A kocka atyja

Budapesten a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola jó indulás volt a szülők mérnöki és művészi vénájának folytatására; Rubik Ernő ötvös-, festő- és szobrásztanulmányokat folytatott, majd1967-ben építészmérnökként végzett a BME Építészmérnöki Karán, és 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább. 1971 és 1979 között Rubik Ernő építészetet tanított a Budapesti Iparművészeti Főiskolán, ahol tanársegéd, majd adjunktus, végül docens lett. Az akadémia tanáraként geometriás modellek készítésével foglalkozott, az egyik a kocka prototípusa volt, amely 27 fatömbből készült; Rubiknak egy hónapjába került, amíg rájött a kocka problémájának megoldására. A fadarabokból és a rögzítő gumiszalagokból kiindulva elhatározta, hogy olyan szerkezetet hoz létre, amely lehetővé teszi az egyes darabok mozgatását anélkül, hogy az egész szerkezet szétesne. Kézzel készítette a kocka eredeti prototípusait, vágva a fát, fúrva a lyukakat és elasztikus szalagokkal tartva egybe találmányát.

Rubik Ernő repülőgéptervező apja több szabadalommal rendelkezett, így Rubik jól ismerte az eljárást és szabadalmat kért a találmányára. Ezután elhatározta, hogy gyártót keres Magyarországon, s végül talált egy kis céget, amely műanyaggal dolgozott és sakkdarabokat készített. Mivel a találmány hasznos eszköznek bizonyult az algebrai csoportelmélet oktatásában, 1977 végén a Konsumex, egy nagy magyar állami kereskedelmi vállalat elkezdte forgalmazni. 

Rubik 1979-ben engedélyezte a játék, a Magic Cube forgalmazását egy amerikai társaság, az Ideal Toys számára. A Rubik-kocka azonnali siker lett világszerte, többször nyert el Év Játéka-díjat és az 1980-as évek kultúrájának meghatározója lett. 1980-ra a Rubik kocka az egész világon forgalomba került, több mint 100 millió eredeti darabot értékesítettek belőle, leginkább a kibocsátást követő, óriási népszerűséget hozó, első három év során. Minden idők egyik legkelendőbb játéka lett.

A kezdet kezdetén, de már a világhírt elérő Rubik Ernőt 1981-ben egy portréban mutatta be Ruffy Péter, a Magyar Nemzet legendás főmunkatársa. Az Arcanum segítségével találtam a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumában.

„Mikor először láttam, alig vettem észre, hogy bejött az igazgatói szobába, ahol lapalapítás - Rubik's Journal - ügyében találkoztunk. Zajtalan és észrevétlen. Kicsinek lenne mondható, ha nem volna olyannyira vékony, hogy az ember néha attól tart: összetörik. - Hány kiló? - Nem tudom. - Mondjuk ötvenöt? - Talán. 

Lobog, szinte szikrázik benne az eufória. Ezt nem kábulat okozza, hanem valamely ki nem elemezhető, vakmerő, mindent elsöprő szenvedély. Amikor az új lap címlapterveit a szőnyegre helyezve mutatták be neki, melléjük térdepelt, majd a földre ült. Amikor, már a lakásán, a kocka történetét jártam körül, egy kérdésre válaszolva, megjegyezte: - Az ember mindig azt keresi, hol az ő helye. 

Egy világhírű tudós szigorú intelme úgy szól, hogy egy másik emberről csak azután írhatunk, ha közösen legalább hat kiló sót ettünk meg vele. Miután megszegtem a belső törvényt, csak tusrajznak nevezhetem ezt az arcképet. Bár majd mindent elolvastam, amit könyvekben és újságokban a nagyvilágban és itthon róla írtak, csupán háromszor találkoztunk, és egyetlen beszélgetésünk is csupán két és fél óra hosszat tartott. A szellemi kiválóság gyakran jár együtt a külső megjelenés elhanyagolásával, valamely bocsánatkérő szerénységgel és olyan légkörrel, mintha az ember elnézést kérne azért, hogy él. Rubik Ernő is ilyen. Mindhárom találkozásunk során borostás volt az arca, szeme kialvatlan. Gyűrött farmert viselt. 

A világhír pedig olyan, mindent elemésztő, gyötrelmes munkával, tárgyalásokkal, világutazásokkal, televíziós interjúkkal és szmokingos filmfelvételekkel, állandó, feszes készenléttel jár, hogy Rubik, bár az idő soha nem érdekelte, csupán a tér, az idő térbeli kiterjedését szeretné kitágítani, hogy huszonnégy órába legalább negyvennyolc óra férjen el. 

- S az? A Rubik's Cube hogyan született? A férfi, aki húsz évig tanult, tizenegy esztendeje tanít, tehát harmincegy esztendeje tanul, kockájával nem a világhírt célozta meg, hanem a tanítványait. - Igen, egy taneszközt szerettem volna megszerkeszteni. Valamely oktatási tárgyat. Szerszámot. Okos játékot. Amellyel a teret, a gondolkodást, a logikát, a következtetést taníthatom meg. Az első darabokat fából és műanyagból készítettem el. Megmutattam a barátaimnak. Forgatni kezdték, tetszett nekik. Aztán bevittem a tanítványaimhoz a főiskolára.

Ennyi a bűvös kocka születésének a hiteles története.

Az amerikai Newsweek 1981. november 9-iki számának a címlapján is a bűvös kocka látható. Világsikerét arra a népre vetítve ki, amelyből vétetett, kérdésemre - mindenki tudja-e, hogy magyar? - ezt jegyzi meg: - Ez kis nemzetnél büszkeség. Lám, azért mi is vagyunk. Magyarország a világban kivívott magának valamit. 

- És Rubik Ernő mennyi idő alatt oldja meg a feladatát, ha kockáját forgatni kell?

- Egy perc alatt.

* Megmozgatta a világot

- Azt az örömet, amit a kocka létrehozásának fázisában éreztem, természetesen már nem érzem. Úgy vagyok, mint az író, aki befejezte művét, és most utazgat, kiadókkal tárgyal, felolvasó-estet tart, autogrammot osztogat. Ez is jó érzés, de hol van ez attól az örömtől, amit akkor érzett, amikor reggelenként odaült az íróasztalához, hogy a hősök sorsát továbbélje, tovább bonyolítsa? Az igazi örömet egy új regény ötletének felbukkanása, az új alkotási folyamat megindulása jelenti majd neki. Nekem is az jelentene. Csakhogy az ötletekhez, az alkotáshoz időre van szükség, a befele forduláshoz szükséges időt, a csendet, nyugalmat a siker elvette tőlem. Ezért mondom, hogy sajnos megváltozott az életem – ezt már Mezei Andrásnak nyilatkozta az Élet és Irodalomban, 1981-ben. És a rejtőzködő életmódot élő, a sajtó nyilvánosságát kerülő Rubik Ernő idővel számos újabb játékkal rukkolt elő. A kocka sikere viszont felülmúlhatatlan… A világhírű játék mérföldkövei lapunk, a Szabad Föld tolmácsolásában is megjelentek. 1982-ben írtuk, hogy Budapesten rendezik meg az I. Rubik kocka világbajnokságot. „A Magyar Posta az alkalomra két forint névértékű bélyeget bocsát ki. És huszonötszörös kockamilliomos lett Rubik Ernő magyar mérnök, a hüvelykujj-ficamító bűvös kocka feltalálója. A Föld 70 országában forgalmazott Rubik’s Cube 25 milliomodik példányát egy 10 éves francia kisfiú, Christophe Graindorge vette meg a nyugat-franciaországi Rouenban.”

2009.-ben arról számoltunk be, hogy egy 45 éves angol férfi valóságos megszállottja a Rubik-kockának. Graham Parkernek 26 esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy kirakja a megoldást, a minden oldalon egyenlő színeket. Összehasonlításul: számos kamasznak néhány másodperc is elegendő ehhez. A Hampshire-ben élő építőmunkás naponta több órát szánt a bűvös kockatekergetésére, az őrületbe kergetve ezzel feleségét is. Most azt mondja, sok minden kimaradt a kocka miatt az életéből. Kérdés, vajon ezentúl mivel tölti majd napjait? 
2010.- ben a kocka elemzésének is meglett az eredménye. „A bűvös szám: húsz! Matematikusok megtalálták azt a legkisebb lépésszámot, amennyiből bármelyik Rubik kockát ki lehet rakni. Harminc éve foglalkoztatja a világ legnépszerűbb játékának tartott kockatitka a rajongókat. Ugyanis a kutatók szerint az összes lehetséges variáció 43 trillió, és ennyinek a végigmodellezése persze reménytelen. Ezt különböző módszerekkel sikerült lecsökkenteni több milliárdra, de még így is nagyon sok időbe került volna kiszámolni. Ezért a Google a kutatócsoport rendelkezésére bocsátotta szuperszámítógépeit, így néhány hét alatt minden változatot végigpróbáltak. Végül erre az eredményre jutottak: legfeljebb húsz lépésből mindegyik kirakható. A kockát Rubik Ernő találta fel 1974-ben, azóta a világon 350 milliót adtak már el belőle. Kirakásának világrekordja 2010-ben: 7,08 másodperc.”
2015. Új világcsúcs született Rubik-kocka-kirakásban az Egyesült Államokban. A tizenéves Collin Burns mindössze 5,25 másodperc alatt végzett a feladattal. 

Aztán a 3x3x3 kockakirakás világrekordját sokáig Yusheng Du tartotta, aki legjobb idejét 2018. november 24-én érte el, 3,47 másodperccel. Tavaly nyáron viszont a 21 éves Max Park 3,13 másodperc alatt rakta ki a klasszikus Rubik-kockát az amerikai Kalifornia államban rendezett versenyen, ezzel bekerült a Guinness-rekordok Könyvébe. A 21 éves Max Park lett a Rubik-kocka kirakásának új világrekordere.

Ez most az érvényes világcsúcs!


 

* A magánélet nem közkincs

A játékkonstruktőr az elmúlt évtizedekben is legendásan kerülte a nyilvánosságot és a szereplést, interjúkat ritkán és röviden ad. Rubik Ernő a Libri kiadója által boltokba került A mi kockánk című könyvében írta meg először a gondolatait arról, hogyan formálta a felfedezése a művészet, a tudomány vagy a kreatív ipar világát. A könyvben ír életfilozófiájáról, oktatásról, a játék fontosságáról; érinti a matematika, a pszichológia, a képzőművészet, a dizájn, az építészet és a popkultúra területét is. 

Igen, a lebilincselő rejtvény: igazi világjelenséggé vált. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, művészek inspirálója. Tíz külföldi kiadó megvásárolta Rubik Ernő kötetének kiadási jogát már megjelent az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Kínában és Dél-Koreában is. 

Rubik Ernő szerint: a világ mindenféle titkot vár egy ilyen könyvtől, de egy ember magánélete nem közkincs. 

A mai napig mintegy 350 millió eredeti darabot és becslések szerint nagyjából 50 millió hamisítványt értékesítettek belőle. Egy eurótól száz eurónál is magasabb összegig terjed a kocka ára a világban, Rubikot ez a tág intervallum és a „jogalap nélküli gyártás” nem különösebben foglalkoztatja. „Az egyeurósnak megvan az az előnye, hogy Afrikában is meg tudják venni” – magyarázta. És mennyire zavarják a rosszabb minőségű replikák, az utánzatok? A kérdést a beszélgetés egészére jellemző frappáns-szellemes módon zárta rövidre: „Mindenkinek lehetnek nem vér szerinti testvérei. 

* A tanulás a legfontosabb

A kockavariációs lehetőségeinek száma negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymilliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer.

A feltaláló, Rubik Ernő már nyolcvan éves, Magyarországon vagy Spanyolországban élvezi az életet, a pénzről való gondolkodásáról pedig bárki példát vehetne. A Daily Mail által mostanában készített interjú végén a játéktervező a világ kormányainak is üzent.

Idén ünnepli 50. évfordulóját a Rubik-kocka, és a magyar találmány világszerte immár 500 millió példányban elkelt, a feltalálója, Rubik Ernő pedig multimilliomossá vált – fogalmaz a Daily Mail. Rubik Ernő az interjúban mesélt többek között arról, hogy a pénz a családjában sosem volt beszédtéma, ugyanis gyermekkorát az 1950-es évek Magyarországán, a vasfüggöny mögött töltötte, így megtanultak annyiból gazdálkodni, amennyijük volt. „Azt hiszem, ez megmaradt bennem, mert még most sem gondolok a pénzre, kivéve, ha bankba kell mennem” – mesélte a lapnak a feltaláló, aki szerint „ha van mit enni, van mit felvenni, és van időd arra, amit szeretnél csinálni, az elég”. Soha nem gondolta volna, hogy találmányával „megüti a főnyereményt”, egyszerűen csak érdekesnek és lenyűgözőnek találta a kockát. Eleinte ráadásul azt hitte, hogy nem is fog elkelni, mert túl nehéz kirakni, de rájött, hogy „semmi sem túl nehéz ahhoz, hogy egy tanár megtanítsa, és a fiatalok megtanulják”.

Nagy volt a felhajtás, őrület lett belőle Amerikában és a fejlett világ nagy részén. Ez rengeteg pénzt hozott – de én nem vagyok milliárdos – jelentette ki a beszélgetésben. Azt is elárulta, hogy mi volt a legdrágább dolog, amit valaha a saját szórakoztatására vett: „Néhány éve úgy döntöttünk, hogy több időt szeretnénk a Földközi-tengeren tölteni, ezért vettem egy házat Spanyolországban. Élvezem az időjárást és a tiszta eget télen”. Ha nem Spanyolországban, akkor Magyarországon tartózkodik: Budapesten, egy domboldalon, egy négyszobás családi házban laknak. Közölte azt is, hogy szerinte a legfontosabb pénzügyi prioritás a fiatalok oktatása, és „a világ kormányainak a költségvetésük felét az oktatásra kellene fordítaniuk”.