Hamisságok palettája

Ami megéri a hamisítást, azt hamisítani is fogják – ez a műkereskedelem Murphy-törvénye. Bár igazán jó hamisítványokat nem ismerünk. Azok minden bizonnyal galériák vagy gazdag műgyűjtők falán lógnak. Mert még mindig azt hiszik róluk: eredetiek.

Riport2011. 01. 07. péntek2011. 01. 07.

Kép: Virág Judit galéria aukció, árverés, festmények, mütárgyak 2010.12.18. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Hamisságok palettája
Virág Judit galéria aukció, árverés, festmények, mütárgyak 2010.12.18. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

– Hetvenedik tétel. Vaszary János: Rimini strand – harangozza be az 1928-as olajfestményt a téli aukciót vezető Virág Judit, s ezzel egy időben a fehér kesztyűs segítők a pódiumra hozzák a 42x67 centis képet. A Kongresszusi Központ nagytermének közönsége felélénkül a „nagy hal” láttán. Előtte néhány tétel egymillió forint alatt cserélt gazdát, de most eleve 15 millióról indul a licit. Nincs idő hosszú töprengésre, néhány másodpercenként újabb fél-félmillióval emelkedik a tét. Ezzel együtt emelkednek a magasba a vásárlók tárcsái. Ahogy nő az ár, egyre kevesebb a tárcsa. Mígnem csak egy marad.

– Senki többet? Harmadszor! – Húszmilliónál koppan a kalapács. A közönség tapssal jutalmazza a kitartó küzdelmet.

Egy biztos: a vevő nyugodtan aludhat az új Vaszary-képe miatt, a Virág Judit Galéria és Aukciósház valamennyi árverésre kerülő tárgy eredetiségéért garanciát vállal. Ha öt éven belül bármikor egy független szakértő mégis bebizonyítja ennek ellenkezőjét, a leütési ár és az árverési jutalék ellenében visszaveszik a műtárgyat.

Ahogy egy festő képeinek árfolyama emelkedik, úgy szaporodnak a hamisítványai – összegzi tapasztalatait Virág Judit. A művészettörténész és igazságügyi festményszakértő a XIX. és XX. századi magyar festészetre specializálódott. A műkereskedelemben eltöltött húsz éve alatt valamennyi útjába kerülő képről – legyen az valódi vagy hamis – fényképet készített, így archívuma segítségével könnyen lebuknak a zavarosban halászók.

Igaz ugyan, hogy egyre több mai hamisítvánnyal kopogtatnak be hozzá, megvételre kínálva azokat, ám ezek minősége rendkívül gyatra, percek alatt kiderül a turpisság. Pláne könnyű dolga van a szakértőnek akkor, ha a hamisítvány a festő stílusjegyei helyett a dilettantizmus árulkodó tüneteit hordja magán.

– Egyszer egy hamisító Márffy Ödön Tükörbe néző nő című képét pontos i-vel szignálta, pedig a hitelesség kedvéért még teával sárgított, fénymásolón készített hagyatéki és árverési cédulákat is ragasztott a hátuljára – meséli a galériatulajdonos, aki Senki többet? Harmadszor! című könyvében külön fejezetet szentelt a fura eseteknek. – Előfordul, hogy annyira friss a portéka, hogy még párolog belőle az olaj, és a tamáskodó tulajdonos csak akkor kullog el az áruval, mikor az előkapott varrótű úgy hatol át az olajrétegen, mint kés a vajon. De találkoztam már sütőben öregbített, szabályszerűen megsütött képpel is. És nincs annál viccesebb, mint amikor a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán függő képek másolatát kínálják eladásra.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek