Nem öntözünk, pedig lehetne

Az ország középső és déli területein átlagosan évi 50 mm-rel csökken a csapadékmennyiség, s egyre gyakoribbá válnak a csapadék nélküli, aszályos időszakok. A vízigény ennek ellenére nem éri el a rendelkezésre álló vízkészlet határát, a mezőgazdasági célú vízfelhasználást mégis csak kevés területen alkalmazzák hazánkban. A kapacitások tehát jelentős mértékben kihasználatlanul maradnak – írja a Privátbankár.

A mezőgazdasági vízhasználat minőségi megújulása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Debreceni Egyetem és a Halászati és Öntözési Kutatóintézet közös konferenciát tartott, melyen a probléma érintettjei – a mezőgazdasági vízhasználók, a hatósági jogkör gyakorlói, a tudományos szféra képviselői, valamint a meghívott külső tanácsadók – is jelen voltak.

Az eseményen elhangzott, hogy a harmadik ütem kiemelt célkitűzései között szerepel egy egységes önköltség-számítási rendszer kidolgozása a vízszolgáltatók részére, az állami szerepvállalás lehetséges kiszélesítése és pontos meghatározása – figyelembe véve az Európai Unió vonatkozó irányelveit és stratégiai programjait, valamint együttműködve a vízhiány és szárazság kezelésére kidolgozott munkaprogrammal.

– A most kitűzött célok nagy előrelépést jelentenek a mezőgazdaság számára egyre inkább megkerülhetetlen probléma megoldásához, de továbbiakra is szükség lesz. A jövőben ki kell dolgoznunk a mezőgazdasági vízhasználók által létrehozott és működtetett vízszolgáltató szervezetek működési és támogatási feltételeit és a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő K+F+I tevékenységek középtávú stratégiáját, valamint meg kell határoznunk egy komplex adatforgalmi és információs rendszer működési feltételeit is – nyilatkozta a konferenciát követőendr. Nagy János professzor, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának elnöke.