Minden harmadik krumpli idegen!

A társaság a legnagyobb a magyarországi fémzárolt vetőburgonya előállításban. Minden évben mintegy kétszáz hektáron termeszt burgonyát, és két alkalommal nem sajnálja megosztani tapasztalatait az ország termelőivel: kora nyáron fajtabemutatót tartanak, ősszel a termés és az árak a téma.

A legutóbbi burgonyás napon Varga György elmondta: Európában stagnál, de inkább csökken a krumpli vetésterülete. Idén a termésátlag Lengyelországban kiváló, ahogy Angliában is. Hollandiában, Belgiumban, Németországban kevesebb a vártnál. Szlovákiában és a cseheknél jó, Ukrajnában közepes. Romániában pedig – amely számunkra az egyik legjelentősebb tényező –, úgy tűnik, karácsony táján elfogy a krumpli, mert huszonöt százalékkal csökkent a termőterület, így oda lehet exportálni.

Magyarországon 21 300 hektáron, kétszáznegyven-kétszázötven mázsa hektáronkénti átlagterméssel, öt-hatszázezer tonna krumpli termett. Kilencszázezerre lenne igény, ami jelezhetne hiányt, de tavaly sem így történt. Ez azt mutatja, hogy mégiscsak “dől be” a krumpli az Európai Unióból - írta a Sonline.hu.

Húsz éve még hetvenezernél több hektáron állítottuk elő a gumóst. Az uniós csatlakozással a csökkenő tendencia folytatódott. Jelenleg három-négy ezer hektáron terem vetőburgonya, és hatvankét államilag elismert fajta van. Az 1980-as években csak négy volt. A zsákos étkezési krumpli pedig szinte teljesen a múlté, napjainkban a mosott, kiszerelt, fajtafelirattal és felhasználási javaslattal ellátottra van kereslet. Ez nagyobb odafigyelést igényel a termelőtől, de nagyobb jövedelmezőséget is garantál.

Magyarországon a korai krumplira kell ráállni, amit jó áron, biztonságosan el lehet adni, mert májusi, júniusi burgonyát sehol nem állítanak elő. Ez utat nyithat külföldre. Emellett modern technológia szükségeltetik, illetve népszerűsíteni kell a burgonyát. A magyar földben termő burgonyának egyébként logója van, ha ezt választjuk, már tettünk a hazai mezőgazdaságért.