Nemcsak a kukorica lesz tengeri

A Föld vízkészletének csupán egy százaléka édesvíz. Az amszterdami Free University kutatói éppen ezért azt javasolják, hogy a növénytermesztésben használjunk tengervizet. A világ egyre sósabbá válik, ezt el kell fogadnia az emberiségnek, és ez a folyamat visszafordíthatatlan. – állítja a kutatást vezető Jelte Rozema professzor.

A tengervízszint emelkedésével a termesztő területek is víz alá kerülhetnek, de ha sikerül olyan növényeket találni, amelyek tűrik az elárasztást, még mindig alkalmasak lehetnek élelmiszer előállítására. A növekvő öntözési költségek pedig amúgy is a tengervíz használatára késztetheti a farmereket.

A búza és a rizs nem él meg sós környezetben, becslések szerint legalább 30 évbe telik, míg ezeket a gabonákat genetikai módosítással sótűrővé lehet tenni. A közeljövő haszonnövényei így azon fajok közül kerülhetnek ki, amelyek a tengerek és a folyók torkolatának találkozásánál képződő, édes és sós víz elegyéből álló, úgynevezett brakk-vizes környezetben élnek. A tengeri köményt és a tengeri kelt már évezredek óta gyűjtik az emberek, és néhány helyen már sikeresen termesztik is. Ha sikerül nemesíteni e tengeri növényeket, a magas terméshozamokkal valódi haszonnövényekké is válhatnak, és a tradicionális élelmiszernövények helyébe léphetnek.

A kutatók ugyanakkor felhívják arra is a figyelmet, hogy már régóta termesztünk olyan növényeket, amelyek bírják a sós környezetet. Így akár a spenót, a cékla, vagy a cukorrépa is kerülhet a tengerrel öntözött földekbe.