Azonos szinten vagyunk Angliával!

Magyarországon úgy istenigazából 2008. őszén, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon kongatták meg uniós növényvédő szer ügyben a vészharangot. Kleofász Mátyás, a Bayer Hungária munkatársa így fakadt ki az EU tervezett növényvédelmi szabályozásáról: Egészségesen fogunk éhen halni? A növényvédő szer hatóanyagok betiltása miatt aligha végezzük ilyen gyászosan. Az eredetihez képest lényegesen felpuhult végleges EU szabályozásra pár hónapot még várni kell, de a növénytermesztőket nem fenyegeti a hatékony növényvédelem nélküli gazdálkodás réme – foglalta össze a gazdák nézőpontjából a lényeget József Csilla, a Syngenta Kft. illetékes igazgatója.

Hogy mi okozta a páni félelmet, arról Tőkés Gábor, az MgSzH engedélyezési mérnökszakértője tájékoztatott. Az EU gyökeresen új növényvédelmi szabályozásáról ezekben a hetekben döntenek, ám a szakmában 2005-től van napirenden az unió bizottságának (EB) rendelet-tervezete. Csakhogy időközben ismertté vált az Európai Parlament (EP) álláspontja is, miszerint a forgalomban lévő növényvédő szerek hatóanyagainak legalább négyötödét kivonják a forgalomból. Erre a sorsra ítélték például a triazolt is.

A hazai gyakorlati szakemberek úgy vélik: a fenti hatóanyagú növényvédő szerek nélkül például a csonthéjas gyümölcsöknek (meggy, szilva stb.) befellegzett. Egészen brutális hírek keltek szárnyra. Tőkés Gábor szerint azonban az EP a közelmúltban elállt túlzó javaslataitól, és mindössze 15 százalékosra teszik a hatóanyagok kivonását. Azt is fokozatosan, ugyanis a növényvédő szerek „lelkének” tíz évre szól a jogosítványa. Ez azt jelenti, hogy a hazai kiskertekben és a nagyobb gazdaságokban 2011 és 2019 között kell számolni a lejáró engedélyek esetleges következményeivel.

Megtudtuk azt is, hogy Magyarország mindvégig tiltakozott az EU 27 tagállamát három növényvédelmi zónára osztó elképzelés ellen. Hiszen aki figyelt az általános iskola földrajzóráin, annak is képtelenségnek tűnhet, hogy mi például Angliával, Hollandiával és Németországgal kerültünk a középső zónába. S minthogy zónánként egységes az engedélyeztetés, a kontinentális klímán gazdálkodó magyaroknak ugyanazt a növényvédelmi technológiát kell(ene) átvenniük, amit mondjuk az atlanti klíma áldásait élvező Angliában engedélyeztek.

Meglepő módon az EP is elutasította a minden logikát és szakismeretet nélkülöző zonális beosztást. Az EB azonban nem engedett. Tőkés szerint zónaügyben még ismeretlen kompromisszum várható, s az egyes uniós tagállamok jogot kapnak majd természeti sajátosságaik érvényesítésére.

Az EP meglehetősen erős „zöld” frakciójának képviselői – miközben a környezetvédelem mellett érvelnek – nem veszik észre, hogy sajátos magatartásukkal lényegében megágyaznak a betegségeknek ellenálló genetikailag módosított (GMO) növényfajtáknak. Mellesleg ezek ellen ők tiltakoznak a leghangosabban…