Első és a legnagyobb királyunk

„Annak, aki – magyar vagy idegen – csak kissé is belemélyed nemzetünk több mint ezeréves európai történetébe, mindjárt az eleje táján valami rejtelmes, erős, szinte kozmikus fény süt a szemébe: Szent István” – írta Bajcsy-Zsilinszky Endre. A Szent István-i életmű mérhetetlenül gazdag és komoly mondanivalóval bír ezer év múltán is.

Géza halála és Koppány legyőzése után István azon nyomban hozzálátott az ország újjászervezéséhez, a nagyfejedelmi hatalom megerősítéséhez és a keresztény hit elterjesztéséhez. Mivel komolyan gondolta országépítő tevékenységét, és szerette volna, ha elismerik mint keresztény uralkodót, koronáért folyamodott a pápánál. Óriási eredmény, hogy ezt meg is kapta, méghozzá a német-római császár jóváhagyásával. Úgy tudta megszervezni független országát, hogy a korszak nagyhatalmaival nem bonyolódott konfliktusba.

Koppányt követően több törzsfőt is legyőzött vagy meghódoltatott, majd megszervezte az országot. Vármegyékre osztotta a Magyar Királyságot. Több más szempontból is az első volt István: ő veretett először pénzt magyar földön, ő vetett ki először adót alattvalóira, ő adott ki először okleveleket és törvénykönyvet, és ő szervezte meg a hazai keresztény egyházat.

Az sem a véletlen műve, hogy a keresztény államalapítás idején annyi szentéletű ember munkálkodott magyar földön. Szent István, Imre herceg és Boldog Gizella mellett Bakonybélben élt például a királyné rokona, Szent Günther és egy darabig a Velencéből érkező Szent Gellért is. Ugyanebben az időben éltek a híres zoborhegyi remete szentek, Szórád-András és Benedek is. István alig terjesztette el a kereszténységet az országban, kiépíttette a Hainburgtól Belgrádig tartó szentföldi zarándokút magyarországi szakaszát.

A németekkel kialakított békés viszony is kifejezetten jót tett a magyar állam fejlődésének. A tőlünk nyugatra fekvő birodalomnak több hatása is tetten érhető, oklevéladásban, törvényhozásban, pénzverésben és némileg a vármegyék kialakításában is követett német mintákat István. Érdemeiből azonban ez semmit sem von le. Megőrizte különállását, a német mintát egyedi módon alkalmazta a magyar viszonyokra. A Gizellával érkezett német lovagok pedig idővel mind beolvadtak a magyarságba, olyan nemzetségek származtak tőlük, mint a Babócsai, az Orci vagy a Rád.

Szent István nemcsak kiharcolta, de meg is őrizte országa függetlenségét. Alapvetően békés viszonyra törekedett a környező népekkel, de ha kellett, kardot ragadott. Így történt ez akkor is, amikor az új német császár 1030-ban felrúgta a békét, és hazánkra támadt. István nemcsak visszaverte, de Bécset is bevette.

Az utókor nem csak mint első királyt és szentet tartja számon. Életművének évszázadokon átívelő hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a későbbi királyok mitikus ősüknek tekintették őt, tőle származtatták hatalmukat és jogaikat, például az általa uralkodásra alkalmatlanná tett Vazul utóda, László is, aki még szentté is avattatta. A legtöbb középkori uralkodónk Istvánhoz hasonlóan a fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikát választotta végső nyughelyéül.
István király elévülhetetlen érdeme, hogy egységbe kovácsolta a Kárpát-medencét, új típusú államot alapított, amellyel csatlakozott a keresztény Európához. A vármegyerendszerrel együtt összes püspöksége túlélte az elmúlt ezer év minden viharát!

Fókuszban a történelmünk

Szent István király teljes életművét feldolgozó animációs filmet készített az Autentika Művészeti Műhely Alapítvány. Az augusztus 19-i esztergomi premier után augusztus 20-tól érhető el a teljes alkotás az Autentika YouTube-csatornán. A sorozat narrátora Csőre Gábor színművész, szövegkönyvét Märle Tamás (e sorok szerzője) történelemtanár írta. A film a Történelemoktatók Szakmai Egyesületével készült együttműködésben, megjelenését Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Esztergomi Turisztikai Nonprofit Kft. és az Alapítvány a Közjóért támogatta.

A Papolczy Balázs által alapított Autentika Művészeti Műhely 2020-ban kezdte meg munkáját. Trianon századik évfordulóján jelent meg a Trianon 10 oka című animációs sorozatuk és a Trianon100 kvízapplikációjuk, 2021-ben a Hunyadi és A miniszterelnök, 2023-ban a Nagy Lajos című animációs sorozatuk. Az alapítvány az online kulturális tartalmak készítése mellett közéleti beszélgetéseket szervez Ligeti Terefere címmel Piliscsabán. Projektjeikről a közösségi média legtöbb felületén – YouTube, Facebook, Instagram, TikTok – tájékozódhatnak az érdeklődők.