Háturul

Létével igazolja, hogy itt mindenki azt csinál, amit akar. És hát látjuk jól, azt is csinál… Mert ha egy közigazgatási egység – kerület – első embere nyíltan hirdetve megszegheti a törvényt („Amíg én vagyok itt a polgármester, a szobor marad!”), akkor ugyan mitől tartson bárki más? A turul jelképe lett a tehetetlen, töketlen hatóságnak, a gyalázatosan elhúzódó eljárásoknak is. Pokorni is valami olyasmit mondott, hogy az építési-hatósági jogszabályok olyan körülményesek, hogy még a sokadik jogerős bontási határozat után is bőven akad annyi kiút és kiskapu, hogy a szobor fennállását immár semmi sem veszélyezteti.

Most látom a tévében, hogy egy szép kis kávézó nyílt az Erzsébet híd lábánál, világörökségünk közepén, naná, hogy engedély nélkül. Kapott egy bontási határozatot, és 200 ezer forintos pénzbírságot. A tulaj közölte, esze ágában sincs bontani, majd fellebbez. Tökéletesen igaza van. Pont őt vegzálják? Aki még egy vacak turult sem szerelt a kávézó tetejére?