Magyar sikerek összesítése

Számvetéshez érkeztünk az esztendő végén: összefoglaljuk 2023 kiemelkedő sporteseményeit. Van miből válogatni, számos magyar sikernek örülhettünk.

Az idén – az olimpia és a labdarúgó-vb mellett – a földkerekség legjelentősebb sportviadalának Magyarország fővárosa adott otthont. Az atléták öt kontinensről érkeztek Budapestre, hogy a világbajnokságon összemérjék a tudásukat. A gondos előkészületeket látva senki sem kételkedett abban, hogy a kimagasló rendezés gyümölcseként ragyogó párharcokat láthat az a mintegy egymil­liárd néző, aki a helyszínen és szerte a világon a tévéképernyők előtt figyelemmel kísérte a versenyeket.

Hatvanhárom hazánkfia indult a megméretésen, és egyikük sem vallott szégyent, tíz­ezrek ünnepelték őket, örök élményként őrzik a szereplésüket. Természetesen Halász Bence bronzérme a legnagyobb siker, és ha azt a 81.02-es dobását nem veszik el tőle… Szinte a semmiből jött győztes kanadai ellenfele, de kalapácsvetőnk mentalitását ismerve, őt inkább csak feltüzeli a kihívás. Napokig figyelhettük a hétpróbázókat: Krizsán Xénia 4. helye eddigi legkiemelkedőbb eredménye, de Nemes Rita is remekül szerepelt. Országos és egyéni csúcsokban sem volt hiány, Molnár Attila és Rapai Fanni 400 m-en, Bánóczy Árpád 400 gáton tűnt ki. Kozák Luca 100 gáton századokkal maradt le a fináléról. Takács Boglárka a 100 m-es elődöntőben állt helyt, Klekner Hanga rúdugró és Kéri Bianka futó (800 m) is kitett magáért.

A vb legemlékezetesebb teljesítményét a holland Femke Boltól láttuk. A 4×400-as vegyes váltóban befutóként az első helyen vette át a stafétát, de görcsös akarásában felbukott, elejtette a botot, így csapata nem kapott érmet. Néhány nap múlva a 400 méter gát következett, nagy fölénnyel győzött és lett világbajnok. Az utolsó este utolsó versenyszámában, utolsó futóként, a női 4×400 döntőjében tízméteres hátránnyal indult, és fantasztikus hajrával ugyanekkora előnnyel verte a mezőnyt. A két arannyal kiköszörülte a csorbát.

A norvég olimpiai, világ- és Európa-bajnok közép- és hosszútávfutó Jakob Ingebrigtsen teljesen elégedett volt a budapesti atlétikai világbajnokság rendezésével és hangulatával – önmagával azonban nagyon nem. Az 5000 méter megnyerése után azért búslakodott, mert korábban 1500 méteren csak másodikként ért a célba. Nos, talán ez a hozzáállás a sikerei titka.
A vb csúcspontjának a maratonfutás (képünkön) bizonyult: a verseny útvonalát gyönyörű fővárosunk lenyűgöző építményeinek érintésével jelölték ki a szervezők. Csodát láttunk, mindörökre emlékezeteset!