FTC: nyerő állás

Csak egyvalami nem került eddig komolyabban szóba: az utánpótlásképzés. Pedig talán nem butaság feltételezni, hogy egy profi (mármint valóban profi) befektető nemcsak a holnapra, hanem a holnaputánra is gondol, ám ennek egyelőre semmilyen jele nincs az FTC–Scarborough együttműködésben.
Holott éppen sok angliai példa is mutatja, a magyar futball még valamennyire megmaradt ereje éppen a tinédzserfociban rejlik. A liverpooli Németh Krisztián, Simon András, Gulácsi Péter, az Aston Villa felnőttcsapatánál kopogtató Stieber Zoltán, az Interben is bemutatkozott Filkor Attila, a hamburgi Nagy Dániel vagy a Real Madrid második együttesében játszó Szalai Ádám már nyolc-, kilencévesen is kitűnt társai közül. Sok hasonlóan tehetséges serdülő vagy ifikorú játékos kószál még Magyarországon, akikre hamarosan majd bagóért csap le egy-egy külhoni együttes – de olyan bagóért, ami magyar szinten még mindig óriási pénznek számít.
A nagy esély most a Ferencváros előtt kínálkozik: anyagiak tekintetében aligha versenyezhet bárki is az új FTC-főnökkel, Anglia egyik leggazdagabb polgárának tartott Kevin McCabe-bel, továbbá a központi elhelyezkedés, meg maga a Ferencváros név gyerekek tömegét csábítaná zöld-fehérbe. Könnyen lehet, hogy az új Szalaik, Filkorok, Gulácsik már nem Agárdon vagy Felcsúton jelentkeznek, hanem az Üllői úton. Ami jó lenne a Fradinak, mert évente kitermelheti játékoseladásból a költségvetés nagy részét, és még jobb lenne a McCabe-csapat Sheffieldnek, mivel azonnal lecsaphat a legtehetségesebb magyar futballistákra.
Nem kizárt tehát, hogy az eddig csak kétszereplős piac, az Agárd–Felcsút vetélkedés (a két vetélytárs viszonyát tekintve inkább utálkozás…) hamarosan bővül, és egy tőkeerős Ferencváros is beszáll a versenybe. Ha meg mégsem így lesz, akkor legalább világosan kiderül: a szép szavak dacára a Fradi csak az ingatlanpanama része, amelyben fontosabb a hat- plusz kéthektáros telek, mint holmi BL-szereplés.