Osztrákok tökös versenye

Magyarországon az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a héjnélküli tökmag vetésterülete, mintegy 15-20 ezer hektáron folyik a termelése. A gazdák nem panaszkodhatnak: 7-10 mázsás termés mutatkozik hektáronként, 20-30 százalékkal nagyobb a tavalyinál és a felvásárlási ár is kedvező, mázsánként nettó 700 forint körüli. Ez annak köszönhető, hogy Ausztriában jég verte el a termést, és most az ottani feldolgozók, innen pótolják a hiányt – számolt be a gazdakör.szie.hu.

Rosszabb a helyzet a bodzásoknál: a hetek óta tartó betakarítás nem járt sikerrel. Nyomott a felvásárlási ár, a kilónkénti 20-25 forint a szedők napszámát sem fedi be. Ezért sokan a bokrokon hagyják inkább a termést. Pedig egy évtizede még nagy lehetőségnek tartották a bodzát: állami támogatást lehetett a telepítéshez szerezni, és most is jár rá uniós támogatás.

Hivekovics Sándor tagja a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (BOTÉSZ), és látta a folyamatot, ami idáig vezetett. Tavalyelőtt 110 forintról indult a felvásárlás, és felment egészen 160 forintig a kilónkénti ára. Tavaly már csak 80 forintot adtak érte, az idei drasztikus árcsökkenésre azonban ő sem számított. Bár tudta, hogy lesz majd visszaesés, ugyanis évről évre egyre többen telepítettek bodzát, a kereslet pedig nem változott. Szerinte a gazdasági válság hatására esett vissza lényegesen a felvásárlási ár. Tőle elsősorban gyümölcsfeldolgozók vették meg a bodzát.

Magyarországon vannak nagy gyümölcsfeldolgozók, Győrben, Pesten, Dunavecsén, ahol lét és sűrítményt csinálnak belőle. Az utóbbit az élelmiszeripar elsősorban színezőanyagként használják fel. A BOTÉSZ-nak is van egy kisebb üzeme, ami lekvárokat, szörpöket, és ivóleveket készít a bodzából.

A bodza bogyóinál is vannak minőségi elvárások, első osztályú az a fürt, amely elég nagy terjedelmű, szép, egyforma színűek, és nagyok a bogyók. A minőséget a színezőanyag-tartalom befolyásolja. Minél érettebb, minél feketébb a bogyó, annál jobb.