Veszélyben a sportversenyek?

Másodfokú hőségriasztást ad­tak ki augusztusban a budapesti atlétikai világbajnokság idején az egész ország területére. A 10 000 méteres síkfutás döntője után két versenyző is hőgutát kapott, az orvosi kezelés során jeges fürdővel hűtötték le a testüket. Megesett, hogy a napi program 11 órára kitűzött időpontját estére kellett halasztani, vagy például a maratonfutás indítását korábbra hozni.

Bátori Levente földtudományi kutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológia mesterszakos hallgatója – az éghajlatváltozásról célja szerint közérthetően publikáló – Másfélfok.hu portálon közzétett tanulmányában megemlíti, hogy sportolás közben az extrém magas hőmérséklet vagy páratartalom kedvezőtlenül hat a szervezetre, ugyanígy a koordinációra és a koncentrációra.
Fontos szempont, hogy az adott sportesemény mennyi ideig tart, mekkora intenzitású, milyen felületű pályán zajlik. Az egyes sportágak közül a tenisz, a triatlon és a hosszútávfutás magas, míg a kajak-kenu, a golf, a rögbi, a baseball és a labdarúgás közepes rizikóval jár az átlagosnál melegebb idő esetén. Az Európai Labdarúgó-szövetség szabályai szerint már a bemelegítés során is „hűtési szünetet” kell tartani, ha a pályán a hőmérséklet eléri a 32 Celsius-fokot. Mindkét félidő közepén kötelező 90-90 másodperces ivópauzát beiktatni.

A gazdasági következmények mellett sem lehet vállrándítással elmenni. A harmincmilliárd dolláros európai síipar a világ sí­köz­pontjainak négyötödét tartalmazza. A kontinens sípályáinak negyede időről időre hóhiánnyal küszködik, ezért mesterséges hóval próbálnak úrrá lenni a helyzeten. A tengerszint emelkedése miatti áradások az angol labdarúgó-bajnokságban szereplő együttesek közül számosnak fogják veszélyeztetni a sta­dionját az elkövetkező két és fél évtizedben, de Hollandiában sem biztatóbbak a kilátások. Tehát van mit végiggondolni és mielőbb megfelelő válaszokat kell találni.