A legélhetőbb város

Évszázadok óta példa Budapest (illetve Pest-Buda) számára a császárváros. A szecessziós épületek, a bálok, az utcán keringőző párok, a Sacher-torta és a Radetzky-indulóra tapsoló újévi közönség otthona, amelyre sok magyar vágyakozik. Nem is értjük, Sisi miért menekült a Burg vaskalapossága elől Gödöllőre, amikor a Bécs belvárosában fekvő palotába belépve eláll a szavunk a gazdagon díszített barokk szobák láttán. Még a császárné mászókkal és nyújtókkal felszerelt tornatermét sem lehetett könnyen reprodukálni, nemhogy a bálokhoz és fogadásokhoz használt színpompás termeket. És mégis! Sisi szívesebben járt Magyarországon. 

Százötven évvel később rendszeres kérdés, hogy „vajon mikor érjük utol Bécset?”. Tény, hogy a XX. század vérzivatarai Magyarországot jobban megviselték, mint Ausztriát, így nem csoda, ha az ottani életszínvonal jobb a hazainál. Nem is kevéssel. Az Economist Intelligence Unit 2024-es Globális Élhetőségi Index kutatásában Budapest a 32. helyre került. Ezen összességében nincs mit szégyenkezni, hiszen a legjobb kelet-európai város (megelőzve például a Hollywood által is éllovas kedvencnek tekintett Prágát), és élhetőség szempontjából egy szinten van Európában Londonnal és Madriddal, Amerikában pedig Chicagóval és San Franciscóval. Bécshez képest viszont még távol van. 

Az osztrák főváros 2018-ban, 2019-ben, majd 2022 óta folyamatosan nyeri el a legélhetőbb város címét. Az egészségügyi és az oktatási helyzet, a közbiztonság, az infrastruktúra és a környezeti szempontok alapján rangsorolja az Economist a nagyvárosokat, számszerű minősítéssel nullától százig terjedő skálán. A lista szerint főként a stabilitás és a biztonság terén alkot a város kiemelkedőt, de a kultúra, az oktatás, az infrastruktúra és a környezetvédelem terén is példaértékű. Utóbbi a város számára célkitűzés, például a társasházak külön támogatásokat igényelhetnek a környezet zöldítésére, zöldtető vagy zöldhomlokzat létrehozására, de legalább a belső udvar kertté varázslására. 

2040-re tűzte ki a város a klímasemlegesség elérését. Az elmúlt években egyre csökken az olajjal fűtött épületek száma. 2040-ig akarnak átállni az elektromos autózásra, és az új társasházakat csak napelemekkel lehet építeni. A zöld területek megléte és bővítése az egész város számára fontos, ebbe a közparkok ugyanúgy beletartoznak, mint az új építésű ingatlanok, ahol még a telepítendő fák számát is központilag határozzák meg. 

Volker Schaffler, az osztrák klímavédelemmel, energiaüggyel és technológiával foglalkozó minisztérium programvezetője szerint amikor Bécs először ért el előkelő helyezést a legjobban élhető városok listáján, senki nem értette, miért kapták meg a címet. Aztán egyfajta laboratóriumként belevágott az okosváros-építési projektbe, amely mára jó döntésnek bizonyult. A 2010-es évek közepe óta Bécs északkeleti régiójában új kerület épül fel a Siemens közreműködésével. A volt reptér helyén irodák, szolgáltatóegységek és lakások kaptak helyet húszezer új lakos számára. A beépített technológiák között találni például fogyasztásfelismerő áramellátást, megújuló energiát használó energiaellátó rendszert, ahol az épületek képesek kommunikálni egymással, és az egyik házban fel nem használt energiát a másikba továbbítani. A tömegközlekedés is intelligens (a város összesen másfél vonalon épít új metrót), amelyet jól kiegészít az autómegosztás közösségi rendszere. Az előfizetők okostelefon-alkalmazás segítségével kereshetik meg az adott zónában éppen szabad miniautót, amely városi közlekedésre tökéletes, hiszen nem foglal nagy helyet az utakon, sem a parkolóban. 

Bécsben folyamatosan csökken az egy lakosra jutó autók aránya. Európában egyedül állnak ezzel a trenddel. Elemzések szerint ezt a magas parkolási díjakkal (szombat délelőtt is fizetni kell), illetve az anyagilag nem megterhelő tömegközlekedéssel érték el. Egyre többen költöznek ki a külső kerületekbe, vagy éppen a környező kisebb városokba és falvakba, ahonnan elővárosi közlekedéssel jut be mindenki a munkahelyére. Egy osztrák-magyar pár például azért telepedett le Grinzing környékén, mert napi sétájukat, edzésüket szerették volna a rajnai rizling, a zöld veltelini és a pinot blanc szőlőfürtjei között végezni, de vonattal pillanatok alatt benn vannak a belvárosban. A világ legkisebb borvidéke és a környező terület egyébként Bécs egyik legkeresettebb környéke, mivel a helyiek tudják, vagy a belvárosban érdemes élni, vagy a távolabbi területeken. A kettő között ugyanis Bécsben is megjelentek a nagyvárosokra jellemző problémák, és bár a város a közlemények szerint próbálja elkerülni a szlömösödést, a népesség hatalmas növekedése nyomot hagy rajta. (Évente húszezer lakossal bővül Bécs, amivel az unió legdinamikusabban fejlődő városa.) 

Az Economist listáját kritikusan szemlélők éppen ezért teszik fel a kérdést, vajon miért van az, hogy Bécsről mindenkinek a csillogás jut eszébe? A helyiek elvileg azért szeretik a várost, mivel megfizethető, jó az egészségügyi ellátás, az oktatási lehetőségek, és általában az infrastruktúra, amelybe a kultúra és a gasztronómia is beletartozik. Nikolaus Graser, a Bécsi Idegenforgalmi Hivatal szóvivője korábban úgy nyilatkozott, hogy Bécs az észak-európai hatékonyságot ötvözi a dél-európai életstílussal. 

Erre az internet népe sokkal inkább Dél-Tirolt hozza fel példaként, amelyről azonban a Dolomitokat kedvelő síelőkön és a magashegyi túrázókon kívül nem sokan beszélnek. A politológusok ezt az úgynevezett puha hatalom jelenséggel magyarázzák. Joseph Nye amerikai nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutató az 1980-as években használta először a puha hatalom koncepcióját, szembeállítva a fegyveres fellépést jelentő kemény hatalommal. Az I. és a II. világháború után a nemzetközi diplomáciában egyértelművé vált, hogy a katonai fenyegetésen vagy beavatkozáson túl szükség van egy visszafogottabb eszközrendszerre, és az erőszak alkalmazása csak a legutolsó megoldás lehet. Ez lett a politikai befolyásolás „puha” eszköze, amelynek a kultúra klasszikusan része. A puha hatalom lényege az ország vonzó tulajdonságainak kidomborítása. Igen széles skálán mozoghatnak, például lehetnek kulturális vonások, politikai, vallási örökségek, korábbi hírességek hagyatékai vagy esetleg egy speciálisan jellemző szabályrendszer. A modern külpolitikában annyit jelent, hogy ha egy állam vonzó tulajdonságokkal rendelkezik, akkor egyrészt a más államok polgárai szívesen látogatnak oda, vásárolnak onnan származó termékeket, másrészt államközi ­szinten a többi állam szívesen kerül vele baráti, szerződéses kapcsolatba. Tehát az ország, felhasználva vonzó tulajdonságait, még vonzóbbá válhat mind társadalmilag, mind gazdaságilag, mind a befolyás tekintetében. 

Bécs ezt kiválóan menedzseli. A turistákat külön applikáció igazítja el a látványosságok között, filmek viszik a hírét a báloknak, a bécsi szeletnek, az almás rétesnek és a Sacher-tortának, az ott lakók pedig mosolyogva fogadják az érdeklődőket, hogy bemutassák épületeiket és elvigyék a legjobb éttermekbe. Egy kint élő magyar a közösségi médiában arról ír, hogy tetszik neki, ahogy a régi császári épületek jól megférnek a kortárs építészeti remekekkel, és hogy a helyi gasztronómia mennyire hasonlít a magyarhoz. Ha pedig valami különlegesre vágyna, akkor minden sarkon talál thai, japán, török, görög, spanyol, fülöp-szigeteki éttermet. Ott élőként az ingyenes felsőoktatást emeli ki, illetve az elérhető szociális ellátásokat. 

Egy amerikai válaszként a város régimódiságát hangsúlyozza, amely azonban a szolgáltatásokban nem érződik, tehát „kellemes a belvárosban lovas kocsin utazni, de bárhol találhatunk metrót is”. Számos tengerentúli ért egyet ezzel a véleménnyel, hozzátéve, anélkül élvezhetik az eleganciát, hogy Párizshoz vagy Londonhoz hasonlóan nem kapnának levegőt a túlzsúfoltságtól. 
Bécs és Budapest között talán ez az egyik legnagyobb különbség, hogy míg a császárváros tavaly a legnyugodtabb város címét is kiérdemelte, Budapest a legstresszesebbek közé került. A kint élő magyarok ugyanakkor ezzel nem mindig értenek egyet, van, akit kifejezetten zavar a nyugalom fokmérőjének tekintett vasárnapi üzletbezárás vagy a város esti kihaltsága, de többségük számára még mindig az előnyök vannak túlsúlyban.