Az Európai Kick-box Szövetség (WAKO Europe) elnökévé választották Király Istvánt, ami nem csak sportága, de a magyar sportdiplomácia sikere is. A Király Team alapító vezetőedzője, pointfighting kategóriában a felnőtt és utánpótlás szövetségi kapitánya, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar oktatója, és nem mellesleg VI. danos mester.

Ütős diplomata került Európa élére

– Tudja, hogy melyik a legsikeresebb magyar sportág?

– A kick-box. Ez egyértelmű.

– Azt hittem, kicsit eltöpreng ezen, de rögtön rávágta.

– Persze, mert tényleg így van. A kérdésében nem volt benne, hogy olimpián szereplő sportág, mert ha úgy kérdezte volna, mást kellett volna felelnem. A kick-box ugyanakkor már olimpiai sportágnak számít, csak önálló versenyszámként még nem szerepel a nyári játékok küzdelmei között. De manapság, amikor egy sportág sikerét sokszor az jelenti, hogy hány olimpiai arany-, ezüst- és bronzérmet tudhat a magáénak, azzal egy olimpián nem szereplő sportág nem tud versenyezni. Éppen ezért nem is érdemes egymással összehasonlítani.

– Ugyanakkor, ha a bármilyen világ- vagy Európa-bajnokságon, nemzetközi versenyen nyerhető érmek számát vesszük alapul, a kick-box messze meghaladja a többi sportágat. Azért egy sportág esetében ez is lehet a siker mérője.

– Persze, ezért is vágtam rá a kérdésére olyan gyorsan, hogy a kick-box. Miközben sosem vitatnám el más sportágak kiválóságaitól azt a belefektetett munkát, edzésóraszámot, amivel négy év kemény küzdelmei után jutnak ki valamelyik olimpiára, ahol becsülettel helytállnak, majd érmet nyernek, pontot szereznek nemzetüknek. Vagyis ezt a kérdést majd tegye fel akkor is, miután a kick-box is olimpián szereplő versenyszám lesz. A válasz, azt hiszen, úgy lesz majd igazán korrekt.

Király István, au európai kick-box élet új vezetője
fotó: Vajda József

– Igazán sportszerű. Majdnem azt mondtam, hogy úgy fogalmaz, mint egy sportdiplomata, de mint tudjuk, az is, május vége óta pedig az Európai Kick-box Szövetség elnöke. Ebből a pozícióból mit tud tenni azért, hogy a kick-box minél hamarabb olimpián szereplő sport legyen?

– Remélem, sokat és eleget. Még akkor is, ha tudom, ez azzal jár, hogy kicsit a kick-box is változik, főként, ami a versenyek menetét illeti. Az olimpián ugyanis szinte biztos, hogy nem lenne hét kategória. A versenyzők, férfi és női ágon legfeljebb három, talán négy súlycsoportban indulnának, és mindössze két diszciplínában, vagyis a tatamin és a ringben. Ez minden bizonnyal megváltoztatná a jelenlegi versenyek rendjét, a kvalifikációs tornák miatt a felkészülések menetét is. Ami azonban szinte bizonyos: várhatóan megnő a kereslet a magyar kick-box edzők iránt, mert azt viszont bátran állíthatom, hogy a szakemberek területén a világ élmezőnyébe tartozunk. A pointfightingban (félerővel végrehajtott, találatot érő ütések és rúgások szabályrendszere) például olyan nagy az előnyünk a nemzetközi mezőnyben, hogy pár évre biztosan szükség van ahhoz, hogy behozzanak minket, magyarokat.

– Akkor ez egy kicsit olyan, mint a vízilabda. Volt idő, amikor a magyarok messze a világ élmezőnye előtt jártak. Igaz, mostanra kiegyenlített lett a nemzetközi mezőny. Európai elnökként, a nemzetközi porondon mi az, amit tehet a kick-boxért?

– Jó a vízilabdás párhuzam, mert a helyzet valóban ez. De az, hogy én most elnök lehetek, csakis annak köszönhető, hogy kiváló a magyar kick-box színvonala. Remélem, több magyar sportszakembert is sikerül majd bevonnom a munkába, mert tudásuk felbecsülhetetlen.

Munkánk lesz bőven. Mert a kick-boxot hiába űzik több mint három millióan több mint 124 országban; hiába hihetetlenül népszerű, és nem csak a nemzetközi tornák töltenek meg sportcsarnokokat; a kick-boxot mégis nagyon komoly elemzés alá kell vetni. Tudnunk kell, mik az erősségei, a gyöngeségei, mert csak úgy lehet továbblépni.

– Bocsánat, hogy félbeszakítom, de egy ilyen sikersportágnak mi a gyengéje?

– Leginkább a megfelelő érdekképviselet, a megfelelő mértékű sportdiplomácia. Amivel például el lehetne érni, hogy a kick-box olimpián szereplő sportággá váljon. Nálunk, Magyarországon ez nem kérdés, és biztos vagyok abban, hogyha Budapest olimpiát rendezhetett volna, azon a kick-box már bemutatkozhatott volna.

– És akkor nézzük: mi adja a kick-box erejét?

– Ez egy olyan sportág, ahol egy sportoló csak akkor tud előrébb jutni, ha dolgozik. Ez minden olyan embernek jó és hasznos, aki hisz a munkaalapú építkezésben. Ez a sportág a test minden porcikáját átmozgatja, a sikerességhez azonban az ép és egészséges fizikum mellett szükség van a jó szellemi és mentális állapotra is. A kick-boxot ráadásul bátran nevezhetjük látványsportnak, remekül közvetíthető, a nézők számára is izgalmas, és mindamellett értelmezhető, hogy mi is történik. A ringben a jobb, az ügyesebb, az erősebb, a gyorsabb győz, vagyis ezt a sportot nem fenyegeti az a veszély, hogy monitorok mögött ülő bírák azt pontoznák valamiféle táblázat alapján, hogy hány fokban lendül a láb, vagy hogy mennyire volt szépen ívelt egy horog. Persze a küzdősportok esetében is van olyan bírói döntés, ami kérdéseket vet fel, de egy olyan sportágban, ahol valóban látszik, hogy ki a jobb, ott legtöbbször a döntés is egyértelmű.

– Sokan, ha azt hallják, hogy kick-box, azt gondolják, ez valami verekedős sport. Mennyire az?

– Akik ezt mondják, azok talán még nem is láttak igazi kick-box versenyt. Persze, ez egy olyan sport, ahol a sportolók ütnek és rúgnak, de verekedésnek nem nevezném, hiszen minden küzdelem egyértelmű szabályok mentén zajlik.

– Szerintem inkább arra gondolnak, amit Papp László is mondott, hogy a bunyó az a sport, ahol a győztest is megverik.

– Ez nagyon bölcs mondás, és egyben sportszerű. A győzelemért ugyanis mindenki a legjobbat hozza ki magából. Még az is, aki éppen alulmarad.

– Mi a tapasztalata, mi az, ami a fiatalokat motiválja abban, hogy lemenjenek egy edzésre, eljussanak egy versenyre?

– Azt kell mondanom, hogy ez a sport nem csak a fiatalokat motiválja. Ez a sport arra is jó, hogy levezesse a napi feszültségeket. Sok olyan edzésünk van, ahol nincs is személyes kontakt, mert például zsákon lehet gyakorolni az ütéseket, a rúgásokat. Egy óra alatt olyan intenzitással lehet dolgozni, amivel karban lehet tartani testsúlyt, keringési rendszert. Kevés ennél jobb kardioedzést tudok elképzelni, az utána következő feltöltődési szakasz pedig hihetetlen eufóriával jár.

– Ön hogyan talált rá erre a sportágra?

– Még a karate is illegális volt, valamikor a hetvenes években. Kezdetben még nem is kick-boxnak hívták, hanem például nonstop vagy sportkaraténak, majd amikor 1983-ban kick-box néven önállóvá vált, junior magyar bajnokként már nyakig benne voltam. A‹versenyzést azonban hamar abbahagytam, mert rájöttem, hogy szeretek edzősködni. Ezt teszem 1985 óta, iskolát is alapítottam. Jelenleg 16 felnőtt világbajnokom és 32 utánpótlás világbajnokom van. Bár most a kick-box európai elnöke lettem, továbbra is edzőnek tartom magam, hiszen egy sportág attól sportág, hogy versenyzőket, edzőket tud felemelni.

Sportdiplomataként nem hagyhatom hátra mindazt, ami eljuttatott idáig. A kick-box attól és csak addig létezik, amíg figyelünk egymásra, törődünk egymással.

– Említette a felemelést. Erre ön saját programot dolgozott ki, éppen azért, hogy megtalálja és felemelje a társadalom elveszett lelkeit.

– Valóban, Róth Dániellel és Mórádi Zsolttal kidolgoztunk egy programot a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek, és ez ma is él. Létrehoztunk egy mintaprojektet, Csepelen egy tanodaprogramot, ami sok éven keresztül működött, most pénzhiány miatt szünetel.

Ez a mentorprogram egész napos elfoglaltságot jelentett. A fiatalok velünk voltak reggel héttől este nyolcig, a fiúk és a lányok tanultak, délután az egyetemista hallgatóim korrepetálták őket, majd négytől hatig ment az edzés, utána pedig az egyetemről jöttek oktatók, akik sokfélét tanítottak, a társadalmi integrációtól kezdve a gazdasági ismereteken át a szexuális tanácsadásig. Ezt a programot átvették már az olaszok és a hollandok is, mert rájöttek, hogy a kick-box kiváló integrációs sportág. Szokták is kérdezni, hogy milyen eredményről tudok beszámolni, amire mindig azt felelem, hogy annál elégedettebb nem is lehetnék, mint amikor egy hajdúnánási vagy egy tarnabodi halmozottan hátrányos fiatal térdig áll a tengerben, fagyit nyal, és közben angolul beszélget egy olasz lánnyal a győztes világbajnokság másnapján.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.