Furcsa sportok szerelmesei

Sokan hajlandóak meghökkentő versenyszámokban összemérni a tudásukat. Főként az angolszász világban találnak ki mindenféle fura hadakozást. Ezúttal négyet is olvasóink figyelmébe ajánlunk, hátha idehaza is láb(ujj)ra – avagy sajtra, sodronyra, bambuszra – kapnak az efféle összecsapások.

Sajtgurítás
A krónikák szerint az angliai Brockworthban már a XV. század óta megrendezik a sajtgurító­ver­senyt. Egy meredek domboldalról gurítják le a 3-4 kilós sajtkorongot, aminek a versenyzők önmagukat nem kímélve erednek a nyomába. No, nem a gurigát (ami lényegében utolérhetetlen) kell elkapni, hanem épségben leérni a domb aljába. A leggyorsabb sajtvadász hazaviheti a zsákmányt. Habár az évenkénti versenyt a hatóságok a sérülések miatt már többször is betiltották, semmi sem rettentheti el a veszélyes sport szerelmeseit.

Lábujjszkander
Szintén Nagy-Britannia a hazája a nagylábujjak vetélkedésének. A het­venes évek elején a Wettonban működő Ye Olde Royal Oak kocsma vendégei találták ki a miliőhöz ­il­lően emelkedett hangulatban. A versenyzők a kisebb emelvényre helyezik a lábfejüket, és a nagy­lábujjuknál fogva összekapasz­kodnak. Az nyer, aki az ellenfele lábát az emelvény falához szorítja. 1994 óta már világbajnoki magasságokig emelkedik a győztes lábujjak viselője.

Repülő róka
Új-Zélandról származik. Nagyjából 100 méter magasságban több kilométer hosszú acélsodronyt feszítenek ki, amelyre a versenyzők egy hám segítségével rögzítik magukat. Aztán fejjel előre egyszerre hárman is megindulnak, akár 160 km/órás sebességgel repülnek a vakmerő sport hódolói.

Lábbal űzött tollaslabda
A maláj csapatjáték – eredeti nevén sepak takraw – fél évezredes múltra tekint vissza. Eredetileg bambuszból font labdával űzték, ezt 1984-ben műanyagból készülttel váltották fel. Az akrobatikus mozdulatokat alkalmazó lábtoll-labdázók a sportszert a kéz kivételével bármelyik testrészükkel megérinthetik. Már idehaza is rendeztek lábtoll-labda-versenyt Újszászon.