Első és a legnagyobb királyunk

Lehet-e szólni modern módon egy ezeréves történetről a fiataloknak úgy, hogy a mondanivaló és a tartalom se vesszen el? Erre tesz kísérletet az Autentika új, Szent István életét bemutató animációs filmje. Az alkotásról, István király jelentőségéről szólunk ezúttal, némi történelmi háttérrel kiegészítve.

TörténelemMärle Tamás2023. 08. 20. vasárnap2023. 08. 20.
Szent István

„Annak, aki – magyar vagy idegen – csak kissé is belemélyed nemzetünk több mint ezeréves európai történetébe, mindjárt az eleje táján valami rejtelmes, erős, szinte kozmikus fény süt a szemébe: Szent István” – írta Bajcsy-Zsilinszky Endre. A Szent István-i életmű mérhetetlenül gazdag és komoly mondanivalóval bír ezer év múltán is.

Géza halála és Koppány legyőzése után István azon nyomban hozzálátott az ország újjászervezéséhez, a nagyfejedelmi hatalom megerősítéséhez és a keresztény hit elterjesztéséhez. Mivel komolyan gondolta országépítő tevékenységét, és szerette volna, ha elismerik mint keresztény uralkodót, koronáért folyamodott a pápánál. Óriási eredmény, hogy ezt meg is kapta, méghozzá a német-római császár jóváhagyásával. Úgy tudta megszervezni független országát, hogy a korszak nagyhatalmaival nem bonyolódott konfliktusba.

Koppány Somogyból indult seregével Veszprém felé, amely István központja volt. István Esztergomból indult, ekkor 16-17 éves lehetett. Az ütközetre Veszprém mellett került sor, a leírások szerint isteni segítséggel Istvánék kerekedtek felül. A csata az új típusú államiság, a kereszténység és a törzsi, pogány berendezkedés összecsapása volt, valamint dinasztikus ellentét. Koppány vezér csapatai pogány magyarokból, könnyűlovasokból álltak. Emberein kívül pár főúr csapatai alkották, akik szintén a pogányság és a nomád rend mellett szálltak harcba. István serege nehézfegyverzetű németekből és keresztény magyarokból, kabarokból, besenyőkből és berényekből álló könnyűlovasság volt. A krónikák leírják, hogy a csata előtt Szent Mártonnak tett ígéretet István, győzelem esetén felépítteti a pannonhalmi apátságot, amire később sor is került.

Koppányt követően több törzsfőt is legyőzött vagy meghódoltatott, majd megszervezte az országot. Vármegyékre osztotta a Magyar Királyságot. Több más szempontból is az első volt István: ő veretett először pénzt magyar földön, ő vetett ki először adót alattvalóira, ő adott ki először okleveleket és törvénykönyvet, és ő szervezte meg a hazai keresztény egyházat.

Az sem a véletlen műve, hogy a keresztény államalapítás idején annyi szentéletű ember munkálkodott magyar földön. Szent István, Imre herceg és Boldog Gizella mellett Bakonybélben élt például a királyné rokona, Szent Günther és egy darabig a Velencéből érkező Szent Gellért is. Ugyanebben az időben éltek a híres zoborhegyi remete szentek, Szórád-András és Benedek is. István alig terjesztette el a kereszténységet az országban, kiépíttette a Hainburgtól Belgrádig tartó szentföldi zarándokút magyarországi szakaszát.

A németekkel kialakított békés viszony is kifejezetten jót tett a magyar állam fejlődésének. A tőlünk nyugatra fekvő birodalomnak több hatása is tetten érhető, oklevéladásban, törvényhozásban, pénzverésben és némileg a vármegyék kialakításában is követett német mintákat István. Érdemeiből azonban ez semmit sem von le. Megőrizte különállását, a német mintát egyedi módon alkalmazta a magyar viszonyokra. A Gizellával érkezett német lovagok pedig idővel mind beolvadtak a magyarságba, olyan nemzetségek származtak tőlük, mint a Babócsai, az Orci vagy a Rád.

Szent István nemcsak kiharcolta, de meg is őrizte országa függetlenségét. Alapvetően békés viszonyra törekedett a környező népekkel, de ha kellett, kardot ragadott. Így történt ez akkor is, amikor az új német császár 1030-ban felrúgta a békét, és hazánkra támadt. István nemcsak visszaverte, de Bécset is bevette.

Erős kézzel megszervezte a keresztény Magyar Királyságot, majd ugyanolyan határozottsággal meg is védte azt.

Az utókor nem csak mint első királyt és szentet tartja számon. Életművének évszázadokon átívelő hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a későbbi királyok mitikus ősüknek tekintették őt, tőle származtatták hatalmukat és jogaikat, például az általa uralkodásra alkalmatlanná tett Vazul utóda, László is, aki még szentté is avattatta. A legtöbb középkori uralkodónk Istvánhoz hasonlóan a fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikát választotta végső nyughelyéül.
István király elévülhetetlen érdeme, hogy egységbe kovácsolta a Kárpát-medencét, új típusú államot alapított, amellyel csatlakozott a keresztény Európához. A vármegyerendszerrel együtt összes püspöksége túlélte az elmúlt ezer év minden viharát!


Szent István
Forrás: Autentika Művészeti Műhely Alapítvány

Fókuszban a történelmünk

Szent István király teljes életművét feldolgozó animációs filmet készített az Autentika Művészeti Műhely Alapítvány. Az augusztus 19-i esztergomi premier után augusztus 20-tól érhető el a teljes alkotás az Autentika YouTube-csatornán. A sorozat narrátora Csőre Gábor színművész, szövegkönyvét Märle Tamás (e sorok szerzője) történelemtanár írta. A film a Történelemoktatók Szakmai Egyesületével készült együttműködésben, megjelenését Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Esztergomi Turisztikai Nonprofit Kft. és az Alapítvány a Közjóért támogatta.

A Papolczy Balázs által alapított Autentika Művészeti Műhely 2020-ban kezdte meg munkáját. Trianon századik évfordulóján jelent meg a Trianon 10 oka című animációs sorozatuk és a Trianon100 kvízapplikációjuk, 2021-ben a Hunyadi és A miniszterelnök, 2023-ban a Nagy Lajos című animációs sorozatuk. Az alapítvány az online kulturális tartalmak készítése mellett közéleti beszélgetéseket szervez Ligeti Terefere címmel Piliscsabán. Projektjeikről a közösségi média legtöbb felületén – YouTube, Facebook, Instagram, TikTok – tájékozódhatnak az érdeklődők.

 

Ezek is érdekelhetnek