Mentsük meg a génbankot!

Nemrég győzelemként hirdettük, hogy hazánkban továbbra is tilos génmódosított növényeket termelni. Hiába akarta az EU ránk erőltetni „a jövő genetikáját”, a tagországok többsége leszavazta a brüsszeli bizottságot. Ezúttal viszont a magyar múlt génkészlete került veszélybe. A témáról Tápiószelén, az Agrobotanikai Központban kihelyezett ülésen tárgyalt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Azért itt, mert Magyarország „növénygyűjteményét” 84 intézményben 110 ezer minta képezi, ám ennek zöme, 88 ezer Tápiószelén található. Olyan érték ez, ami megérdemelné a világörökségi címet – hangoztatta Godó Lajos, a testület egyik tagja.

A múltban termesztett növényeket azért érdemes megőrizni, mert csökkentik a genetikai sebezhetőséget, hiszen a nemesítők bármikor visszanyúlhatnak a régi génállományhoz – fogalmazott Holly László, a központ igazgatója. A szakember elmondta: jelenleg a világon termesztett korszerű, bőtermő fajták és hibridek a kultúrnövények teljes génállományának mindössze húsz százalékát tartalmazzák. A nemesítési programokban bizonyos tulajdonságokért felelős új géneket viszont nem hoznak létre. Ezért is pótolhatatlan érték a fennmaradó négyötöd rész, ami a természetben, a génbankok gyűjteményeiben, illetve a kutatóintézetek nemesítői vonalaiban „rejtőzködik”.

A higgadt érveken nyugvó, párthovatartozástól független szakmai egyetértés akkor váltott izgalmi állapotba, amikor az FVM képviseletében felszólaló Sirman Ferenc szakállamtitkár bejelentette: a 2009. évi költségvetésben a génmegőrzésre fordítható 600 millió forint egyharmadát zárolta a kormány.

A szakállamtitkár elismerte: a klímaváltozás, az élelmiszer-biztonság és a változó táplálkozási igények miatt szükség van a közvetlen hasznot nem hozó, de nagyon fontos génbankokra. Ezek sem lehetnek azonban kivételek a gazdasági válság miatti általános költségvetési megszorítások alól. A legtöbb honatya – közöttük legmarkánsabban a Tápió-mente országgyűlési képviselője, Czerván György – viszont úgy vélte, az agrárbüdzsé több mint 33 milliárdos összes megkurtításához képest a 200 millió forint igen szerény, már-már pitiáner megtakarítás, kár vele veszélyeztetni a génbankokat.

A génbanki ténykedés nemcsak tudást, hanem jelentős mennyiségű energiát is feltételez. A magmintákat ugyanis hűtve, többnyire nulla fokon tárolják, ám a több mint 11 ezer mintát tartalmazó bázisgyűjteményt mínusz húsz fokon „hibernálják”. Csak a hűtőtárolók és az aggregátorok felújítására 40 millió forintot kellene költeni az idén – közölte Lajkó Ákos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnökhelyettese. Rámutatott arra is, hogy a tápiószelei központ „minimális szolgáltatásokat” teljesítő működtetéséhez legalább 200 millió forint éves költségvetés szükséges. Erre az évre 142,5 millió „elvi összeg” áll rendelkezésre, ám Sirman Ferenc szerint a tápiószeleieknek nem kell aggódniuk: előteremtik a 200 milliót.