Összetartozást jelképez a világrekorder

Már a várostábla is meglepetést okoz, ugyanis a kibővített felirat szerint Sátoraljaújhely – a magyar nyelv városa. A település 2023. november 11. óta tudhatja magáénak ezt a címet, amelyet kétségtelenül számtalan okból is kiérdemel.

Évszázados érdemek

Nem véletlen, hogy Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. A Bodrogköz felől megközelítve a települést, szembeötlő a piramisokra (sátrakra) emlékeztető Sátor-hegyek látványa, nyilván nem véletlen, hogy honfoglaló őseink rögtön kiszemelték maguknak. Egy régészeti leletekre alapozott elképzelés szerint erről a tájról, a Bodrogközből szerveződött a honfoglalás, és amennyiben így van, úgy a magyar nyelv Kárpát-medencei elterjesztése is. E táj nyelvjárása, az északkeleti nyelvjárás lett irodalmi és mai köznyelvünk alapja.

A nyelvújító Kazinczy Ferenc is több szállal kötődik a régióhoz. A sárospataki kollé­gium tanulója volt. A Martinovics-összeesküvés kapcsán Alsóregmecről hurcolták el hat és fél éves fogságba. Kiszabadulása után az általa Széphalomnak nevezett Kis­bá­nyács­kán rendezkedett be. 1806-tól haláláig, 1831-ig huszonöt éven á szervezte széphalmi kú­riá­jából a nagy hatású – más népeknek, nyelveknek is mintául szolgáló –, klasszikus nyelvújítást. Közben Sátoraljaújhely levéltárában dolgozott főlevéltárosként. Kazinczy sírja nemzeti zarándokhely lett. Az egykori háza helyén álló emlékcsarnok 1876-tól fogad látogatókat. 1882-ben a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára Széphalom em­­lékünnep helyszíne lett, ahol jutalomdíjakat adnak át „a nagy példakép követésére, hazafiúi erényekre, a nemzeti nyelv tiszteletére és művelésére”. Az írói névadás szép példája, hogy 1886-ban hivatalosan is a Kazinczy által adott Széphalom lett Kisbányácska neve.

1973-tól Sátoraljaújhely a középiskolásoknak szóló Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny színhelye. A díjakat a szép­halmi emlékcsarnoknál adják át. 1984-ben Sátoraljaújhelyen létrejött a Kazinczy Ferenc Múzeum. 1985-ben megalakult a Kazinczy-kultuszt ápoló Kazinczy Társaság. 2008-ban pedig Széphalomban megnyílt a Magyar Nyelv Múzeuma.

Sátoraljaújhelyen tartotta első szónoklatát Kossuth Lajos. Innen indult gróf Andrássy Gyula miniszterelnök politikai pályája is.

Fontos az összetartozás

Első utunk a polgármesteri hivatalba vezet, ahol zajlik az élet. Egymásnak adják a kilincset a munkatársak, sok a feladat. Nincs megállás, mindig vannak kisebb-nagyobb célok, és persze nagyratörők is, mint amilyen a világrekorder Nemzeti Összetartozás hídja. Rá is kérdezek az elnevezésre.

„Alaposan átgázolt rajtunk a történelem, kettészelve a várost. Határváros lévén, önként vállalt feladatunknak tekintjük a határon innen és túli magyarok összekötését” – mondja Szamosvölgyi Péter. A polgármester nemcsak a térbeli, hanem az időbeli összetartozás jelképeként is tekint a hídra és környékére: a közvetlen közelében található Árpád-kori várromok a régmúltat idézik, a Magyar Kálvária a trianoni döntés szomorú emlékű mementójaként a közelmúltat, a nemrégiben felújított Rákóczi-tábor pedig a jelent és a jövőt jelképezi.

A polgármester mindezt az irodájában osztja meg velünk, melynek berendezése a mindenkori alispán bútorzatából származik, és amelynek hatalmas asztalánál írták alá a győztes hatalmak 1945-ben a határokra vonatkozó szerződéseket, amelyek gyakorlatilag megerősítették a trianoni döntést.
Nem véletlen, hogy a trianoni diktátum által kettészelt Sátoraljaújhely leglátogatottabb történelmi emlékhelye a Magyar Kálvária, mely Magyarország legjelentősebb nemzeti zarándokhelye. A Szár-hegyen épült sétányon 14 stáció emlékeztet az elcsatolt városokra. A hegy tetején álló Szent István-kápolna mögül pedig mesés panoráma bontakozik ki, a határ túloldaláról is jól látható 100. országzászló pedig a felvidéki magyaroknak üzeni, hogy „sosem felejtünk”. A Magyar Kálváriát az emberek többsége fájó szívvel, sajgó lélekkel, s gyakran könnyes szemmel járja végig.

Ám a múltba ragadás helyett kurucos lendület jellemzi a várost. „A ’80-as, ’90-es években 25 százalék volt a munkanélküliség, most csak 5 százalék” – sorolja a polgármester. Kiemeli, hogy sok fiatal él a városban: „Hét általános, négy középiskolánk van, és a Miskolci Egyetem két szaka – diplomás ápoló és védőnő – is megtalálható nálunk.”
Kreatív ötletekből sincs hiány, és a turistákat sok élmény várja itt. Sátoraljaújhely a Hegyköz és a Bodrogköz kapuja, ahol harapni lehet a tiszta, egészséges levegőt, ahol páratlan történelmi emlékekkel találkoznak az ide érkező vendégek. A Zemplén Kalandpark olyan adrenalinbombát kínál az aktív kikapcsolódást választóknak, amelyben minden korosztály megtalálja a kedvére valót.

Mindig magasabbra

A Nemzeti Összetartozás hídjával a szó valódi és átvitt értelmében is magasra törnek. Saját magunk is megtapasztaljuk ezt, amikor Bartus István főépítésszel kanyargós szerpentinen megközelítjük a helyszínt. A terepjáróból kiszállva, még egy kisebb meredeken felmászva érkezünk az építési területre. A hídra sajnos nem léphetünk. Csak védőfelszerelésben és karabinerrel rögzítve tehetik ezt a dolgozók is, akik közt legnagyobb meglepetésemre nővel is találkozom. Vitályos Ildikó az alpinistacsapat tagjaként mosolyogva erősíti meg, hogy a legnagyobb nyugalommal dolgozik itt.

„Mi október óta vagyunk itt – mondja a hídról éppen visszatérő Alex. Védőfelszerelését levetve eloszlatja fő aggodalmamat: – Nem félünk, tesszük a dolgunkat, biztonságban érezzük magunkat. Ha túl nagy a szél, akkor nem engednek fel minket a hídra.”

A viharos szél, bizony, okozott már gondot: január 13-án otthagyott építési deszkákat sodort le, ami kárt okozott egy – a völgyben fekvő – házban. A baleset hatalmas sajtóvisszhangot keltett, ami rámutat a beruházást övező, erősen átpolitizált hangulatra is. A völgyben lakók nem feltétlenül voltak elragadtatva a hídépítés ötletétől, és 2019-ben pert indítottak: „a felperesek egy sátoraljaújhelyi kötélhíd építését engedélyező határozattal szemben éltek keresettel”, ám a bíróság végül 2020 novemberében elutasította a lakók keresetét. Így 2020 decemberében az önkormányzat elindította a közbeszerzési eljárást a híd tervezésére és ki­­vi­telezésére. Ám ez eredménytelen lett, mert az önkormányzat rendelkezésére álló 2,8 milliárdnál drágább ajánlatok érkeztek csak be. Az újabb közbeszerzési eljárás azonban már eredménnyel zárult, nettó 4 milliárd forintos ajánlattal a Graboplan Industrie Kft. nyerte el a kivitelezést, 2021. áprilisban, és július végén írták alá szerződésüket. 2023. év tavaszára elkészültek a hídfők, majd az év folyamán elkezdődött a hídszerkezet köteleinek kifeszítése, a hídpálya szerkezetének kiépítése. A híd igazi technikai bravúr. Különlegessége, hogy nem függőhíd, hanem kö­­télhíd. Ezzel a technológiával Magyarországon, de a hosszát tekintve a világon a leghosszabb épített ilyenfajta híd, tehát világrekorder építmény.

A polgármesteri irodában is elhangzott, hogy célkitűzés volt a világhír, és az is, hogy ha nyerünk az olimpián, akkor piros-fehér-zölddel lesz kivilágítva. Óvatos kérdésemre, hogy mi lesz, ha nem, nevetve jött a válasz, hogy akkor is.

Szögezzük le a tényt, hogy 700 méter hosszúságával a Nemzeti Összetartozás hídja tényleg a világ leghosszabb gyalogos kötélhídja. Magassága a Májuskút-patak fölött mintegy 83 méter, a járófelület szélessége 120 centiméter. A tízfős személyzet mellett 300 látogató tartózkodhat rajta egyszerre. Teljesen biztonságos: használata 10 m/s átlagos szélsebességig engedélyezett, a létszámkorlátot beléptetőkapukkal biztosítják. Viharos, csúszást okozó időjárás esetén nem látogatható. A kalandparki élményt nyújtó, kétirányú gyalogoshíd középső szakaszán üveg járófelület fokozza az élményt. Kérdésemre elmondták, hogyha valakinek már a hídon haladva szállna inába a bátorság, érte megy a személyzet és gondoskodnak róla.

A világrekord azonban egy időben veszni látszott, mert a csehek is „beszálltak a versenybe”, és Dolni Moravában felépítettek egy 721 méter hosszú kötélhidat. A Sky Bridge 721 hossza meghaladta a magyar híd méretét, ám kiderült, hogy a cseh építészek a híd rögzített, kétoldali talajjáró felületét is beleszámolták a hosszába, és a támaszköze „csak” 695 méter, így továbbra is a sátoraljaújhelyi híd a világrekorder.

S hogy mindig van feljebb? Hát persze! Ha nem léphetünk a hídra, megnézzük felülről. Felkaptatunk az Árpád-kori várromokhoz, hogy az ősi romok közt bóklászva megcsodáljuk a jövőt, a hamarosan elkészülő hidat.