125 millió hektárt foglalnak el a GM növények

A legnagyobb vetésterület továbbra is az USA-ban, Brazíliában és Argentínában található, ez a három ország együttesen a világ összes GM területének 80 százalékát adja, és hektárban kifejezve itt tapasztalható a legnagyobb területnövekedés is. Három ország (Burkina Faso, Egyiptom és Bolívia) a múlt évben először kapcsolódott be a GM növények termesztésébe, az újonnan bekapcsolódó farmerek száma azonban több millióra tehető.

A GM növények vetésterületének alakulása 2007-2008-ban (millió hektár)

A legnagyobb növekedés a GM szója- és kukoricafajták vetésterületében mutatkozott, amelyek
továbbra is vezetik a génmódosított növények listáját. A termesztésben részt vevő 25
ország között 15 fejlődő ország van, és a területnövekedés különösen jellemző a nagy lélekszámú
országokra (Kína, India, Brazília) - olvasható az AgrárEurópa legutóbbi elemzésében. A jelentés szerint a magasabb termőképességű GM
növények számottevően hozzájárulhatnak a fejlődő országok szegénységből való kiemelkedéséhez.

A Kínában, Dél-Afrikában és a Fülöp-szigeteken végzett vizsgálatok ugyanis azt mutatják,
hogy az adott országok a génmódosított növényeknek a termesztésbe állítása révén az
egy hektáron előállítható jövedelmet 125 és 250 dollár közötti összeggel tudták növelni.
Clive Jamesnek, az ISAAA jelentés szerzőjének véleménye szerint a GM növények perspektívája
biztató, mivel a 25 termelő országon kívül további 30 ország engedélyezte az ilyen növényekből
előállított termékek felhasználását (importját). A szárazságtűrő GM rizsfajták piacra
kerülésével pedig azoknak hamarosan egy újabb, nagyarányú térhódítására lehet számítani.

Ennek alapján a GM növények vetésterülete a világban 2015-ig várhatóan megduplázódik. Az ISAAA a GM vetésterület növekedésével számol az EU-ban is, ahol jelenleg egyetlen GM kukoricahibrid van elismerve, de már hét tagország kapcsolódott be a termesztésbe. A környezetvédő csoportok viszont azzal vádolják az ISAAA képviselőit, hogy irreálisan magas adatokat közölnek a GM növények termesztéséről, és eltúlozzák azok jelentőségét a világélelmezésben.

Ezzel kapcsolatos hír, hogy a tagországok legutóbbi szavazása – egyelőre nem minősített többséggel – a közösségi szabályozással ellentétesnek ítélte Ausztriának a MON-810 és a T- 25 kukoricahibrid termesztésére elrendelt tilalmát, és a közeli jövőben hasonló ítélet várható a görög és francia moratórium ügyében is. A Francia Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (AFSSA) politikai nyomásra megismételt tudományos vizsgálatának február elején közzétett eredménye megerősítette, hogy a MON-810 hibrid nem jelent veszélyt az emberi egészségre és a környezetre, tehát a szóban forgó fajta termesztésének tilalma hosszabb ideig aligha tartható fent.