Menekülés Szantoriniről

A földközi-tengeri Szantorini és Amorgosz szigete között tízezer földmozgást észleltek január vége óta. A földmozgások miatt a sziget meredek partfalain erős földcsuszamlások indultak el. A megcsúszott hegyoldalakról készült felvételek is jelzik a helyzet komolyságát. A hatóságok még január végén elrendelték az iskolák, boltok bezárását Szantorinin és a környező kisebb szigeteken. Február 4-én, kedden reggel az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet már egy 4,7-es erősségű földmozgást is észlelt. Az embereknek azt tanácsolták, hogy maradjanak távol a part menti területektől, ahol a földcsuszamlás további kockázatával is számolni kell, és rendkivüli szükségállapotot hirdettek ki. 

A hatóságok szerint a turistákon kívül több mint 11 ezren hagyták el Szantorinit, mintegy hétezren komppal, négyezren pedig repülővel. Voltak, akik bármilyen rendelkezésre álló eszközzel menekültek: csónakokkal, magánjachtokkal és sétahajókkal is.

A pánikhelyzetet súlyosbítja, hogy volt olyan nap is, amikor a rossz időjárási viszonyok miatt felfüggesztették a kompközlekedést. A szakemberek szerint az egyik lehetőség az, hogy erősödik a rengések mértéke, vagy pedig kisebb magnitúdókkal és kisebb számú földrengéssel kell együtt élni, akár hosszú hónapokig. 

Görögországban európai viszonylatban gyakoriak a földrengések, mert az ország az afrikai és az eurázsiai tektonikus lemez találkozásánál fekszik. Az észak-görögországi Thesszaloniki kikötőváros szeizmológiai intézete szerint ezúttal a legtöbb földrengés a tengerfenék alatt következett be Szantorini és Amorgosz szigetek között. A rengések erőssége 3 és 4,7 között ingadozott – emelkedő tendenciával. „Ahogy nő a nagyságrend, úgy nő a földrengések kockázata is” – nyilatkozta Geraszimosz Papadopulosz szeizmológus a görög és a nemzetközi médiának. Szantorini környékén a sziget vulkánjának látványos kráterén kívül a tenger felszíne alatt további vulkánok is vannak, valamint több tektonikus lemez is találkozik, amelyek mozgásaikkal erős földrengéseket okozhatnak. 

A pokaliptikus állapotok uralkodnak: az utcák teljesen elnéptelenedtek, a sziget kiürült. A hadsereget bevonták, a szükségállapot március 3-ig van érvényben. 

∗ 

A csodaszép Szantorininek drámai keletkezéstörténete van. A mai formája, a sziget begörbült alakja már a térképről nézve is elárulja, hogy az egy hajdani tűzhányó maradványa, az óriási kalderába pedig benyomult a tenger. A fősziget, ókori nevén Théra mellett a nála kisebb Thirasia és az ennél is kisebb Aspronisi adja együttesen a hajdani vulkán megmaradt darabjait. Az időszámításunk előtt, 1645-ben történt vulkánkitörés közrejátszott a minószi civilizáció pusztulásában. A vulkán akkor nagyjából 32 kilométer magasságba lövellt ki hamut és követ, ami sötétségbe borította a Földközi-tenger térségét. A robbanás tízszer erősebb volt, mint az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése, amely 300 települést törölt el a Föld színéről, és 36 ezer ember életét oltotta ki. A Théra szigetén történt természeti csapást több író is a Platón által említett legendás Atlantisszal kapcsolja össze. 

Szantorini látványos szépsége és élénk éjszakai élete a szigeteket Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették. Júniustól augusztus végéig­ több mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval. Ezek a rövid időre érkező hajók a főváros, Fíra alatt állnak meg, és az utasok szamárháton, libegővel vagy gyalog, hatszáz lépcsőfokon jutnak fel a városba. A hosszabb időre érkező turisták régebben az Athén vagy Kréta felől érkező kompokkal, ma jellemzően repülővel érkeznek a szigetre. 

Szantorinin ilyenkor, februárban nappal 15 Celsius-fok körüli a hőmérséklet, szerencsére nem ez a legfőbb idegenforgalmi szezon. A nyári főszezonban nagyon jelentős a tengerjáró óriáshajókkal érkezők száma, ezért tavaly szeptembertől az idegenforgalmi csúcsidőben 20 euró (8000 forint) idegenforgalmi adót kell fizetniük azoknak, akik a tengerjáró körútjukon kiszállnak a nagy népszerűségnek örvendő szigeten. 
A naplementéiről is híres Szantorini, a tengerjáró hajók egyik fő megállóhelye túlzsúfolttá kezd válni, ezért a hatóságok korlátozni akarják az oda látogató turisták számát. Az egy évtizedes gazdasági válságból lábadozó Görögország nagyban függ a turizmus bevételeitől, de megvan a veszélye, hogy egyes kedvelt idegenforgalmi célpontokat, így az idilli Szantorinit tönkreteszi a tömegturizmus – magyarázta a bejelentést akkor Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök. „Görögországnak nincs strukturális problémája a tömegturizmussal, bizonyos célállomásoknál vannak gondjai, bizonyos hetekben, illetve az év bizonyos hónapjaiban” – mondta a kormányfő. 2023-ban mintegy 800 óceánjáró 1,3 millió utast szállított a mindössze 15 ezer lakosú Szantorinire a görög kikötői szövetség szerint. A tavaly Görögországba látogató 32,7 millió turista közül mintegy 3,4 millióan – azaz minden tizedik látogató – utazott el a 73 négyzetkilométeres területű Szantorini szigetére. 

∗

„Szantorini nevét hallva a legtöbben a 3650 évvel ezelőtti vulkánkitörésre gondolnak és a jelenlegi földrengésrajt is automatikusan egy esetleges ilyen esemény előjeleként veszik. A földrengések elemzése és a földtani háttér azonban ezt nem támasztja alá, ugyanakkor megnyugvásra sem ad okot: ez a térség, az Égei-tenger a Föld egyik legaktívabb területe, ahol pusztító földrengés és vulkánkitörés egyaránt történhet – írja Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földrajztudományi Intézetének vezetője a Facebookon Tűzhányó néven vezetett szakmai blogjában. 

Így magyarázza a napokban tapasztalt aktivitást: Az Égei-tenger medencéje és annak környezete Európa leginkább földrengés-veszélyeztetett területe, ahol akár 8-as magnitúdójú földrengés is előfordulhat, és ahol szinte nincs nap, hogy valahol ne pattanjon ki egy földrengés. Ennek két fő lemeztektonikai oka van: az Afrikai-kőzetlemez északi irányú mozgása és északi irányban az Eurázsiai-kőzetlemez alá való bukása (szubdukciója), valamint az alábukó kőzetlemez lassú hátragördülése, az úgynevezett szubdukciós ív hátrálása. Ez az Égei-tenger medencéjének déli részét érinti leginkább. Szerinte a jelenlegi földmozgások alapvetően ezzel az első eseménysorral kapcsolatosak. 

Ugyanakkor Kréta sziget előterében található a délnyugat-északkeleti csapású Christiana–Szantorini–Kolumbo vulkáni zóna, ami egy 100 kilométer hosszú, 45 kilométer széles árokban helyezkedik el. Az árok két oldalán jelentős normál vetők okozta lezökkenések, meredek, akár több száz méteres tenger alatti sziklafalak vannak. A Christiana már egy inaktív vulkán, a Szantorini egy potenciálisan aktív, bár jelenleg szunnyadó vulkáni rendszer, itt az utolsó vulkánkitörés 1950-ben történt. Szantorinin most is sok, akkor megrongálódott épületet látni felújítatlan állapotban egyfajta mementóként. Tőle északkeletre van a tenger alatti Kolumbo és még 24 további vulkán, ahol 1650-ben volt az utolsó vulkánkitörés. A jelenlegi földrengésraj tehát ebben a tektonikus árokban történik. 1650-ben a tenger alatti Kolumbo vulkán kitörése 70 ember halálával járt, amiért elsősorban a kitörés során kiáramló vulkáni gázok és a kitöréskor történt víz alatti lejtőomlás miatti szökőár (ez Szantorini szigetén mintegy 20 méter magas hullámot okozott) voltak a felelősek. 

Bár a professzor elemzése igencsak szakmai, azért érthetően kiderül, hogy összetett probléma jellemzi Szantorini térségét, nem csoda, hogy most menekülnek onnan az emberek. A víz alatt számos helyen van komoly szén-dioxid-gázkiáramlás, ami szintén komoly veszélyforrást jelent. 2011–2012-ben volt egy jelentős vulkanotektonikus földrengésraj a Kolumbóhoz köthetően, amit mintegy tizennégymillió köbméter magma felnyomulása okozott a földkéregben, és ez vagy tíz centiméter felszínemelkedéssel is járt. Vulkánkitörés ekkor azonban nem történt, bár azt jelezte, hogy ez egy élő vulkáni rendszer. 

A fentiekből kiviláglik, hogy ez a térség a Föld egyik legaktívabb területe, ahol a földrengések, vulkánkitörések és a vulkáni gázok kiáramlása is komoly gondot okozhat. Most egy ilyen krízishelyzet alakult ki, amiben fontos látni a múlt földtani történéseit, a veszélyforrásokat, hogy felkészüljünk a jövőbeli lehetséges eseményekre. Ebben természetesen gondolni kell a legrosszabb forgatókönyvre is, ami jelen esetben egy nagy erejű (7 feletti magnitúdó) földrengés kipattanása, a meredek lejtőkkel szabdalt tenger alatti területen ezzel járó földcsuszamlás, és az emiatt kialakuló szökőár. Ennek az esélye nem nagy, mégis fontos erre is számítani – írja blogjában a professzor. 
Ami a találgatásokat illeti, erről azt írja: A kiváltó okok is bizonytalanok – nem azért, mert a szakemberek „bénák”, nem azért, mert nincs tudásuk, hanem egyszerűen azért, mert nincsenek kész receptek, egyszerű matematikai modellek arra, hogy a Föld hogyan működik, és még rengeteget, rengeteget kellene kutatni, hogy előrébb jussunk. 

∗ 

Szantorini szépségét most nem élvezhetjük. A hatóságok szükséghelyzeti terveket dolgoznak ki arra az esetre, ha az elmúlt napok több száz gyenge rengését egy nagyobb földmozgás követné.Szociális munkásokés pszichológusok érkeztek a szigetre. 
A térségben a parti őrség egyik hajója és egy katonai hidroplán tartózkodik arra az esetre, ha evakuálásra lenne szükség. A digitális kormányzás minisztériuma mobil műholdas távközlési egységet szállított Szantorinire, a távközlési szolgáltatók pedig áramfejlesztőket és távközlési egységeket juttattak el Szan­to­ri­nire és a közeli szigetekre: Anafira, Amorgószra és Híoszra. Digitális platformot is létrehoznak, amelyen szerepelnek természeti katasztrófa esetén biztonságosnak számító gyülekezési pontok. 
A görög hatóságok javasolják, hogy a szigeten tartózkodók kerüljék a zárt helyeken való tömeges gyülekezést, rendezvényeket, illetve a sziget két kikötőjét, ahol magas a földcsuszamlás veszélye – írja holnapján a magyar konzuli szolgálat is. A görög hatóságok további tanácsokat adtak ki a lakosoknak, turistáknak: kerüljék az elhagyott épületek megközelítését, ne tartózkodjanak a kikötőkben, az épületekben távolítsák el a sérülékeny nem szerkezeti elemeket, ürítsék ki az úszómedencéket, mert rengés esetén a víz mozgása kárt okozhat az épület szerkezetében, és összeomlást idézhet elő. Az önkormányzat nyolc gyülekezőhelyet jelölt ki az evakuálás esetére: Foinikia–Koloumbos települések számára: Baxedes síkság, Fira–Firostefani–Kontohori–Karterado települések számára: Firai síkság, és így tovább. Az elkövetkező időszakban tilos halászhajókkal, illetve magánhajókkal kihajózni a tengerre. Cunami esetén a lakosok a 112-es számon kapnak értesítést, illetve megkongatják a sziget összes temp­lomjának harangjait. 

Valaki azt írta most a világhálón a Szantorini térségében kialakult helyzetről: Kedvelem a vulkánokat, de ez egy szörnyű vicc.