Biztonsági leckék

Őr – 1.
Mit tesz isten, egy héttel az okoska állásfoglalás után, egy megtermett rabló úr egyszerűen belépett az egyik Bécsi úti bankfiókba, kedélyesen átkarolta a biztonsági őrt, és diszkréten a fülébe súgta: „Baj lesz, ha nem adtok pénzt.” Ezek után kettesben a pénztárhoz ballagtak, majd a rabló úr a szatyornyi pénzzel szép nyugodtan kisétált a napsütötte Bécsi útra.
Lássuk be, ez az eljárás már erősen közelít az általunk egy hete javasolthoz, amikor is a rabló már majd be se megy a bankba, hanem a kocsmába menet beszól a biztonsági őrnek: vegye úgy, hogy bankrablás van, papa, hozza a pénzt át, a krimóba…

Őr – 2.
(Részlet egy olvasói levélből.)
„Vasárnap délelőtt a Bécsi úti Kaiser’s áruházban egy férfi és két nő minden komolyabb elővigyázatosság és félelem nélkül pakoltak bele különböző áruféléket a polcokról zsebeikbe, kabátjaikba. Olyan feltűnően loptak, hogy gyorsan megkerestem a falat támasztó, jól megtermett biztonsági őrt, hogy szóljak neki. De ő nem is hagyta, hogy végigmondjam, hanem közbevágott: »Igen, tudom, régóta idejárnak.« Először naivan azt képzeltem, hogy majd a kijáratnál fogja nyakon csípni őket, de valahogy nem stimmelt, ahogy mondta, így hát megkérdeztem: és ennek lesz valami következménye? Mire így válaszolt: »Nem, mert ezek késelnek, vernek, én itt nem tudok semmit tenni«. Elképedve álltam, s végignéztem, hogy amikor a díszes kompánia fizetés nélkül átment a pénztáron, az őr lesütött szemmel elkotródott onnan.”
De próbáljak csak izzókészlet nélkül beülni a kocsimba, hát nem szeretnék a helyemben lenni!