Matildot baltával, fűrésszel szerelték szét

– Benn van még a majom?
– Ha nem jött ki, akkor szerinted hol van? – zajlik a szakmai megbeszélés a látványetetés előtt a Szegedi Vadasparkban.

Beleznay András látványetető egy zacskóval a majomketrecben, társa, Sebők Imre állatgondozó meg velem álldogál a ketrec mellett. Egy perccel ezelőtt botorul megkérdeztem tőle, hogyan is zajlik majd a látogatók okulására rendezett, kiselőadással egybekötött reggeli nass. – Bemegy az András a ketrecbe, én meg ráeresztem a majmokat – válaszolta lakonikusan Imre. Az állatkert nemrég nyitott, még gyér a közönség: néhány nyugdíjas igyekszik befelé, miközben egy rövidnadrágos dolgozó vastag zöld, kötelet húz ki a járda mentén.

– Az meg minek? – érdeklődöm naivan Imrétől, aki faarccal ereszt el egy viccet: – Körbetekerjük a néniket.
A húsz éve alapított Szegedi Vadaspark a legfiatalabb és a legnagyobb alapterületű állatkert az országban. Annak idején negyven hektár erdőt kapott a várostól: kezdetben azzal az elképzeléssel, hogy elsősorban a hazai élővilágot mutatják be. Emellett kis költséggel fenntartható, fajmegmentési programokban részt vevő ritkaságok tartására törekedtek, míg a nagy, költségesebb jószágokat egyelőre meghagyták a nagyobb állatkerteknek. A vadaspark elsősorban ritka selyemmajmokból álló gyűjteményéről lett híres, de az évek során fokozatosan fejlődött: a különlegességeken túl egyre több állatkerti kedvenc is megjelent, az oroszlántól a tigrisig.

– Az állatkertnek négy célja van: természetvédelem, szórakoztatás, kutatás és oktatás – summázza a helyzetet Veprik Róbert igazgató. – Csinálhatunk nagyon jó állatkertet magunknak: ha a közönséget nem tudjuk behozni, végünk. Az önkormányzat elvárja tőlünk, hogy tartsuk el magunkat, és fejlesszünk. A mi dolgunk, hogy ez ne menjen a szakmai munka rovására. Az eredeti koncepciót némileg kényszer szülte: nem volt pénz nagyobb kifutókra, olyan állatokat kellett bemutatni, amelyek kis pénzből tarthatók, és szakmailag is érdekesek. A selyemmajmok erre teljesen alkalmasak voltak. A koncepciót tartjuk, de olyan új fajokat kellett behozni, amelyek ennek a négyes célnak meg tudnak felelni. Ott van, mondjuk, a foltos hiéna. Természetvédelmi szempontból: törzskönyves állat, Európában kevés van, Magyarországon állatkertben nem tartják. Szerepel az Oroszlánkirályban, ami a gyerekek miatt fontos. Kutatási szempontból megint nagyon jó, mert a szaporodásbiológiájáról keveset tudunk, és most születtek kölykök. Vagy például a tigris: megfelel mind a négy funkciónak, és egy ötödiknek ráadásul – nagyon gazdaságosan tartható. Nem kell rá fűteni. De emellett beszereztünk kínai párducokat a fajmegmentési program keretében, és a fajok negyede ilyen programos állat, amivel elsők vagyunk a magyar állatkertek között. Emellett a 2000-es évek elejétől százezerről százhetvenezerre nőtt a látogatók száma.