A vizes katedrális

Százötvenöt éve, 1868. november 15-én kezdődik Budapest első modern gyógyfürdőjének története Zsigmondy Vilmos világhírű bányamérnök felismerésével, hogy tudniillik Pesten is lehet hévforrásokat a felszínre hozni. Tízévi(!) munka után, 1878. május 17-én, 970,48 méter mélyen érték el azt a réteget, amelyből naponta 7600 hektoliter, vagyis 15 000 akó 73,92 fokos kénes víz tört föl. A forrás a mai Hősök tere alatt bukkant a felszínre, vizét 1881-ben a Városligeti-tó Nádor-szigetén álló emeletes fürdőházába vezették. Az Artézi fürdőnek nevezett épület emeletén lakószobákat alakítottak ki, a földszinten 20 egykádas fürdőszoba, valamint egy 20-25 főt befogadó társas fürdőmedence volt, melyet délelőtt a férfiak, délután a nők használhattak. A fürdést ízületi betegségek, isiász, köszvény, szifilisz és bőrbajok enyhítésére ajánlották, míg az ivókúrát gyomor- és bélhurut, székrekedés, máj-, vese- és epebajok ellen alkalmazták, de a víz belélegzése a légzőszervek bajaira is gyógyírt jelentett. A fürdő már az első évben több mint 50 ezer vendéget fogadott. 

Mai korba érve, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a főváros legszebb fürdőinek a gondozója. Övék a Széchenyi, a Gellért, a Rudas, a Lukács, a Király, a Dandár gyógyfürdő, a Paskál, a Palatinus, a Csillaghegyi Árpád forrásfürdő, a Pesterzsébeti, a Római és a Pünkösdfürdő. Ez, ha jól számolom, pontosan egy tucat. (Tizenharmadik lesz az éppen sokadik feltámadására készülő Rácz fürdő, amelynek szinte végső pusztulása ellőtt nyújtott segítő kezet a zrt., amikor 2021. április 12-én több mint 5 milliárd forintért megvásárolta a fürdőt és a hozzá épült szállodát. Az újjáépítés tervei elkészültek, a felújítás várhatóan jövő év elején megkezdődik.)
Mind között tán a legszebb, mindenesetre a külföldi vendégek előtt a legismertebb a Széchenyi fürdőpalota. A Magyarországra érkező turisták bakancslistáján éppúgy szerepel a Szecska, mint mondjuk a Parlament vagy a Halászbástya. Ezért nem véletlen, hogy a fürdő közönségének több mint 90 százaléka külföldi. Az 50 méteres úszómedence mellett élmény- és termálmedence kínál kikapcsolódást télen és nyáron, az épületben további, különféle hőfokú beltéri medencék sorakoznak. A Széchenyi fürdő nemcsak szórakozást kínál, hanem különféle szolgáltatásaival magas fokú egészségügyi ellátásra is igénybe vehető. Ehhez szakképzett orvosi, asszisztensi gárda áll rendelkezésre. A Pálmaházat vagy a privát pihenőszobákat az igényesebb vendégek számára alakították ki. Ami az árakat illeti, különféle igényekre készülve többféle lehetőség között lehet választani. A napi belépőtől – ami egyébként hétköznap 9400, pénteken és hétvégén 10 900 forint – az éves bérletig – 608 700 forint; 85 éven felülieknek ennek a fele – sokféle tarifával várják a vendégeiket.

*
1896. május 2. A fürdő turisztikai jelentőségét jól mutatja, hogy a megnyílt millenniumi földalatti végállomása, neve: Artézi fürdő volt.

*
1909. május 7. A Széchenyi fürdő építkezése ekkor indult. Négy évvel később a négy különböző hőfokú medencéjét 140 férfi, illetve ugyanennyi nő használhatta egyszerre. Az öltözők felett napozóteraszt alakítottak ki. Volt nedves és száraz gőzfürdő, masszázs, borbély, büfé és orvosi rendelő. Forgalma 1913-ban meghaladta a 200 ezer főt, 1919-ben 890 507 fővel tetőzött.

*
1927. augusztus 2. Megépül a fürdő három uszodamedencéje. A munkások megtartották a medencék „próbaavatását”: a rekkenő hőségben ők is kipróbálták a medencét. Hogy vizsgálódásuk teljes legyen, a munkáslányokat is bedobálták a vízbe.

*
1927. augusztus 19. Mintegy 6900 négyzetméterrel bővült a fürdő, ám az építkezésénél 30 milliárdos hiteltúllépés mutatkozott. A fürdő vize valóságos afrodiziákum, ami a hiedelmek szerint élénkíti a nemi aktivitást. Erre a szomszédos állatkert szolgáltat bizonyítékot. Az itt élő vízilovak fürdővizét ugyanis a Szecskát tápláló egyik forrásból nyerik, mivel annak vegyi összetétele hasonlít a Níluséhoz. Mindenesetre az ­európai állatkerti vízilovak többsége magyar származású… A vízmelegítés költségei emelkedtek, ezért szükségessé vált egy második artézi kút fúrása.
*
1928. július 13. Hogy a Fővárosi Tanács Amerikát járt urai miért is akarják 50 százalékkal megdrágítani a Széchenyi strandot? Nem átallják kijelenteni, hogy nem is annyira pénzügyi okokból, hanem, mert nekik vegyes a publikum, s áremeléssel szeretnék a közönséget megrostálni. Hallod, adófizető közönség? A fővárosi urak csak úgy, maguk között szeretnének lubickolni! Maguk közt mindazokkal, akik jól teleszívták magukat a zsíros fővárosi üzleteken!

*
1932. július 16. Legyen szabad felhívnom a figyelmet székesfővárosi fürdőink különös erkölcsvédelmére! Amíg szigorú dorgálás jár a fürdőtrikó vállpántjának legcsekélyebb elcsúszásáért, addig hetek óta tapasztalom a szerintem sokkal szeméremsértőbb szokást: a hölgyek közös öltözőjébe mamák és frauleinek 7-8 éves, de néha még idősebb fiúcskákkal jelennek meg. Ezek a fiúk azután se nem vetkőznek, se nem öltöznek, csakis érdeklődéssel figyelik az öltöző hölgyeket.

*
1933. november 18. Szilágyi Marosa, az ismert operettprimadonna a Széchenyi fürdőben úszkált, amikor a medencében valaki megfogta a lábát, és ellenkezését semmibe véve, a hátára vetette őt. A primadonna vissza nem adható szavakkal illette a fiatalembert, akiről kiderült, hogy Nikolai László városi tisztviselő. Nikolai feljelentette a színésznőt, s azt mondta, hogy az ügy véletlenül történt, és még a helyszínen bocsánatot kért. A művésznő tagadta, hogy lecsirkefogózta a fiatalembert, sőt azt is tagadta, hogy az bocsánatot kért tőle.

*
1946. január 1. A Széchenyi fürdőben két tábla fogadja a tisztálkodni akaró vendéget. Az egyik a bejáratnál: „Szénhiány miatt fehérneműt nem adunk.” Ez­alatt nemcsak azt kell érteni, hogy nem bérelhető lepedő vagy törülköző, hanem hogy az úgynevezett előköténykét is nélkülöznünk kell. A másik tábla bent, a fürdőben: „Fürdőruha nélkül szigorúan tilos a fürdés!” Ott állsz teljes ádámkosztümben, és nem tudod, mitévő légy. Vagy nem fürdesz, vagy követeled, hogy a „szénhiány tartamára” távolítsák el a fügefalevél-nélküliséget tiltó táblát…

*
1946. július 25. Kiss Manyi botrányt okozott a Széchenyi fürdő egyik műsoros délutánján. A művésznő végignézve a közönségen, kijelentette, hogy „ilyen társaság előtt nem hajlandó fellépni…”.

*
1997. Az uniós normáknak megfelelően a medencéket szűrő-forgató berendezésekkel látják el. Ez alól kivételek azok a medencék, melyek gyógyászati célokat szolgálnak, mivel a víz forgatása ebben az esetben rontaná vagy meggátolhatná a víz gyógyhatását.

*
2010. március 2. A Life magazin két toplistájára is felkerült Budapest. Ami a pozitív rangsort illeti, a tíz legfestőibb város egyikének ítélték fővárosunkat. A ne­­gatív toplista szerint viszont a világ legfertőzőbb 12 helyének egyike a Széchenyi gyógyfürdő. A tizenkettek közé tartozik a velencei, galambguanós Szent Márk tér, Oscar Wilde párizsi sírja, amelyet a látogatók meg szoktak csókolni, vagy Hollywoodban a sztárok kézlenyomatai, amelyekbe mindenki beleteszi a sajátját. A Life összeállítása után számos felháborodott hozzászólás jelent meg. A Magyar Turizmus Zrt. felhívta a figyelmet arra, milyen súlyos kárt okozott a fürdőnek és Magyarország turisztikai imázsának a cikk, ezért kártérítést és helyreigazítást kért. A magazin végül törölte a listáról a fürdőt, az alábbi komment kíséretében: „Egyértelművé vált, hogy a könnyed szúrásunk Budapest egyik nyilvánvalóan rendkívül népszerű pontjára egy kicsit mélyebbre sikerült. A Széchenyi fürdőt támogatására való tekintettel levesszük a »fertőzött« galériánkból.”

*
És hogy milyen ma a fürdőpalota? Azt hiszem, a legjobb, ha megnézik…

A magyarok szerint

„A Széchenyi fürdő mindig jó. Ezért van tele állandóan turistákkal, akik a világ minden részéről érkeznek” – ez egy igen helytálló megállapítás a magyarvelemeny.com portálon. „Az ország egyik legszebb műemlék fürdője. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a magyar fürdőkultúra katedrálisa” – írta más. Az utóbbi évek bejegyzéseit figyelve, büszkék vagyunk a Széchenyi fürdőre, az ördög az apróbb részletekben rejlik. Nézzük, hogyan látja a fürdőbe járó kisebbség, a magyar.

„Fantasztikus fürdő! Mind a kültéri medencék, mind a beltéri rész nagyon klassz. Rengeteg szauna és gőz van. Tiszta. A személyzet udvarias. Az épületekre ráférne egy felújítás.”
„Köszönet a munkájukért minden dolgozónak! A pénztárban a belépőjegyet adó hölgy kedvessége határtalan. A folyosókon a személyzet fantasztikusan kedves és szeretetteljes! A takarítónők mosolyognak, megpróbálják úgy végezni a nehéz munkájukat, hogy a vendégeket nehogy zavarják! Boldog vagyok, hogy a mai napot itt tölthettem, mert igazán feltöltődtem. Még a büféről is: a szendvics olyan friss volt, mintha otthon készítettük volna 1 perce! Gazdagon zöldséggel tele…”
„Imádom, de a medencék koszosak voltak, a fugákban állt a fekete algás kosz, a jacuzzi nem működött, és vastagon borította a zöld alga. Kiábrándító egy ilyen népszerű és csodálatos helytől.”
„Minden klassz, mint mindig. Teljesen mindegy, milyen az idő, a kinti medencék hibátlanok. Jó, hogy van még itthon olyan hely, ahol felvetetik az úszósapkát a trógerekkel. Persze lehetne olcsóbb…”
„Nagyon nagy kedvencem, és így van még ezzel az a számtalan turista is, akik rendszeresen felkeresik ezt a helyet. De azt nem tudom felfogni, hogy ilyen borsos belépők mellett miért nem futja pár doboz Trinátra, hogy a fehér ablakkereteket újrafessék, még mielőtt a régi réteg teljesen lepereg? Nincs műszaki állagmegőrző rutin, hogy ezt évek óta senki nem veszi észre?”
„Személyzete mindig kiválóan kedves, pedig a külföldi vendégek nagy része nem tudja, hogyan szórakoznak, azaz a belső medencékben relaxáló törzsvendégek mellett műveletlenül kiabálnak, a szaunákban papucsban lépnek fel a fából készült lépcsőkre, amit egy, a magyar nagyszerű fürdési kultúrát tiszteletben tartani akaró és igyekvő japán szempontjából megengedhetetlennek tartottam, hiszen a magyar családok nem hozzák ide a gyereket, inkább a Palatinusba viszik. Azt hiszem, ezek az energiával teli külföldiek is sokkal jobb emléket ott szerezhetnének. Nem rossz ötlet a bejáratnál alapszabályokat képekkel mutatni? Remélem, hogy minél több vendég ezen a világszinten kitűnő helyen szórakozhat.”
„Változatlanul a főváros legjobbja! Egyvalami azonban elszomorító, hogy a felújított kupolák szegecsfejei már rozsdásodnak!”

V.A.