Összetartozást jelképez a világrekorder

Hídavatásra készül Sátoraljaújhely. Vége felé közeledik a Nemzeti Összetartozás hídjának építése, amely nemcsak Európa, hanem a világ leghosszabb kötélhídja jelen pillanatban. A májusra tervezett átadó után bárki – aki nem fél a mintegy 80 méteres mélységtől – átsétálhat a Szár-hegyet és a Várhegyet összekötő több mint 700 méteres gyaloghídon, melyet hat acélsodrony kötél tart a magasban. Rácsodálkoztunk a városra is, amelyet nem véletlenül neveznek a Zemplén fővárosának.

RiportPuskás Kati2024. 04. 15. hétfő2024. 04. 15.

Fotó: Németh András Péter

Fotó: Németh András Péter

Már a várostábla is meglepetést okoz, ugyanis a kibővített felirat szerint Sátoraljaújhely – a magyar nyelv városa. A település 2023. november 11. óta tudhatja magáénak ezt a címet, amelyet kétségtelenül számtalan okból is kiérdemel.

Évszázados érdemek

Kazinczy Ferenc volt a város főlevéltárosa   Fotó: Németh András Péter

Nem véletlen, hogy Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. A Bodrogköz felől megközelítve a települést, szembeötlő a piramisokra (sátrakra) emlékeztető Sátor-hegyek látványa, nyilván nem véletlen, hogy honfoglaló őseink rögtön kiszemelték maguknak. Egy régészeti leletekre alapozott elképzelés szerint erről a tájról, a Bodrogközből szerveződött a honfoglalás, és amennyiben így van, úgy a magyar nyelv Kárpát-medencei elterjesztése is. E táj nyelvjárása, az északkeleti nyelvjárás lett irodalmi és mai köznyelvünk alapja.

A nyelvújító Kazinczy Ferenc is több szállal kötődik a régióhoz. A sárospataki kollé­gium tanulója volt. A Martinovics-összeesküvés kapcsán Alsóregmecről hurcolták el hat és fél éves fogságba. Kiszabadulása után az általa Széphalomnak nevezett Kis­bá­nyács­kán rendezkedett be. 1806-tól haláláig, 1831-ig huszonöt éven á szervezte széphalmi kú­riá­jából a nagy hatású – más népeknek, nyelveknek is mintául szolgáló –, klasszikus nyelvújítást. Közben Sátoraljaújhely levéltárában dolgozott főlevéltárosként. Kazinczy sírja nemzeti zarándokhely lett. Az egykori háza helyén álló emlékcsarnok 1876-tól fogad látogatókat. 1882-ben a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára Széphalom em­­lékünnep helyszíne lett, ahol jutalomdíjakat adnak át „a nagy példakép követésére, hazafiúi erényekre, a nemzeti nyelv tiszteletére és művelésére”. Az írói névadás szép példája, hogy 1886-ban hivatalosan is a Kazinczy által adott Széphalom lett Kisbányácska neve.

1973-tól Sátoraljaújhely a középiskolásoknak szóló Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny színhelye. A díjakat a szép­halmi emlékcsarnoknál adják át. 1984-ben Sátoraljaújhelyen létrejött a Kazinczy Ferenc Múzeum. 1985-ben megalakult a Kazinczy-kultuszt ápoló Kazinczy Társaság. 2008-ban pedig Széphalomban megnyílt a Magyar Nyelv Múzeuma.

Sátoraljaújhelyen tartotta első szónoklatát Kossuth Lajos. Innen indult gróf Andrássy Gyula miniszterelnök politikai pályája is.

Fontos az összetartozás

Első utunk a polgármesteri hivatalba vezet, ahol zajlik az élet. Egymásnak adják a kilincset a munkatársak, sok a feladat. Nincs megállás, mindig vannak kisebb-nagyobb célok, és persze nagyratörők is, mint amilyen a világrekorder Nemzeti Összetartozás hídja. Rá is kérdezek az elnevezésre.

„Alaposan átgázolt rajtunk a történelem, kettészelve a várost. Határváros lévén, önként vállalt feladatunknak tekintjük a határon innen és túli magyarok összekötését” – mondja Szamosvölgyi Péter. A polgármester nemcsak a térbeli, hanem az időbeli összetartozás jelképeként is tekint a hídra és környékére: a közvetlen közelében található Árpád-kori várromok a régmúltat idézik, a Magyar Kálvária a trianoni döntés szomorú emlékű mementójaként a közelmúltat, a nemrégiben felújított Rákóczi-tábor pedig a jelent és a jövőt jelképezi.

Megújult a Rákóczi-tábor
A Rákóczi Szövetség 2023 nyarán közel tízezer, Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyar fiatal számára szervez táborokat Sátoraljaújhelyen, a magyar fiatalok egyik meghatározó találkozási helyszínén, a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontban. A szállás egyidejűleg 480 főnek tud szállást és étkezést biztosítani. A Várhegy nyergében, csendes természeti környezetben, 300 méter magasságban elhelyezkedő hotel, tábor és rendezvényközpont kiváló étteremmel, lélegzetelállító panorámaterasszal és egy 200 fős konferenciateremmel is rendelkezik, és itt található az ország legszebb elhelyezkedésű sportkomplexuma.

A polgármester még több turistára számít Fotó: Németh András Péter

A polgármester mindezt az irodájában osztja meg velünk, melynek berendezése a mindenkori alispán bútorzatából származik, és amelynek hatalmas asztalánál írták alá a győztes hatalmak 1945-ben a határokra vonatkozó szerződéseket, amelyek gyakorlatilag megerősítették a trianoni döntést.
Nem véletlen, hogy a trianoni diktátum által kettészelt Sátoraljaújhely leglátogatottabb történelmi emlékhelye a Magyar Kálvária, mely Magyarország legjelentősebb nemzeti zarándokhelye. A Szár-hegyen épült sétányon 14 stáció emlékeztet az elcsatolt városokra. A hegy tetején álló Szent István-kápolna mögül pedig mesés panoráma bontakozik ki, a határ túloldaláról is jól látható 100. országzászló pedig a felvidéki magyaroknak üzeni, hogy „sosem felejtünk”. A Magyar Kálváriát az emberek többsége fájó szívvel, sajgó lélekkel, s gyakran könnyes szemmel járja végig.

Ám a múltba ragadás helyett kurucos lendület jellemzi a várost. „A ’80-as, ’90-es években 25 százalék volt a munkanélküliség, most csak 5 százalék” – sorolja a polgármester. Kiemeli, hogy sok fiatal él a városban: „Hét általános, négy középiskolánk van, és a Miskolci Egyetem két szaka – diplomás ápoló és védőnő – is megtalálható nálunk.”
Kreatív ötletekből sincs hiány, és a turistákat sok élmény várja itt. Sátoraljaújhely a Hegyköz és a Bodrogköz kapuja, ahol harapni lehet a tiszta, egészséges levegőt, ahol páratlan történelmi emlékekkel találkoznak az ide érkező vendégek. A Zemplén Kalandpark olyan adrenalinbombát kínál az aktív kikapcsolódást választóknak, amelyben minden korosztály megtalálja a kedvére valót.

 

Árulkodó címer
A város címerében a pajzs felső élén lévő nyitott, ötágú aranykorona emlékezetünkbe idézi, hogy Sátoraljaújhely királyi alapítású és birtoklású város volt, mely később is nagy forgalmú közigazgatási központként működött. A kék mező a helyi vizekre (Ronyva, Zsolyomka, Bózsva patakok, Bodrog folyó) utal. A kék szín az idők távolába vesző múltat is szimbolizálja, hiszen ez a vidék ősidők óta lakott. Árpád vezér a honfoglaláskor „Sátorhalomtól egészen a Tolcsva vizéig az egész földet lakosaival egyetemben" Ketel vitéznek adta.
A nagy V jelentései: az Újhely nevet, a betelepített vendégeket, a várost, a várat, később a vármegyei székhelyet is jelenti, valamint – vadkanagyarat mintázva – az erdőségek legjellegzetesebb állatára is utal. A szőlőfürt, mint régi keresztény jelkép, megjeleníti, hogy már a XIII. század elején ágostonos szerzetesek éltek itt, a század közepén betelepedtek a pálosok is (II. József koráig), majd megjelennek a dominikánusok és a ferencesek is. A korona levelei ismét csak a szőlőkultúrára, a levelek közötti makkok pedig az erdővel borított hegyekre utalnak.

 

Mindig magasabbra

A Nemzeti Összetartozás hídjával a szó valódi és átvitt értelmében is magasra törnek. Saját magunk is megtapasztaljuk ezt, amikor Bartus István főépítésszel kanyargós szerpentinen megközelítjük a helyszínt. A terepjáróból kiszállva, még egy kisebb meredeken felmászva érkezünk az építési területre. A hídra sajnos nem léphetünk. Csak védőfelszerelésben és karabinerrel rögzítve tehetik ezt a dolgozók is, akik közt legnagyobb meglepetésemre nővel is találkozom. Vitályos Ildikó az alpinistacsapat tagjaként mosolyogva erősíti meg, hogy a legnagyobb nyugalommal dolgozik itt.

„Mi október óta vagyunk itt – mondja a hídról éppen visszatérő Alex. Védőfelszerelését levetve eloszlatja fő aggodalmamat: – Nem félünk, tesszük a dolgunkat, biztonságban érezzük magunkat. Ha túl nagy a szél, akkor nem engednek fel minket a hídra.”

Egy lépéssel közelebb az átadáshoz: a napokban sikerrel zárult a híd próbaterhelése Fotó: Németh András Péter

A viharos szél, bizony, okozott már gondot: január 13-án otthagyott építési deszkákat sodort le, ami kárt okozott egy – a völgyben fekvő – házban. A baleset hatalmas sajtóvisszhangot keltett, ami rámutat a beruházást övező, erősen átpolitizált hangulatra is. A völgyben lakók nem feltétlenül voltak elragadtatva a hídépítés ötletétől, és 2019-ben pert indítottak: „a felperesek egy sátoraljaújhelyi kötélhíd építését engedélyező határozattal szemben éltek keresettel”, ám a bíróság végül 2020 novemberében elutasította a lakók keresetét. Így 2020 decemberében az önkormányzat elindította a közbeszerzési eljárást a híd tervezésére és ki­­vi­telezésére. Ám ez eredménytelen lett, mert az önkormányzat rendelkezésére álló 2,8 milliárdnál drágább ajánlatok érkeztek csak be. Az újabb közbeszerzési eljárás azonban már eredménnyel zárult, nettó 4 milliárd forintos ajánlattal a Graboplan Industrie Kft. nyerte el a kivitelezést, 2021. áprilisban, és július végén írták alá szerződésüket. 2023. év tavaszára elkészültek a hídfők, majd az év folyamán elkezdődött a hídszerkezet köteleinek kifeszítése, a hídpálya szerkezetének kiépítése. A híd igazi technikai bravúr. Különlegessége, hogy nem függőhíd, hanem kö­­télhíd. Ezzel a technológiával Magyarországon, de a hosszát tekintve a világon a leghosszabb épített ilyenfajta híd, tehát világrekorder építmény.

A polgármesteri irodában is elhangzott, hogy célkitűzés volt a világhír, és az is, hogy ha nyerünk az olimpián, akkor piros-fehér-zölddel lesz kivilágítva. Óvatos kérdésemre, hogy mi lesz, ha nem, nevetve jött a válasz, hogy akkor is.

Szögezzük le a tényt, hogy 700 méter hosszúságával a Nemzeti Összetartozás hídja tényleg a világ leghosszabb gyalogos kötélhídja. Magassága a Májuskút-patak fölött mintegy 83 méter, a járófelület szélessége 120 centiméter. A tízfős személyzet mellett 300 látogató tartózkodhat rajta egyszerre. Teljesen biztonságos: használata 10 m/s átlagos szélsebességig engedélyezett, a létszámkorlátot beléptetőkapukkal biztosítják. Viharos, csúszást okozó időjárás esetén nem látogatható. A kalandparki élményt nyújtó, kétirányú gyalogoshíd középső szakaszán üveg járófelület fokozza az élményt. Kérdésemre elmondták, hogyha valakinek már a hídon haladva szállna inába a bátorság, érte megy a személyzet és gondoskodnak róla.

A világrekord azonban egy időben veszni látszott, mert a csehek is „beszálltak a versenybe”, és Dolni Moravában felépítettek egy 721 méter hosszú kötélhidat. A Sky Bridge 721 hossza meghaladta a magyar híd méretét, ám kiderült, hogy a cseh építészek a híd rögzített, kétoldali talajjáró felületét is beleszámolták a hosszába, és a támaszköze „csak” 695 méter, így továbbra is a sátoraljaújhelyi híd a világrekorder.

S hogy mindig van feljebb? Hát persze! Ha nem léphetünk a hídra, megnézzük felülről. Felkaptatunk az Árpád-kori várromokhoz, hogy az ősi romok közt bóklászva megcsodáljuk a jövőt, a hamarosan elkészülő hidat.