motorkerékpárgyárba versenyzőként. Szenzációs időszakként írja le azt a másfél évet, amelyet a németországi üzemben tölthetett. A szerelmes szíve azonban hazahozta őt. Ekkor a két kereket négyre cserélte: raliautózni kezdett. Inkább építeni, mintsem koptatni a murvát, ámbár több körfutamot is nyert. A technika iránti vonzalom különféle módokon mindig megmaradt az életében. 

Meghódítani az eget 

Túl a harmincadik életévén fordult vissza eredeti érdeklődéséhez, a repülőgépekhez. Újságban fellelhető modellrajzokból méretarányos terveket készített az építéshez. Kísérletezett, tapasztalatokat szerzett a technológiát illetően, minták alapján szénacélból próbálta megalkotni az alkatrészeket. A zagyvapálfalvai garázsban elemről elemre épült a gép. Amikor a vázszerkezet elkészült, hatósági szakemberek megvizsgálták, és engedélyezték a munkálatok folytatását. Hat évig készült, majd le kellett vizsgáztatni, hogy ténylegesen a levegőbe emelkedhessen a fémmadár. 
Erős kapocs fűzi a Bátonyterenyén működő Cserhát Repülőklubhoz, amely az ezredfordulón alakult. A téeszek felbomlását követően a tagi földeket többen összefogva felvásárolták, így született meg a repülőtér. Akkoriban több környékbeli, így Ferenc is sárkányrepülővel szelte az eget. Nem meglepő, hogy azt is ő maga építette. Repülési tapasztalattal háta mögött, a hosszú évek alatt tanulmányozott, megismert technika birtokában azt sem érezte idegennek, amikor először felszállt repülőgépével. Bár azóta elkerült tőle, a szerkezet közlekedik a felhők között. 

Egyre több, egyre jobb 

A sikert követően második ízben már ultrakönnyű repülőgépekkel kezdett foglalkozni. A neves repülőmérnök Chris Heintz tervrajzaiból dolgozott, amelyeket követve alapvető műszaki ismeretek birtokában az előkészítés, gyártás a lehető legkönnyebben megvalósítható. A szükséges alkatrészeket is be tudta volna így szerezni a nógrádi férfi, ám ez meglehetősen költséges befektetésnek bizonyult. Ezért inkább hazai forrásokra, illetve a repülőközösségben kötött ismeretségeire támaszkodott. 

Tapasztalattal könnyen ment az építés, ámbár a korábbinál egészen más módszert kellett követni. Így született meg 2007-ben a már említett repülőgép, ami könnyen vezethető, megbízható és gazdaságos. Teljesítményére az eredeti tervek megalkotója is rácsodálkozott, mikor Ferenc egy német kiállításon találkozott vele és beszámolt neki az eredményeiről. 

Jó pár ultrakönnyű szerkezetet épített. Magának készítette mindannyiszor, ámbár előbb-utóbb gazdára talált valamennyi. Került ki belőlük Romániába, Szlovéniába, Szlovákiába. Régi kisgépei, amelyek repülési magasságának felső határa 5000 méter, olykor visszaérkeztek hozzá javításra, szerelésre, karbantartásra. Szüntelenül bütyköl valami újat, fejlettebbet. Az ő hozzáállása a bizonyíték arra, hogy az álmok igenis megvalósíthatók, ha megvan hozzá a kellő elszántság és kitartás. 

Munkája mellett sosem jelentett gondot, hogy hódoljon hobbijának. Moziüzemnél dolgozott, később irodagép-javító vállalkozást vezetett. Miután nyugdíjba ment, szinte minden idejében repülőgépekkel foglalkozik. Gyermekei (három fiú és egy lány) rendszeresen segítettek apjuknak a bütykölésben is. Ők viszik tovább a műszaki érdeklődését. Egyik fia tervezőként dolgozik a Forma–1-nél. 
– Hetven évig nem esett bajom, pedig a motorozásban eltört kezem-lábam. Az autós korszakomban egyszer balesetet szenvedtem, jártam a túlvilágon is. Aztán mégis megtartott a Teremtő – tűnődik. – Hogy szerencsés-e egy ilyen elköteleződés, ami nekem van a repülőgépek iránt? Egyrészt igen, ugyanakkor sosem hagyja nyugodni az elmémet a felmerülő problémák műszaki megoldása. Ezt hívják szenvedélynek, ami nálam, úgy tűnik, hogy kitart egy életen át… 
 

Kolocsányi Ferenc elsősorban nem repülni akart, sokkal inkább megérteni a szerkezet technikai működését 
 

A Zenith Zodiac 601XLB gép egyike a vállalat tervezte repülőgépeknek