Öntözéshez növényhőmérő

Sok szó esik ma a klímaváltozásról, és megborzad az ember a szélsőséges időjárási jelenségek, károk hallatán. Egy Keszthelyen megrendezett konferencián Láng István akadémikus kijelentette, hogy álkérdés a klímaváltozás, mert az mindig is létezett a természeti erők működése folytán. Csakhogy az emberi tevékenység 150-200 éve, a fosszilis energia felhasználásával befolyásolni tudja. Ezért gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, árvizek, belvizek, aszályos szakaszok, szélviharok.

Szántó-vetőBozsér Erzsébet2009. 07. 05. vasárnap2009. 07. 05.

Kép: Aszály öntözés öntözö locsolás locsoló viz szárazság esö idöjárás meteorológia dinnye 2009.05.22. fotó: Németh András Péter

Öntözéshez növényhőmérő
Aszály öntözés öntözö locsolás locsoló viz szárazság esö idöjárás meteorológia dinnye 2009.05.22. fotó: Németh András Péter

A fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) széles körű használata következtében megnőtt az üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben, ami felmelegedést okozott és megváltoztatta a korábbi viszonyokat az atmoszférában. Ezért tapasztalhatók gyakrabban a szélsőséges meteorológiai jelenségek, és számolni kell azzal, hogy a XXI. században ez a folyamat felgyorsul. Mit tehetünk ellene? Egyrészt csökkenteni kell a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségét. A teendők sürgősségét húzza alá az a tény, hogy ha most teljes egészében megszüntetné az emberiség a szén-dioxid-kibocsátást, akkor is 40-50 év alatt ürülne ki a már felhalmozott mennyiség. Ezért előtérbe kell helyezni a zöldenergia-források kiaknázását. Hazánkban bőven kerül hozzá alapanyag a mező- és erdőgazdaságban, melléktermékként. Számolni kell azzal is, hogy 50-60 év múlva már az elfogyó olaj korszaka következik, ezért segíteni kell a lakosságot a felkészülésben.

A konferencián szóba került a vidékfejlesztés is, hiszen a jó adottságokkal rendelkező Kárpát-medencében az élelmiszer-termelés a jövő ágazata. Csakhogy meglehetősen mostohán bánunk annak feltételeivel, a termőfölddel, a vizekkel. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara tiszteletbeli elnöke, gyakorló gazdálkodó arra az ellentmondásra világított rá, hogy amíg élővizeinkből három Balatonnyival többet engedünk kifolyni, mint amennyi befolyik, iszonyatos bürokráciával és drágán lehet öntözővízhez jutni. Francia példát említett: a Loire völgyében szinte nem marad víz a folyómedrekben nyáron, oly mértékben hasznosítják öntözésre.

De az sem mindegy, hogyan öntözünk, hiszen a víz nagy kincs. Anda Angéla egyetemi tanár a keszthelyi kutatók újszerű öntözési eljárását mutatta be. Fontos, hogy kizárólag a növény számára szükséges mennyiséget öntözzük ki. Ehhez meg kell mérni a hőmérsékletüket. Tudni kell, hogy 0 Celsius-fok felett a növények energiát bocsátanak ki, amit infrahőmérővel mérni lehet. Az adatok és képlet segítségével meghatározható a vízstresszindex. Ennek figyelembevételével rendkívül takarékosan, a növény szükségleteinek megfelelően, vagyis kevés vízzel lehet öntözni. Ez azért is hasznos, mert a növényállományban nem jön létre a gombafertőzések számára kedvező mikroklíma, így növényvédelmi költséget lehet megtakarítani.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek