Tedd azt, amiben hiszel

Délelőtt még mindig köd ül a Velencei-tó felett. A vízen nincsenek még kint a pályákat jelző bóják, a parton a csípős hidegben nincs nyüzsgés. A téli felkészülési időszakban, február közepén jártunk a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián, ilyenkor az alapozás jobbára odabent, az úszás-futás-kondizás szentháromságában telik. 

– Épp ma reggel beszéltem az egyik edzőnkkel, hogy mielőbb vízre kell szállni. Ahogy minden területen felgyorsult körülöttünk a világ, a sportágunkban is egyre korábban kezdődnek a válogatóversenyek – magyarázza Kovács Katalin. Majd felidézi: vele is nemegyszer előfordult, hogy evezés közben a szempilláira fagytak a hulló hópelyhek, és a megdermedt, sajgó kezei csak nehezen engedtek ki később a meleg víz alatt. 

A tóparti épületkomplexumot – stílusosan hullám alakú tetőszerkezettel – Turi Attila Ybl-díjas építész tervezte, aki saját látásmódját tanítómestere, Makovecz Imre organikus stílusjegyeivel ötvözte. A folyosókon az óriásfotók a kajak-kenu olimpiai bajnokainak mámoros győzelmi pillanatait örökítették meg. Peking, 2008, K-2 500 méter: Janics Natasa és Kovács Katalin aranyosan csillogó érmeiket mutatják a kamerának – vendéglátónknak ez akkor már a második olimpiai bajnoki elismerése volt. 

∗ 

De kezdjük az elején a történetét! 

– A családunkban természetesnek számított, hogy iskola után a gyerekek hasznosan töltsék a szabadidejüket. A két nővérem a budapesti Spartacus vízitelepén sportolt, így 11 évesen én is oda kerültem, és az első pillanattól kezdve nagyszerűen éreztem magam a kajakosok között. De 19 éves koromig nem voltam elég céltudatos ahhoz, hogy mindent alárendeljek a sportnak. Akkor nyáron Csepelen edzőtáboroztunk, és ott Fábiánné Rozsnyói Katalin – aki többek között a ’90-es évek legendás olimpiai bajnokának, Kőbán Ritának is az edzője volt – lehetőséget adott arra, hogy kipróbáljam magam párosban. Onnantól kezdve, a többiek profi szemléletét látva, megpróbáltam minden percben a maximumon pörögni. Idővel én akartam lenni a legjobb! Magyarországon, aztán Európában, végül az egész világon. 

Az 1996-os atlantai olimpiára tartalékként jutott ki, a következő négyen viszont már versenyzőként indult. 2000-ben Sydneyből páros és négyes hajóban szerzett két ezüstéremmel tért haza. Aztán 2004-ben Athénban párosban nyerte el az első olimpiai bajnoki címet, ezt megvédte 2008-ban Pekingben, majd 2012-ben Londonban négyesben elsőként értek célba. Az utóbbi három olimpián még egy-egy ezüstérmet is a nyakába akasztottak. Az olimpiai mérlege így három arany- és öt ezüstérem. Kovács Katalin megjegyzi: az ötkarikás érmeket tekintve a magyar kajak-kenu legeredményesebb női sportolója Kozák Danuta hat arannyal és egy ezüsttel.

– Nem érdemes titkokat keresni a sikersorozat mögött. Mi egyszerűen hittünk egymásban, rengeteget dolgoztunk magunkért és egymásért is. Az egészséges rivalizálás mellett Kati néni képes volt velünk elhitetni azt, hogy igenis fel tudjuk venni a versenyt a Birgit Fischer-szintű versenyzőkkel – teszi hozzá. – Akkoriban a német kajakos számított a sportágunk etalonjának: 18 és 42 éves kora között, hat olimpián, azaz 24 év alatt nyolc arany- és négy ezüstérmet szerzett. A média akkor aggatta rám a megtisztelő, de az én lelkületemtől meglehetősen távol álló kajakkirálynő jelzőt, amikor túlszárnyaltam Birgit Fischer 27 világbajnoki címét – nekem 31-szer sikerült. 

Kovács Katalin eldöntötte, hogy 2016-ban, negyvenévesen – akár sikerül indulni a riói olimpián, akár nem – befejezi az élsportolói pályafutását. Nem jutott ki, úgyhogy gyógyírként rögtön tervbe vette, hogy a kislányával, Lucával napról napra sorban felfedezik Budapest játszótereit. Elindultak, és csodák csodája, két hét alatt teljesen át tudott lendülni, az edzések és versenyek helyett végre a nap 24 órájában élvezhette az anyaságot. 

– Ugyan nem vettem részt a versenyeken, mégis a riói ötkarikás játékok mérföldkövet jelentett az életemben. Ugyanis felkérést kaptam, hogy köszöntsem az olimpiáról hazaérkező versenyzőket a tiszteletükre rendezett fogadáson. Ezen a rendezvényen Orbán Viktor a terveimről érdeklődött a civil életben. Bár már fiatalon kajak-kenu edzői diplomát szereztem a Testnevelési Főiskolán, kisgyermekes édesanyaként az edzősködésre nem vágytam – az gyakorlatilag ugyanaz az életmód, amit versenyzőként hosszú éveken át csináltam –, de szívesen maradtam volna a sportág közelében. Elkezdődött egy párbeszéd – később a kajak-kenu szövetség vezetőivel kiegészülve – a sportág jövőjéről, a miniszterelnök úr végig arra biztatott, hogy merjek nagyot álmodni. És én mertem: egy professzio­nális kajak-kenu akadémia, az élsport és az utánpótlás-nevelés képzési és módszertani központja szolgálná leginkább a közös nemzeti célokat. 

∗ 

Hosszú előkészítő munka és tervezés után, 2020 decem­berében Sukorón megkezdte működését Magyarország első, államilag támogatott kajak-kenu akadémiája – kezdetben a Velencei-tavi Vízi Sportiskola telephelyének régi kőházaiban, konténer konditeremben. Az építkezéseket követően 2024 őszére adták át a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia teljes épületkomplexumát, több mint 20 ezer négyzetméteren. Fenntartója a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség. 

– Ez a létesítmény azért jöhetett létre, mert a kajak-kenu hosszú évtizedek óta folyamatosan dicsőséget szerez országunknak – jegyzi meg Kovács Katalin. – Ugyanakkor az akadémiát nemcsak mi használhatjuk, hanem számos sportág képviselői megfordulnak nálunk edzőtáborban, például úszók, öttusázók, triatlonosok. Az akadémia komoly szerepet kapott a 2028-as Los Angeles-i olimpiára készülő magyar csapat felkészítésében is: a sportvezetés az itteni korszerű diagnosztikai központot bízta meg az élsportolók állapot- és teljesítménymérésével. Sérülés, túlterhelés esetén, regeneráció céljából is széles körűek nálunk a lehetőségek, a krio­szaunától a hiperbárkabinig. 

Semmi kétség, itt minden feltétel adott ahhoz, hogy a sportolók zavartalanul készüljenek! Sorra bejárjuk a különböző rendeltetésű épületrészeket, a három konditermet, a multifunkcionális tornacsarnokot, amelyben egyaránt otthonra talál a kosár-, a kézi- és a röplabda, a futsal, valamint a 30 méter széles boulderfalaknak köszönhetően a falmászás is. Az 50 méteres, tízpályás sportuszoda úszóversenyek és vízilabdatornák lebonyolítására is alkalmas. 

– Az uszodát megadott idősávban a lakosság is használhatja, és a Velencei-tó környékén élő családok egyre többen igénybe is veszik a szolgáltatásokat, beíratják gyermekeiket az úszótanfolyamainkra. A stabil úszástudás akár belépőt is jelenthet a kajakos és kenus előkészítő csoportokba. Megjegyzem, a lányaimat, a 11 éves Lucát és a 7 éves Julcsit is az úszás szippantotta be, szerencsére jó közösségben sportolnak. 
A kültéri kosár-, tenisz-, strandröplabda- és műfüves focipálya meg a kondipark ölelésében található a csónakház. Világviszonylatban is kuriózumnak számít az ellenáramoltató medence: a kamerák különféle szögekből veszik a versenyzők mozgását, miközben a víz szemből folyamatosan áramlik. Ezt kiválóan lehet használni a technikai hibák feltérképezésére és kiküszöbölésére, egy adott pálya sebességének begyakorlására. 

– A kajak-kenu esetében a sporteszközök már nem fejleszthetők látványosan, amit az anyagokból és formákból ki lehetett hozni, az már megtörtént. Viszont a sporttudomány nyithat még újabb kapukat a versenyzők fejlődésében, ezért az edzők mellett dietetikussal, gyógytornásszal, kineziológussal, pszichológussal és egyéb szakemberekkel dolgozunk, ezenkívül odafigyelünk az innovációra. 
Ennek egyik példája Magyarország első magaslati részlege: speciális gépek segítségével Sukorón modellezni lehet egy komplett magaslati edzőtábort, a versenyzők oxigénhiányos levegőben alhatnak a szobáikban, ami a regenerációt segíti. A skandináv sportolók erre a hypoxiás módszerre esküsznek, például az úszásban, a triatlonban és az atlétikában egyre gyakoribb a magaslati felkészülés. 
Az épületegyüttesben a 240 fős étterem és 240 fős konferenciaterem mellett helyet kaptak kollégiumi és edzőtábori szobák, valamint apartmanok is. Utánpótlásképző intézmény lévén, úgy 350 gyerek, fiatal fordul meg akadémistaként a létesítményben. A felső korhatár 23 év, de mivel olimpiai ciklusokban gondolkoznak, a legtehetségesebbek akár egy-két évvel tovább maradhatnak. 

Az akadémisták egy része a környéken jár iskolába (Kápolnásnyékre vagy Székesfehérvárra), és hétköznap kollégistaként itt él, helyben edz. Mások Budapesten tanulnak és a Kolonics-telepen készülnek, aztán a hét második felét Sukorón töltik. 

∗

Ebédidőben benépesül az aula. Az ifi válogatott tagjai­val, köztük akadémiásokkal találkozunk – ők szövetségi szervezésben vannak itt, tulajdonképpen edzőtáborként használják a létesítményt. Aczél Márton és Varga Dániel elsősorban a csapattagok összetartását dicséri: tudják egymást húzni, amikor valaki nehezebb időszakon megy át, mentálisan lejjebb kerül. „Nemrég Tótka Sanyit hallgattuk, és az jött le, hogy csak a kemény munka hoz eredményt” – mondják a srácok, majd a recepció fölé nyúló galériára invitálnak, ott rendezték be a Kovács Katalin pályafutását bemutató kiállítást. 

A lépcső tetején a névadó hologramos alakja köszönti az érkezőket, a vitrinekben állami kitüntetései és olimpiai érmei sorakoznak, az ikonikus zöld hajó szinte főszereplőként áll a tér közepén. Egy speciális kajakergométeren bárki kipróbálhatja, milyen erőkifejtés kell egy hajó elindításához, milyen csapásszám szükséges a felgyorsításához vagy a sebesség tartásához, vagy akár „versenyezhet” is – például Kopasz Bálint idejéhez mérve magát. Egy óriási földgömbre kivetíthetjük Kovács Katalin legendás futamait, és elolvashatjuk, hogyan emlékszik vissza egykori csapattársaira. 

Gazdag Marcell Zsolt neve, eredménylistája révén helyet követelt magának az akadémisták dicsőségfalán. A 19 éves, többszörös ifjúsági világbajnok – aki 2025 végén kiérdemelte az Akadémia Példakép-díját – nemrég az U23-as korosztályba lépett, már felnőttmezőnyben is indul. Jelentős sportsikerei mellett az ELTE programozó szakán tanul. 

– Tízéves korom óta foglalkoztat a programozás, teljesen egyedül, YouTube-videók alapján kezdtem ismerkedni a kódok világával. 2023-ban azért hoztam létre a Kajakappot, hogy minél hamarabb, minél egyszerűbben elérhetőek legyenek a hazai és a nemzetközi versenyek rajtlistái, eredményei. Folyamatosan módosítgatom a mobilalkalmazást, hogy minél fel­hasz­ná­lóbarátabb legyen; jelenleg több mint tízezren követik rendszeresen. 

Marci komoly felelősségként éli meg, hogy három évvel fiatalabb húgát, a szintén sikeres kajakos Lilit inspirálja. A fiatalember mostanság azon is dolgozik, hogy a versenysport és a tanulmányai mellett minél „normálisabb” életet éljen, amelyben jut hely barátoknak, kapcsolatoknak, buliknak is. Nem szeretne kimaradni ezekből sem, mondja, mert „önmagukban az aranyérmek nem boldogítanak”. 
Edzője, Balázs Péter immár más szemszögből látja ugyanezt a világot, legfőképpen az ifi és U23-as kajakos fiúkkal dolgozik az akadémián. Válogatott versenyzőként fejezte be pályafutását 32 éves korában, majd edzőként, szakosztályvezetőként dolgozott más egyesületeknél, mielőtt Sukoróra került. 

– Nagyon komplex feladatunk van, a versenyző mellett állunk lélekben és fizikailag egyaránt – mondja. – A sukorói háttér egy külön kategória, nem csoda, hogy tanítványaink az elmúlt években sorra nyerték a világbajnoki címeket. A kajak-kenu hazánk egyik sikersportága, ezért állandó rajtunk a nyomás, de ezzel meg kell tanulni együtt élni. 

Balázs Péter bevallja: edzőként jobban izgul a tanítványaiért, miközben a versenyek során a pálya mellett biciklivel lépést tart velük, mint amikor ő lapátolt a hajóban. Ami viszont nemigen változott: az edzőlét se családbarát életforma. Tavaly február-márciusban összesen két napot töltött itthon, mert folyamatosan edzőtáboroztak Sevillában és Dél-Afrikában. „Otthon már megszokták, és tudják, mennyire szeretem.” 

– A gyerekek számára megmutatjuk, hogy az életünk nélkülözhetetlen része a testi-lelki egészség. Nálunk komoly útravalót, tartást kapnak akkor is, ha nem lesznek bajnokok – jegyzi meg Kovács Katalin. – Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel. Ez a gondolat végigkísérte a pályafutásomat és az akadémia létrejöttét. Folyton azon töröm a fejem, hogyan lehetne úgy motiválni a fiatalokat, hogy elhiggyék, értékesek, hogy érezzék, a siker kulcsa ott van bennük. És olyan magabiztosan álljanak fel a rajtvonalnál, hogy kétségek nélkül tudják: ami bennük van, azt tűzön-vízen át meg tudják mutatni.