A szénatej és a fejőrobot

Interneten látható egy reklám, amelyben egy férfi hívja fel telefonon a német autómárka központját, hogy gond van a járművével. A diszpécser kérdéseire adott válaszokból úgy tűnik, hogy egy régi dízelkabrióról van szó. A fehér inges urak összenéznek, és a megadott adatok alapján kutatják, hogy milyen gépjármű lehet ez, majd a szervizben megjelenik a régi, piros Porsche traktorával a korábban telefonon jelentkező, ősz szakállú, nadrágtartós, kockás inges gazda. No, éppen ilyen – a videóreklámban látható, több mint hatvanéves – traktor áll Breierék tanyáján a féltető alatt, és miközben megcsodáljuk a „kabriót”, a robotfejőgép éppen ráilleszti a kelyheit Nyugi tőgyére.

Hagyomány és csúcstechnika – ezek jellemzik a pomázi Breier farmot, amely több, mint egy klasszikus értelemben vett tanya. Élménybirtok, ahol magas minőségű gasztronómiával találkozik az oda betérő. Breierék 200 hektáron gazdálkodnak, amelyből 60 hektár a kertészeti kultúra, főleg gyümölcsös, 60 hektáron szántóföldi gabonát – búzát, rozsot, árpát, zabot – termesztenek, valamint csaknem 80 hektáron folytatnak gyepgazdálkodást, továbbá 3 hektáron zajlik az állattenyésztés és a feldolgozóüzemek, a bolt, a bisztró és a panzió működtetése.

Nemcsak a termelésben, hanem a birtok épületeinél is egyszerre jelenik meg a tradíció és a legújabb technológia. Az alpesi és a palóc megjelenést ötvözték, de geotermikus fűtést és napelemeket is működtetnek. A hagyományos elrendezés fontos része, hogy a klasszikus, U alakú gazdasági udvart valósítottak meg, ahol minden állatnak megvan a saját helye: a tehenészetben, a sertéshizlaldában, a baromfiudvaron és a lovardában. Ez utóbbi egyelőre még rendezvényhelyszínként működik, de idővel a patások is bizonyosan belakják majd. Mára az is jellemző, hogy Breierék az állataikat is maguk tenyésztik. Folyamatosan vannak vemhes teheneik, és mostanra lett kocájuk, így már malacot sem kell majd venniük. Emellett saját tojásokat keltetnek, a felnevelt csirkék pedig a vágópontjukra kerülnek. Így a termelési folyamat egésze helyben, komplexen tud működni.

Világszínvonalú tanyasajt

A Breierek pilisvörösvári sváb családként mindig kötődtek a mezőgazdasághoz, a kereskedelmi tevékenységhez, jellemző rájuk a vállalkozó szellem. A család már évtizedek óta élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozik. Ifj. Breier László számára sem volt soha idegen a kétkezi munka. A nagyszülők szőlőültetvénye, baromfiudvara már kamaszgyerekként is mindig hasznos elfoglaltságot nyújtott számára. Mint mondja, a svábokat amúgy is jellemzi a szorgalom, a munkaalapú értékrend és az erős családi összetartás. 

A 2010-es évek elején kezdett megfogalmazódni benne, hogy szeretne egy olyan tanyát, amelyen ellenőrzött és magas minőségű termékeket lehet előállítani. Ebben talán az is motiválta, hogy gyermekeinek is a legjobbat szeretné megadni. A vasárnapi családi asztalnál szülőkkel, testvérekkel a húsleves és a rántott hús közben beszélgettek arról, hogy milyen jó lenne megvalósítani az ötletét. Amikor kezdett körvonalazódni a konkrét terv, elkezdtek területeket keresni, ahol önfenntartó gazdálkodást folytathatnak. 

– Megtaláltuk a Pomázhoz tartozó mai területünket, és 2016-ban meg is vásároltuk – emlékszik vissza. – Elindultak a tervezések, kiszámoltuk a kistermelői maximumot, és ehhez rendeltük hozzá a gyártókapacitásokat. Nehéz volt a természet adta javakat harmonizálni a feldolgozókapacitással és a vásárlói igényekkel. De úgy látom, hogy egyre több elégedett vendégünk van. A fiatal, gyermekes családok vásárolnak nálunk a legnagyobb arányban. Azt tapasztalom, hogy ők szívesen jönnek kirándulni is hozzánk, és közben megismerhetik a haszonállatokat és -növényeket. 
2017-ben kezdték el a növénytermesztést, majd a birtokközpont tervezését. 2020 márciusában végezték el az első kapavágást a kivitelezésben. Másfél évvel később megérkeztek az első tehenek, majd a baromfik és a sertések. Elindult a próbagyártás, majd 2022 áprilisában nyitották meg a birtokközpontot a nagyközönség előtt. Kezdetben négy, ma 45 munkatárssal dolgoznak. 
– Hogyan zajlott a termékek próbagyártása? 
– Lépésről lépésre választottuk ki a legjobb ízvilágot. Ezalatt a csapat tagjaival mindannyian 4-5 kilót híztunk – mondja mosolyogva ifj. Breier László. – De ezt az áldozatot vállalnunk kellett, hogy megtaláljuk azt az ízvilágot, amely majd a vásárlóinknak is tetszik. Szerintem sikerült. 
– Erre utalnak a díjaik is. 
– A Breier farm két aranyérmet szerzett a világ egyik legrangosabb sajtversenyén, a World Cheese Awards 2023-on. A tavalyi verseny a norvégiai Trondheimben zajlott, és több mint 43 ország 4500 sajtját értékelte a szakmai zsűri, amely 264 bíróból állt. Mi négy különleges sajttal neveztünk be, és ezek közül kettő is díjat érdemelt: a 3 hónapos érlelésű Tanya sajtunk és a 9 hónapos Pilisi sajtunk aranyérmet kapott. Nem számítottunk rá, hogy ilyen gyorsan nyerni fogunk. Az egyik holland termelő igencsak megsértődött, hogy magyar sajt előzte meg a termékét gouda kategóriában. Az őszibaracklekvárunk is díjat nyert tavaly. Egy csillagot kapott a Great Taste Awards versenyen, ahol a bírálók visszajelzést is adnak azzal kapcsolatban, hogyan kell javítani egy terméket, hogy az világszínvonalú legyen. 
– Honnan van a szakértelmük? 
– A tejüzem vezetője Elek Szabolcs. Ő a sajtmester. Sok helyen megfordult Európában, rengeteg tudást hozott haza külföldről. Egyetemet végzett Németországban és Dániában, dolgozott Angliában, Walesben és Ausztriában. Már 2016-ban megkapta első nagy szakmai elismerését, akkor az Év Sajttermelője lett idehaza. 

Fűszáltól a termékig 

Hétköznap délben egyre többen fordulnak meg a tanyán. Sokan érkeznek a bisztróba ebédelni, majd a bolt forgalma is megélénkül. Ifj. Breier Lászlónak is rengeteg dolga akad, de közben szívesen beszél a birtok létrejöttéről. Már rutinosan nyilatkozik, hiszen nem először mutatja be a munkájukat. Néhány hónappal ezelőtt például Áder János korábbi államfő Kék Bolygó elnevezésű podcastjének volt a vendége, ottjártunk előtt pedig már a Hír Tv Zsuzsi asztala című műsorának stábja is meglátogatta a pilisi birtokot. Breier úr hangsúlyozza, hogy három alappillére van a farmjuk működésének.

 
Egyrészt céljuk, hogy minél környezetbarátabb, hagyományosabb, fenntarthatóbb módon termeljék meg az alapanyagokat. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben is a lehető legnagyobb mértékben a hagyományos módszereket használják. A növényvédelemben például harmadannyi alkalommal permeteznek, mint az ipari méretű üzemekben. Emellett azt is tervezik, hogy majd egyre több magyar rezisztens fajtát termesztenek, amelyeket még a mostaninál is kevesebbszer kell vegyszerrel kezelni. A cukkinit egyébként már teljes mértékben vegyszerek nélkül termesztik a nyári szezonban.

– Úgynevezett boldog állattartást folytatunk. Ez azt jelenti, hogy az összes állatunknak van kifutója, legelője, és mély almon tartjuk őket. Az állatlétszám egy istállóban lehetővé teszi, hogy kényelmesen elférjenek az állatok. Találkoznak elég levegővel és napfénnyel, így ezáltal is jó kondícióban vannak. Ilyen tartásmód mellett nincs szükség arra, hogy antibiotikumot használjunk, hiszen nem fertőzik egymást. 

Másrészt, amit megtermelnek, azt helyben fel is dolgozzák: a zöldség- és gyümölcs-, valamint a hús-, továbbá a tejfeldolgozójukban. Az így előállított hagyományos minőségű alapanyagokat még magasabb minőségű termékké tudják feldolgozni, és ezt a tanyaboltjukban és a tanyabisztrójukban, valamint a kiskereskedelem néhány üzletében tudják megvásárolni az érdeklődők. 

– És ezekhez társul a harmadik pillér: a mai felgyorsult világban egy olyan helyszínt adunk az embereknek, ahol eltávolodhatnak a város zajától, megnyugodhatnak, kimozdulhatnak a zöldbe, megismerhetik a hagyományos gazdálkodást. A farm nyitott, lehet nálunk sétálni, és meg lehet nézni az állatokat – mondja a vendéglátónk. 

A tejüzemben 25-30 típusú terméket állítanak elő. A lekvárüzemben ugyanennyit, a húsüzemben pedig 50-60-félét. A tanyabisztró a hagyományos ételeket megújítva, valamint egy-egy újabb ételt kínál. A gyermekek kedvelik a kisállat-simogatót, ahol szelíd kecskék várják őket, akiket megetethetnek a boltban megvásárolható finom csemegével. 

A fűszáltól a termékig minden ellenőrzött. Igaz ez a tejtermékekre, de akár a lekvárokra is. Ez utóbbiak 75 százalékban gyümölcsöt tartalmaznak, ez ritkaság a piacon. Hangsúlyozzák, hogy minél magasabb a gyümölcstartalom, annál kevesebb a hozzáadott cukor, és fontos szempont, hogy a gyümölcs saját cukortartalma is segít a tartósításban. A húsüzem is ha­gyományos ízekkel dolgozik, régi magyar élel­mi­szer­könyvi, valamint német és osztrák anyagnor­mákat használnak. 

Olyan, mint egy pókháló 

– Nagyon fontos eleme a tanyánknak a tehenészetünk, ahol magyar tarkákkal foglalkozunk, és alpesi jellegű tejet állítunk elő. A német nyelvterületen ezt Heumilch-nek hívják, ezt megpróbáltuk honosítani, és mi is szénatejnek nevezzük. Szigorúan vesszük a magas minőségű takarmányozást: a tehenek legelőre járnak ki, az általunk kaszált szénát kapják, és a fejőrobotban kiegészítő abrakot kapnak. Ezáltal nagyon jó minőségű tejből kitűnő sajtot tudunk előállítani, és ennek volt gyümölcse a tavalyi két aranyéren – hangsúlyozza ifj. Breier László. Mint mondja, a Natura 2000-es területen kaszált gyep legalább 26-féle összetevőből áll, és ebből 6-8 gyógynövény. Szent Györgytől Szent Mihály-napig nyitva áll az istálló hátsó ajtaja a tehenek előtt, és abban az időszakban bármikor kimehetnek legelni. 

A farmon fejőrobotot használnak, amely a precíziós gazdálkodás egyik kiemelkedő eszköze. – Nálunk nincs kényszerfejés. Amikor a tehén úgy érzi, hogy feszül a tőgye, beáll a fejőrobotba, és megfejeti magát. Közben GMO-mentes abrakot ehet. A fejőrobot mér, elemez, ha gond van, figyelmeztet. A tehén nyakán lévő jeladó segíti a munkáját. Bármilyen eltérés mutatkozik a kijelölt minőséghez képest, jelzi számunkra. Sőt a vemhesítési folyamatról is információt nyújt – mutat rá a birtok tulajdonosa, akitől azt is megtudjuk, hogy mindegyik tehénnek van neve, és szelíd, kezes állatok – kivéve Bökdi. A név kötelez – állapítjuk meg. 

A tanyán nincs megállás, zajlik az élet: a boltban és a bisztróban folyamatos a kiszolgálás, közben a villás targonca szénát visz a tehénistállóhoz, a lovardában pedig készülnek a hétvégi családi nap farsangi programjára. Mindeközben a január végi napsütésben békésen táplálkozó tehenek nyugalmat sugároznak. Csakúgy, mint az öreg – de még működő – piros traktor a féltető alatt. 
Breierék számára nemcsak szlogen a fenntarthatóság. Ők valóban törekednek arra, hogy ne használják ki a földet, hanem biztosítsanak egy olyan körforgást, amellyel meg tudják őrizni a kondícióját. Ennek része a saját szalma használata, a mélyalmozás, majd a szerves trágya visszajuttatása a földekre. Emellett arra is odafigyelnek, hogy minél kevesebb vegyszert és műtrágyát használjanak. De az állataikat sem zsigerelik ki: náluk egy tehén 8-9 – nagyjából évente egy – laktáció­ra is alkalmas. Ipari méretekben maximum 3 tejelési időszak lehetséges, majd az állat a vágóhídra kerül. 

– A farmunk olyan, mint egy pókháló, amelyben minden mindennel összefügg – fogalmaz a farm tulajdonosa. – Ha egyik pontján történik valami, akkor az a másik végén is érezhető. Ha jól kaszálunk, a kitűnő szénát megeszik a tehenek, majd megfelelő körülmények között fejünk, akkor a tejet kiváló minőségben lehet feldolgozni. Hosszú idő, mire megtérül a befektetésünk. A világjárvány lecsengése után, a háború kezdetekor nyitottunk. Hiszünk a munkánkban, ezért csináljuk ebben a nehéz gazdasági helyzetben is. Nagyon jó a csapatunk, kiváló szakemberekkel dolgozunk együtt. 

Ennek a csapatnak egy napig tagja volt György-Horváth Zsuzsa műsorvezető is. Hogy miként sikerült megbirkóznia a virslitöltéssel, a sajtkészítéssel, kiderül a Hír Tv szombat délelőtti műsorából. 
Ifj. Breier László távozásunk előtt még hangsúlyozza: 
– Célunk továbbiakban is a magas minőség és a kulináris élmény. Küzdelem mindig lesz a mezőgazdaságban, de amíg a hit erősebb, mint a nehézségek, addig megéri csinálni.