A könyvet nem lehet lecserélni

Nehezebb megjósolni azonban azt, hogy milyen utat jár be egy könyv attól a pillanattól kezdve, hogy megjelenik. Lehet, hogy sokat forgatott kedvenc lesz egy család könyvespolcán, lehet, hogy antikváriumban vár majd új olvasóra, de az is előfordulhat, hogy kidobott lomként végzi egy szemétkupac tetején. A nemzeti könyvtárba köteles példányként egészen biztosan bekerül, és ott megőrzik az örökkévalóságnak. 

A köteles példányok útja 

Magyarországon a kötelespéldány-szolgáltatás célja a hazánk területén megjelent kiadványok megőrzése az utókor részére, továbbá a köteles példányok nemzeti bibliográfiai számbavétele, formai és tartalmi feltárása, hozzáférhetővé tétele a nyilvános könyvtári rendszerben, statisztikai számbavétele és az igazgatási feladatok ellátása. A köteles példányokat személyesen is át lehet adni a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) Kötelespéldány- és Kiadványazonosító-kezelő Osztályán, továbbá be lehet küldeni postai csomagként vagy futárszolgálat segítségével. A küldeményekhez kísérőlevelet vagy szállítólevelet kell mellékelni a csomagok tartalmának azonosítása, illetve a beszolgáltatás igazolása végett. A köteles példányokat legkésőbb a megjelenés napját követő 15. napig, videotermék és diafilm esetén pedig a forgalomba hozataltól számított 30 napon belül kell beszolgáltatni. 

– Az egyes osztályokon végighaladva megtörténik a könyvek és egyéb kiadványok nemzetközi azonosítójának (ISBN, ISMN vagy ISSN számának) ellenőrzése, a köteles példányok szétosztása, majd az OSZK-ban maradó példányok állományba vétele, formai és tartalmi feltárása, végül raktárba helyezése. Az állományba vett és katalogizált köteles példányok szolgáltatása az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály, valamint a Raktári Osztály összehangolt munkájával valósul meg. Az egyéb kiadványtípusok, mint például térképek, kották, filmek, diafilmek, plakátok és más kisnyomtatványok a kötelespéldány-osztályról a megfelelő különgyűjteményekben kerülnek feldolgozásra, majd szolgáltatásra – tudtuk meg Csirmazné Rezi Évától, az osztály vezetőjétől. 

Matolay Katalin, a Gyűjteményszervezési Főosztály vezetője elmondta, akár a nyomda, akár a kiadó viseli a köteles példány szolgáltatásának kötelezettségét, a szolgáltatás teljesítéséért a kiadó felel. A hatályos kormányrendelet értelmében a legtöbb kiadványtípusból hat példányt kell szolgáltatni a nemzeti könyvtárnak. Egyes kiadványokból azonban – mint az ötven példányszám alatt megjelenő könyvek, az aprónyomtatványok, a kiadásváltozatok vagy a nem tárgyévi utánnyomások – csak kettő, a filmekből pedig egy példányt kap a Széchényi-könyvtár. 

– A beérkező nyomtatott kiadványokból két példány marad a nemzeti könyvtár állományában. Ebből egy példányt archiválunk, egy példányt pedig helyben használatra az olvasók rendelkezésére bocsátunk. A további négy példány szétosztásra kerül az országos szakkönyvtárak és egyes egyetemi könyvtárak között. A kötelespéldány-rendelet értelmében a budapesti kiadók e hat példányon felül egy példányt szolgáltatnak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, a vidéki kiadók pedig a székhelyük szerint illetékes megyei hatókörű városi könyvtárnak – árulta el Matolay Katalin. 

A főosztályvezetőtől megtudtuk, hogy 1802-es alapítását követően az OSZK a magyar udvari kancellária jóvoltából kötelespéldány-jogot kapott, ami akkor egy példányt jelentett. 

– Nem könnyű jó rendeletet alkotni – árulta el Matolay Katalin. – Sok esetben nem egyszerű feladat a hat példány elosztása. Van olyan kiadvány, amelyből többet is el tudnánk osztani, de akad olyan is, amely egyáltalán nem tart érdeklődésre számot. Az OSZK tartalmi szempontból természetesen nem minősít: a mi feladatunk minden gyűjtőkörünkbe tartozó kiadvány beszerzése, szolgáltatása, kutathatóvá tétele és megőrzése. Épp ezért a nemzeti könyvtár a köteles példányokat nem is selejtezi, minden esetben – használattól függetlenül – véglegesen megőrzi. Évente mintegy tizenötezer könyv érkezik hozzánk, valamint minden Magyarországon megjelenő napi- és hetilap, folyóiratok, aprónyomtatványok, plakátok, és még lehetne folytatni a sort. Hatalmas raktáraink vannak, nemrég Piliscsabán felépült az új archivális bázisunk, amely korszerű körülmények között hosszú évtizedekre megoldja a raktározási nehézségeket. 

Küszködnek a kis kiadók 

A 96. Ünnepi Könyvhét megnyitóján Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke úgy fogalmazott, hogy bár a könyvpiac az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül, a könyv mint kultúra-, tudás- és identitásközvetítő forma továbbra is megkerülhetetlen, ugyanakkor a könyvhöz való hozzáférés és a szerepe is változóban van. 

– A könyvek előállítási költségei emelkednek, az olvasók figyelme szűkül, miközben a gazdasági nehézségek is nyomot hagynak a kiadáson és a fogyasztáson. A könyv jövője azonban nem csupán gazdasági, hanem társadalmi felelősség is, ezért ragaszkodnunk kell ahhoz a felismeréshez, hogy a könyvhöz való hozzáférés nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog – hangsúlyozta. 

Gál Katalin korábban elárulta: rövid kérdőívet küldtek a tagkiadóiknak, amelyben arra keresték a választ, hogy a tavalyi számok hogyan viszonyulnak a 2023-as év adataihoz. A kiadóik válaszaiból jól kirajzolódik a trend: az összforgalom 2024-ben 108 százalékot ért el, vagyis 8-10 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest. Tavaly 2692 nyomtatott könyv és 1232 e-könyv jelent meg, míg utánnyomott print címből 2166-ot adtak ki. 

Az elnök hozzátette: a Központi Statisztikai Hivatal könyves adatsorait nézve világosan látszik, hogy szükség lenne a statisztikai szempontok megújítására is. 

– A kereskedelmi forgalmazásra szánt szép- és szórakoztató irodalom, verseskötet, tudományos ismeretterjesztő, self-help nonfiction kötetek nem sorolhatók a Nemzeti alaptanterv kiegészítő anyagai közé, és nem könyvszakmai jelentőségükhöz mérten tükröződnek a statisztikákban. Ezért sem érdemes a magyar könyvipart összehasonlítani más országokéval, mert itthon a közoktatási könyveket az állam adja ki. A könyvpiac egyébként Európa-szerte küszködik. 

A könyves ágazat a kulturális ipar fontos része, nagy valószínűséggel százmilliárdot is meghaladó összforgalommal. Az értékesítési csatornák bővülnek, vannak csak online megvásárolható könyvek, nő a magánkiadások piaci jelenléte, az online kiskereskedelem tavaly globálisan nyolc-kilenc százalékkal bővült, ami a könyvpiacot is érinti. A külföldi webáruházakból magyar és idegen nyelvű könyvek is vásárolhatók. 

Mindent összevetve a magyar könyvpiac stabil növekedést mutat, ám a kis kiadókra súlyos terhet ró a költségnövekedés, az adóterhek, az árkötöttség korlátai (2024 tavasza óta a megjelenést követő 365 napon belül legfeljebb 10 százalékos kedvezmény adható az új könyvekre). A kis kiadók helyzetét tovább nehezítik a logisztikai kihívások a nagykereskedőkkel, valamint a digitális piaci akadályok (áfa, jogdíj, illegális terjesztés) és a digitális modell előnyeinek lassú kiaknázása. A túléléshez elengedhetetlen számukra a stratégiai alkalmazkodás – az online, közvetlen eladás, a digitalizáció – és a támogató szabályozói környezet, amely kiegyensúlyozza a nagy szereplők erőpozícióját. 

Az eladásokat tekintve továbbra is a print kiadványok a dominánsak (96-97 százalék), az e-könyvek aránya a teljes piacból alig 2-3 százalékos. 
Mi lehet ennek az oka? A vásárlók információhiánya és a kiadók passzivitása. Mindez a számokon is meglátszik: a 60 milliárdos hazai könyvpiacból az e-könyv-forgalmazás legfeljebb 60 milliót tett ki. Miközben nyugaton dinamikusan bővül a piac, itthon a magas áfa (nyomtatott könyvek esetében 5, e-könyveknél 27 százalék) és az e-könyvre kiszabott magasabb szerzői jogdíj (papírkönyveknél 6–12, e-könyveknél 25–50 százalék) hátráltatja a fejlődést. A magyar ráadásul kalóznemzet: míg az eladott e-könyvek száma 10 ezer alatt van, addig a letöltéseké 100 ezres nagyságrendű. Az emberek nem élik meg lopásként a digitális tartalmak eltulajdonlását. Másrészt a könyvek jó része nincs meg digitális formátumban, ezért az e-könyv-olvasót használók kénytelenek illegális forrásokat keresni. 

Könyvet másodkézből 

Visszatérve a Gutenberg-galaxisba, nézzük, mi lesz a könyvesboltban – borsos áron – megvásárolt könyvek sorsa, illetve hol juthatunk olcsóbban könyvhöz. Az utcán gyakran belebotolhatunk könyvszekerekbe, ahol kedvünkre böngészhetünk jutányos áron, 450–900 forintért kínált kiadványok között. De a kerületi lomtalanítás is aranybányának bizonyulhat, hiszen az emberek gyakran így szabadulnak meg a könyvespolcon porosodó, megunt könyveiktől. Az antikváriumok pedig akár házhoz mennek, ha valaki fel akarja számolni a házi könyvtárát. A klasszikus bolt mellett léteznek online antikvár oldalak, ahol olyan csemegékre bukkanhatunk, amilyenekre régóta fáj a fogunk. Ezek lesznek azok a darabok, amelyek biztosan nem a szemétdombon végzik, hanem a könyvespolcunk díszhelyén.