
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

– Mezőhegyest a ló szülte, de napjainkban a hibrid kukorica és az öntözővíz tartja életben – jelentette ki Miskucza Péter, a gazdaság egykori vezérigazgató-helyettese.
Kép: Mezőhegyes, 2009. február 16. Vetőmag kukorica csomagolás a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. Vetőmagüzemében. Fotó: Ujvári Sándor
Szinte minden, még az utcanevek is a lóra emlékeztetnek Mezőhegyesen. A februári mezőgazdasági könyvhónap szervezőit – a Mezőgazda Kiadó és a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársait – szállító mikrobusz Battonya felől, a II. József körúton gördült be a településre. A katolikus plébániai hivatal épületére pedig a Kozma Ferenc úton akadtunk rá. A XIX. század második felében ő volt a magyar lótenyésztés aranykorát fémjelző személyiség. Emlékét a ménesbirtok történelmi lovardájának falán elhelyezett dombormű őrzi. A művész azt a pillanatot ragadta meg, amint az egyik ménes előtt jelentést tesz a Mezőhegyesre látogató Ferenc József osztrák császárnak és magyar királynak.
Kozma Ferenc időtálló gondolatait napjainkban is gyakorta idézik. A korabeli állami uradalmaknak az 1867. évi kiegyezést követően a lámpás szerepét szánta: „Vegye kezdetét a koronauradalmakban a növénynemesítés, az állatnemesítés, a gépek kipróbálása, a gazdálkodás mintaszerű bemutatása nem a saját hasznára, hanem a nemzet javára.” Azóta nagyot fordult a világ, de Mezőhegyes neve ma is fogalom a magyar agrárvilágban. Több mint 225 éve már, hogy II. József császár 1784. december 20-án aláírta a Mezőhegyesi Álladalmi Ménesbirtok alapításáról szóló végezést – emlékeztette a kezdetekre a jubileumi esemény résztvevőit Kun Mihály vezérigazgató. A magyar gazdálkodók új generációját képviselő szakember köntörfalazás nélkül beszélt a gazdaság öt évvel ezelőtt végrehajtott privatizációjáról is. Akkoriban sokan aggódtak Mezőhegyes jövőjéért.
A lovakat féltették leginkább, hiszen a ménesbirtok tökéletesen teljesítette küldetését. Három lófajtát tenyésztettek itt ki, valamint nemes lovak tízezreit adták a hazának és a hadseregnek. Csakhogy a lónak leáldozott, veszteségeit nem vállalták az új idők új gazdái. A magántulajdonba került Ménesbirtok Zrt. már csupán nevében hordozza a tradíciót. A töredékére apadt lóállományt az Állami Ménes Kft. kezeli. A privatizált gazdaság és a kicsiny állami tulajdonú cég jól megfér egymás mellett. Mindegyik központja a méneskar hajdani parancsnoksági épületében van. Az egykori birtokon, a 16 esztendeig egyhuzamban munkálkodó Gluzek Gyula irányításával „mezőgazdasági iparok” sokaságát hozták létre. A XIX–XX. század fordulóján a gazdaságnak saját cukor- és szeszgyára, kenderüzeme, húsfeldolgozója volt.
A gazdaság jelenleg is mintaszerűen gazdálkodik, most a vetőmagra esküsznek. A számos állatfajból mára csak az 1200 darabos tejelő tehenészet maradt meg. A Békés-csanádi löszháton elterülő zsíros földjeik zömét öntözik, s lényegében a vetőmagnak szánt hibrid kukorica hozama dönti el egy-egy esztendő jövedelmezőségét.
– A mezőgazdaság élelmiszereket, létfenntartó javakat termel. Ezért nagyon fontos lenne a kormányzati marketingnek a hazai termékek vásárlását tudatosítani a fogyasztókban. Ezzel az országot gyarapítjuk, a magunk jövőjéről gondoskodunk – figyelmeztetett Kun Mihály. – A soha meg nem volt, tehát fedezet nélküli pénzekkel üzletelő világcégek okozták a válságot. Természetesen mindez érinti az agrárgazdaságot is, ám nem hagyjuk magunkat megtörni. Mezőhegyes 225 éves múltja egyben jövőjének aranyfedezete is.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu