Olyan ez, mint a szerelem

Méltán emlegetik Kiskunlacházát a motokrossz-sport hazai Mekkájaként. Itt található az ország egyik legrégebben működő pályája, ahol időről időre profi versenyzők alatt dübörögnek a gépek, ám nem csak nekik áll a zászló: a többszörös magyar bajnok motorversenyző, ifj. Czuni László motorosiskolájában bárki nyeregbe pattanhat, és kipróbálhatja, milyen érzés húzni a gázt egy krosszmotoron.

RiportHabik Erzsébet2025. 07. 07. hétfő2025. 07. 07.

Kép: Távol a falutól, így nincsenek zavaró motorhangok, Fotó: Németh András Péter, Forrás: Szabad Föld

Olyan ez, mint a szerelem
Távol a falutól, így nincsenek zavaró motorhangok
Fotó: Németh András Péter Forrás: Szabad Föld

Napsütötte szerda délután érkezünk fotós kollégámmal a város széli Völgyi-dűlőre, hogy megnézzünk egy oktatást és edzést a kis­kunlacházi motokrossz-pályán. A kocsiból kiszállva mélységes csend fogad, három óra tájban még csupán a madarak csivitelésének hangja tölti be a levegőt. Kisvártatva két furgon fordul be az úton, megérkeznek a Czuni testvérek, László és az öccse, Dominik. Mindentudói ők a motokrossz-sportnak, és mindenesei az iskolának meg a szemünk előtt, több hektáron elterülő pályának is, amit maguk tartanak karban, építik, rendezik, locsolják, ha szükséges. A motorok, melyek a pályán repesztenek majd, a kisteherautókkal érkeznek a helyszínre. Czuniék rutinos mozdulatokkal pakolják ki a királykék színben csillogó gépeket, méret szerint, a kisebbektől a legnagyobbig sorakoztatják fel őket a pálya szélén. Egyiket-másikat emelőbakra állítják, elkezdik bejáratni, és ha eddig hiányoltuk volna, most végre beleszippanthatunk a benzinfüst jellegzetes szagába, ami éppúgy együtt jár ezzel a technikai sporttal, mint a motorok rekedt berregése, ami jócskán megnehezíti a mellettük való beszélgetést. Ifj. Czuni Lászlóval ezért betérünk a pálya melletti kis irodába, hogy válthassunk pár szót edzés előtt. 

Motocross Kiskunlacháza-01
Megérkeztünk, emelkedhet az adrenalinszint. Fotó: Németh András Péter /  Szabad Föld

∗ 

Amerre csak nézek, díjak, serlegek és kupák, fotográfiák­ a falon. A családi gyűjtemény emlékezetes, sportsikerekről beszélő darabjai ezek, hiszen Czuniék többgenerációs versenyzői múlttal büszkélkedhetnek. Idősebb Czuni László az 1960-as, '70-es évek egyik legnagyobb hazai motokrossz-versenyzője, ifjabb Czuni László az apja nyomdokain járva ötszörös magyar bajnok. 

Czúni László-03
Czuni László. Fotó: Németh András Péter /  Szabad Föld

– Édesapánk négyszeres magyar bajnok volt. A motorozás gyerekkori szerelemként indult nála, a szülei tudtán kívül gyakran elkötötte nagyapánk motorját. Lejárt ide a pályára, kezdetben a „nagyok" motorjait mosta, cserébe kipróbálhatta a gépeket. Látták, hogy tehetséges, így indult el a karrierje 1965-ben. Több mint 20 évig motokrosszozott magyar és nemzetközi terepeken, mellette edző is volt, több eredményes versenyző nevelkedett a szárnyai alatt. 2020-ban elhunyt, de a város azzal tiszteleg az emléke előtt, hogy a kiskunlacházi pálya az ő nevét viseli – enged bepillantást a családi legendáriumba ifjabb Czuni László. 

Czúni László és Dominik-03
Czuni László és Dominik átlagos napja kezdődik így. Fotó: Németh András Péter /  Szabad Föld

A két keréken való száguldás érzése őt is nagyon korán elvarázsolta. Háromévesen kezdett el motorozni, ötévesen versenyezni. Huszonkilenc volt, amikor befejezte a profi pályafutását, az aktív versenyzést. 2011-ben megalapította a motorosiskoláját, ami a sokatmondó CL4 nevet viseli. A CL a monogramja, a 4-es pedig a versenyek során viselt rajtszáma. A napjait azóta az oktatás és az edzősködés tölti ki. 2021 óta a Kiskunlacházi Községi Motoros Klub elnöke, azóta az ő vezetésével rendezik a motokrossz-versenyeket. 

Miközben visszasétálunk a pályára, tisztázzuk, hogy mit is jelent valójában a motokrossz kifejezés. 

– A motokrossz minden motorsportnak az alapja – magyarázza Laci. – Offroad sportról beszélünk, ami annyit tesz magyarul, hogy „út mellett” vagy „úttalan utakon, azaz terepen közlekedünk. A motokrossz esetében zárt pályán, egy kialakított körön, meghatározott futamidőre kell teljesíteni a versenytávot. Az enduro motorosoknak pedig mesterséges, illetve természet adta akadályokat – dombokat, hegyeket, sziklákat, farönköket – kell leküzdeniük a célpont eléréséhez. Az offroad motorozás valójában arról szól, hogy feszegetjük kicsit a megszokott határokat, és olyan helyekre is eljutunk, ahová autók vagy hagyományos motorok nem képesek. Nekünk nem számít a sár, a hideg, az eső vagy a szél, a zordabb időjárási körülmények még élvezetesebbé teszik a motorozást, a versenyeket, nagyobb kihívást és nagyobb sikerélményt jelentenek. Mindehhez ideális terepet nyújt az előttünk elterülő dimbes-dombos pálya, ami az egyik legrégebbi az országban. Kiskunlacházán az 1950-es évek közepén indult el a motoros élet. Budapestről jártak ide a fiatalok a Zalka Máté Motoros Klubból, így hamarosan a helyiek is kedvet kaptak ehhez a sporthoz, elkezdtek pályát építeni maguknak, kialakították a dombokat, az ugratókat. 1960. augusztus 20-án rendezték a városban az első hivatalos motokrossz-versenyt, ennek idén lesz a 65. évfordulója. Ez elmúlt évtizedekben sokszor szerveztek már itt országos bajnokságot és Európa-bajnokságot is. Időközben persze változtak az akadályok, gyorsabbak lettek a kanyarok, nagyobbak az ugratók, de a pálya nyomvonala lényegében nem módosult: 1800 méter hosszú, 15 ugratóval és 17 kanyarral rendelkezik, így technikás és izgalmas kihívást jelent. 

∗ 

Czuni Dominik segédedzőként dolgozik a bátyja mellett. A családi hagyományt követve, 5 éves kora óta motorozik, bár ő korábban a BMX sportágat választotta és űzte versenyszerűen. Születésétől kezdve rendszeresen elkísérte a testvérét az edzésekre, a versenyekre, az iskola megalapítása óta pedig együtt nevelik és tanítják a jövő motokrossz-versenyzőit. 

– Bárki jöhet hozzánk, kortól és nemtől függetlenül. A jelenlegi legfiatalabb tanítványunk hároméves, a legidősebb 66 múlt. Azokat az érdeklődőket is megtanítjuk motorozni, akik még soha életükben nem próbálták. Elsőként elsajátíthatják a motorozás alapjait, ami akkor is hasznos lehet, ha később csak biztonságosan szeretnének közlekedni az utakon. Akik pedig hosszabb távon szeretnék művelni ezt a sportot, őket bevezetjük az offroad motorozás rejtelmeibe. A tanítványainknak igény szerint ruházatot és motort is biztosítunk, így sokat spórolhatnak a költségeken – mutatja be a CL4 Offroad Motoros Iskolát Czuni Laci. 

A jelentkező gyerekeknél feltétel a legalább hároméves életkor, illetve fontos, hogy már magabiztosan biciklizzenek, ami kiváló alap ahhoz, hogy könnyen megbarátkozzanak a számukra megfelelő méretű, kétütemű Yamaha PW-50-es motorokkal. A 8–12 éves korosztály számára 65 köbcentis motorokat tartanak, a nagyobbak 65–85 köbcentiméteres gépekre ülnek, ezek már elég nagy teljesítményűek, míg egy rendes felnőtt krosszmotor 125 köbcentis. 

∗ 

Fél négy körül sorra érkeznek az oktatás résztvevői, elsők között a Serényi család furgonja gördül be. Két kicsi lány pattan ki a gyerekülésekből, a hatéves ikrek, Dorka és Boni. Édesapjuk, Serényi Zsolt a Tetovált Séfként ismert mesterszakács, aki televíziós műsoraival és népszerű internetes oldalával vált ismertté. Gyakorlott mozdulatokkal kezdi kipakolni az autóból az apró motorokat meg a védőfelszereléseket. 

Serényi Zsolt családja-01
Dorka és Boni már alig várja, hogy a gázkart húzza. Fotó: Németh András Péter /  Szabad Föld
Serényi Zsolt családja-02
Fotó: Németh András Péter /  Szabad Föld

– Miért ezt a cseppet sem veszélytelen sportot választották a kislányoknak? – kérdezem. 
– Ők választották maguknak – válaszolja nevetve. – Először futóbicikliztek, aztán kerékpároztak, később kaptak egy-egy kis elektromos futóbiciklit. Aztán egyszer csak előálltak azzal, hogy motorozni szeretnének. Így találtunk ide, Kiskunlacházára tavaly októberben. 

– Nem féltik őket? 
– Féltjük, de ahhoz képest, hogy a motokrossz mennyire veszélyes sport, Czuniéknál biztonságban vannak. Laci és Dominik is remekül értenek a gyerekek nyelvén, a lányok az edzés minden percét élvezik. Kezdetben csak a gyerekek tanultak, idén azonban én is elkezdtem motorozni. Nálunk ez már fix családi program, mondhatni, életforma, e körül forog minden – teszi hozzá, miközben az ő motorja is előkerül a furgon belsejéből, s hamarosan vidám berregéssel adja tudtunkra, hogy készen áll a rajtra. 
Időközben a szerdai edzés valamennyi résztvevője megérkezik, járatják, melegítik a gépeket. A motorosok, a legkisebbektől a felnőttekig, elkezdenek beöltözni: előkerülnek a motoroscsizmák, a térd- és könyökvédők, a speciális nadrágok, bukósisakok, szemüvegek és kesztyűk, gerincvédő protektorok. A védőfelszerelések helyes használata is a tréning része, anélkül nem is engednek senkit nyeregbe szállni. 

Motocross Kiskunlacháza-10
Amikor a buckák senkit se zavarnak. Fotó: Németh András Péter /  Szabad Föld

A kezdő csapat Dominik, a haladó motorosok Laci vezetésével birtokba veszik végre a pályát. Felbőgnek a motorok, a tanítványok szépen, sorban, egymás mögött követik az edzőjüket, hamarosan csupán a felszálló porfelhő jelzi, merre járnak. 

Dominik csoportja fáradhatatlanul rója a köröket, gyakorolják a helyes üléspozíciót, a kéz- és lábtartást, a kanyarodást. Rövid szünetekben kisebb megbeszéléseket tartanak, mindenki személyre szabott utasításokat kap, azután ki-ki gyakorolja a rá szabott feladatokat. 

A felnőttek, a rutinosabbak a pálya hátsó, távolabb eső részén tréningeznek. Testet-lelket bizsergető, öblös, mély hangon bőgnek a gépek, a motorosok a nyeregből kiállva repülnek át az ugratókon, ez a leglátványosabb része az edzésnek. Egy motokrossz-pályán az ugrások hossza általában 10-20 méter, de a profik akár 30 métert is képesek repülni a levegőben. 

A vagány kislányok, Dorka és Boni lassan már egy órája róják a köröket, mire ismét meg tudom őket szólítani: 
– Mi tetszik nektek ebben a sportban, miért szerettek motorozni? 
– Minden jó benne – ragyog fel Boni szeme. – Főleg az, hogy gyorsan megyünk. 

– Én már ugratni is tudok! – vág a szavába Dorka, és rögtön be is avat a mutatvány rejtelmeibe: – Tudod, nagyon kell húzni a gázt, nem szabad előredőlni, a motor elejét meg fel kell húzni egy kicsit. Az a lényeg, hogy a hátsó kerék mindig leérjen a földre. Egyszer a nagymamámék is eljöttek megnézni, megígértem nekik, hogy nem fogok elesni, és nem is estem el – büszkélkedik a kislány. 
Még mielőtt magam is kedvet kapnék nyeregbe pattanni, nem árt tudni, hogy milyen képességek, készségek szükségesek ahhoz, hogy valaki jó krossz-motoros legyen. 

Motoros klub-01
A falon a legendás motorosokról készült rajzok.
Fotó: Németh András Péter /  Szabad Föld

– Ez a világ egyik legkreatívabb és legnehezebb sportja – bizonytalanít el mindjárt Czuni Laci. – Szükséges hozzá megfelelő állóképesség, egyensúlyérzék, meg persze némi vakmerőség is. Ugyanakkor túlságosan vakmerőnek sem szabad lenni, magasfokú koncentráció, higgadtság és alázat is szükséges ehhez a sporthoz. Az offroad motorokat egy bizonyos szint után többnyire állva használjuk, állva váltunk, állva fékezünk. Ez egy közúti motorosnak eléggé meglepő tud lenni. A motokrosszban egy körön belül ráadásul többféle talajösszetétellel találkozunk, hol nedvesebb, hol szárazabb, helyenként keményebb, kövesebb, máshol lazább a pálya. A megfelelő állóképesség elérésében egyéb kiegészítő sportok is segítenek. Tartunk különféle intervallumú bicikliedzéseket, futó- és egyensúlyedzéseket, súlyzós térningeket, koncentrációfejlesztő gyakorlatokat, és akkor még nem beszéltük a technikai, a futamidős vagy a tempónövelő motoros edzésekről. Egyszóval meglehetősen összetett, megterhelő sport a krossz-motorozás. Hogy miért szeretem mégis? Olyan ez, mint a szerelem. Ahhoz tudnám hasonlítani – keresgéli a szavakat Laci. – Dacára annak, hogy a sérülés veszélye mindig benne van a pakliban. De hiszek a Jóistenben, egészen kiskorom óta, ez nekem nagyon fontos. Úgy gondolom, kell, hogy valaki vigyázzon ránk, motorosokra… 

Határ a csillagos ég?

Valamikor a múlt század elején egy brit őrmester úgy rendelkezett, hogy a katonák számára kötelező motoros terepgyakorlatot ne a laktanyán kívül, hanem azon belül, a gyakorlótéren tartsák meg, mivel így jobban szemmel tudják tartani a feladat végrehajtását. Állítólag innen ered a krossz-motorozás „ősgondolata”, s miután a dolog bevált, ezután mindig így csinálták. Innen már csak egy lépés volt az egésznek a sport világába való átemelése – írja a sportmotor.hu. Később ugyanennek a brit tisztnek a nevéhez fűződik a teremkrossz feltalálása: már a laktanya épületén belül is – pincébe le, lépcsőre fel stb. – jelölt ki pályát. 
Az első krossz-motorosok angolok, belgák, svédek voltak. A Belgiumban található Namúr városában rendezték meg az első hivatalos versenyt. Eleinte csak természetes akadályok voltak a pályán, és nem jelölték ki pontosan a nyomvonalát, csupán egymástól bizonyos távolságra elhelyezett kapuk között kellett áthaladniuk­ az indulóknak, mint a síelőknek a szlalompályán. A nagy, 500 köbcentis, négyütemű, a terepet is jól bíró utcai motorok közül kerültek ki az első krossz-motorok. Kisebb hengerűrtartalmú gépeket ekkor még nem használtak, mivel a nehéz terephez nem volt elégséges erejük. A motokrossz nem fejlődhetett volna, ha a technika nem indul rohamos fejlődésnek. A nagy áttörést a kétütemű motorok megjelenése hozta. Ezek a gépek a négyüteműeknél jóval könnyebbek és erősebbek voltak, a határ hamarosan a csillagos ég lett. Már évekkel ezelőtt eljutottunk oda, hogy ugyan tehetnénk még néhány lóerőt a motorokba, de minek, ha nincs ember, aki meg tudja ülni ezeket. 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!