Veszteséget hoz idén a kukorica

Amennyiben ez a mostani 22 ezer forint körüli tonnánkénti tőzsdei ár marad érvényes a piacon, úgy a kukoricatermesztők nem sokat örülhetnek: 6,7 tonna átlag hozamot alapul véve egy hektáron csak 150 ezer forint körüli bevételük keletkezik, ehhez jön még nagyjából 35-36 ezer forintnyi uniós területalapú támogatás. Vagyis a bevétel hektáronként a 200 ezer forintot nem éri el – érzékelteti a kialakult kedvezőtlen gabonapiaci helyzetet Ebele Ferenc a Magyar Agrárkamar főtitkára, aki szerint a. nagyobb gazdaságok 200 ezer forint körüli termelési költséget használtak fel ebben az évben. A kisebbek vélhetően ennél is többet. Elmondható, hogyha marad ez a nyomott ár, akkor a többség veszteséggel zárja az évet.
A tavalyi szűkös év után ismét a bőség okoz gondot, s nem kis fejtörést a gazdálkodóknak. Magyarországon 70 százalékkal több gabonatermés várható, mint egy évvel korábban: vagyis a 9,6 millió tonna után az idén 16 millió kerül a magtárakba. Ennek fele kalászos gabona, másik része kukorica. Ami azt jelenti, hogy a nagyjából 1,2 millió hektárnyi vetésterületen a Magyar Agrárkamara felmérései szerint 8 millió tonna összhozamot értek el a termesztők. Szép eredmény, a tavalyinál kétszer nagyobb, de mégis ez az alapja a piaci zavarnak. Néhány hónap alatt a 45-50 ezer forint körül mozgó tonnánkénti ár egy csapásra 22-24 ezerre csökkent. S ez a tőzsdei jegyzési ár, a piaci ennél általában 1-2 ezerrel még kisebb. Vagyis ahogy a hozamok duplázódtak, úgy feleződött az értékesítési ár. Ennek oka az, hogy a környező országokban is jó az idei gabonatermés, sőt egész Európa jól teljesített. Ebele Ferenc szerint főként a takarmánygabona a sok: a nyár eleji esők miatt a szokásosnál jó ötödével több az abraknak való búza – ezért keresik és fizetik meg jobban a jó minőségű lisztet adó magot -, s ez még inkább lefelé nyomja a kukoricáét.
Pedig, ha kitekintünk a nagyvilágba, nem lenne indokolt a hazai kissé megdöbbentő mértékű áresés. A Magyar Agrárkamara értesülései szerint elemzők úgy becsülik, hogy a világon összesen 770-775 millió tonna tengeri termett, legalább 10 millióval kevesebb, mint egy éve, mikor csúcsokat döntött a tengeri ára. De, hogy bonyolultabb legyen a helyzet, a mostani termés jóval meghaladja a két és három évvel ezelőttit, mikor viszont az EU-nak intervenciós felvásárlást kellett végrehajtania, hogy ne zuhanjanak válságot okozó mélységbe az öreg kontinens árai. Akkoriban Magyarországon Brüsszel kénytelen volt több millió tonna kukoricát átvenni. Tavaly aztán sikerült is olyan jogszabályt alkotnia, hogy ne kelljen euró milliárdokat erre fordítania: ebben a szezonban az Európai Unióban legfeljebb 700 ezer tonna kukoricát lehet felvásárolni, de olyanok a körülmények – elenyésző intervenciós mennyiség, tonnánként 15 eurós letéti biztosíték, legkorábban márciusi kifizetés stb. -, hogy kevés magyar termelő fog és tud élni vele. Vevő viszont egyelőre nincs. Legalábbis Közép-Európában.
Holott az USDA (az amerikai „agrártárca”) legutóbbi jelentésében az valószínűsítette, hogy az idei szezonban a kukoricakészletek az utóbbi öt év legkisebb szintjét érik el, alig haladva meg a világon a 109 millió tonnát. Ha ezt nézzük, akkor lenne remény a mostani árak emelkedésére. Az Amerikai Egyesült Államok ebben a szezonban 129 millió tonnát használ fel ipari célra a tavalyi 105  millióval szemben. Vagyis a trend, hogy az USA belső felhasználásra szánja gabonája egyre nagyobb részét, nem változott.
Más kérdés, és ebben az évben a magyar piac lehetőségeit az határozza meg, hogy az idén, mind Európai Unióban, mind Ukrajnában, Kazahsztánban és Oroszországban jó termést takarítottak be. A főleg olcsó búza és árpa le is nyomta az unió árait, s komoly versenytársai az európai, takarmányozásra szánt kukoricának – szögezte le Ebele Ferenc főtitkár.